Havadtőy Sámuel, Csontó Lajos, Háy Ágnes, Péreli Zsuzsa. Eger, Debrecen, Budapest, Szombathely. Négy alkotó, négy helyszín, négy kiállítás.
Sam Havatoy MMXIII
Kepes Intézet, Eger
A kortárs művészet élvonalába tartozó magyar festőművész, az idén 60. születésnapját ünneplő Havadtői Sámuel (Sam Havadtoy) eddigi életpályáját bemutató kiállítás nyílik március 9-én a 2012 márciuásban nyílott egri Kepes Intézetben. A június 10-éig nyitvatartó tárlat az elmúlt 30 év munkáiból ad átfogó válogatást.
A kiállításon láthatók a 80-as évekből származó korai szita-nyomatok, a hányattatott sorsú orosz festő, Alekszej von Jawlensky ihlette pointillista alkotások, a csipkébe „öltöztetett” – s újraértelmezett - Walt Disney figura-szobrok, a “nem lát, nem hall, nem beszél” Lenin-sorozat és sok új alkotás.
A Londonban született, később Magyarországon, New Yorkban, Genfben, majd ismét Budapesten, jelenleg pedig Olaszországban élő művész pályája során intellektuális, művészi és baráti kapcsolatba került többek között Andy Warhollal, Keith Haringgel, George Condoval és Donald Baechlerrel, s a mai napig szoros kapcsolatot tart a kortárs New York-i művészeti élettel. 20 évig élt együtt Yoko Onóval.
Havadtői több évtizede gyűjt régi csipkéket, mert elbűvöli őt tapintható szépségük, variálható formaviláguk, s az őket készítő ismeretlen asszonyok élettörténetei. A képei alapjául szolgáló csipkeréteg alá gyakran ír gondolatokat, történeteket, melyeket aztán elfed festékkel. A most nyíló kiállításon első alkalommal állít ki olyan alkotásokat, melyeken a szöveg részlegesen felsejlik, láthatóvá válik.
A kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja az a Yoko Ono festmény, melyet Havadtői átfestett. A két napon át tartó alkotói folyamatotról készített film szintén megtekinthető a kiállításon. Havadtői ezzel a művészi aktussal Robert Raushenberg híres – épp 60 évvel ezelőtt készített - alkotására emlékezik. Akkor az ismert pop-art alkotó „kiradírozott” egy De Kooning rajzot. „Most pont került egy mondat végére. Meglehet, egy értékes képet jelentősen olcsóbbá tettem, de ez a gesztus a egyfajta feltámadás a számomra.” – jegyzi meg a művész.
A Kepes Intézet 2012 márciusában nyílt meg, állandó kiállítása Kepes György Heves megyei származású, nemzetközileg elismert művész hagyatékára épül. A Kepes Intézet profiljához szorosan kötődik a modern és a kortárs képzőművészet értékeinek bemutatása: évente 6-10 időszaki kiállítást rendez. Az idelátogatók számos fényművészeti, computer- és video-művészeti, 3D illúziókeltő művekkel ismerkedhetnek meg.
A mostani kiállítás 2013. március 9-étől június 10-éig tekinthető meg (Cím: 3300 Eger, Széchenyi u. 16.).
Vicces sztori. Csontó Lajos kiállítása
A debreceni MODEM harmadik emeleti kiállítóterében március 10-én nyílik és június 2-ig látogatható Csontó Lajos Vicces sztori című kiállítása, ahol a kiállítótér maga egy összefüggő Csontó-alkotássá alakul: fekete terében a falakon végighúzódó, hangsúlyos fehér krétarajzok, képregényszerű jelenetek váltakoznak fotóalapú művekkel és videóinstallációkkal. Az állókép és a mozgókép, valamint a zene egymással is feleselő médiumai hozzák létre azt az új szerepkereső játékot, amely sohasem volt idegen a leginkább szöveg és kép közös használatával készített fotóiról és installációiról ismert művésztől.
A tárlat címe utal rá, hogy a művek és életeseményeink egyaránt történetekké fűződnek össze, s hogy ugyan személyes történeteinken keresztül értjük meg egymást és önmagunkat, e történetek jó része igencsak személytelen, afféle "vicces sztori’" ami bárkivel megeshet – és ráadásul olykor még csak nem is vicces. Az oszcilláló jelentések, a banalitással kacérkodó poézis és a humor, melyek műveit jellemzik, a hazai vizuális művészet középgenerációjának kiemelkedő alkotójaként azonosítják Csontó Lajost, aki a kiállítással többek között e középgenerációs helyzet(é)re is rákérdez.
Csontó Lajos a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott 1990-ben. 1992-95-ig Derkovits ösztöndíjas, 1997-ben Munkácsy-díjat, 2007-ben az Nemzeti Kulturális Alap kiemelt alkotói támogatását kapta, a Római Magyar Akadémia és Cite Internationale Des Arts ösztöndíjasa. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Művészeti Tanszékének egyetemi docense. Pilisborosjenőn él és alkot.
Háy Ágnes: Platón - Barlang
A Massolit Books & Café-ban (Budapest, Nagy Diófa utca 30.) 2013. március 28-án este hatkor nyílik Háy Ágnes Platón: Barlang című kiállítása.
A kiállítás kísérlet, melyben egy többdimenziós rajzból mozgókép keletkezik. A vonalak felfüggesztett drótok, a levegő mozgásával változó "mobilok" árnyékai. A folyamatosan forgó drótok különböző színű megvilágítása során egy filmszalag nélküli film jön létre, melyben görög vázák szereplői és egyéb mitikus alakok elevenednek meg.
A kiállítást Portia Winter kísérleti hanginstallációja, a Sappho Sound Installation kíséri. Portia Winter néhány munkájába belehallgathatsz a soundcloud-on.
"Háy Ágnes a legkonzekvensebb magyar kísérleti animációs filmes, 1969 óta több mint negyven szerzői rövidfilmet készített, és ezt a gyakorlatot a mai napig folytatja. Filmjei nagy részben non-narratív, a filmnyelv feltárására készült kísérletek. Alkalmazott technikái nem nevezhetők újnak az animációban, attól eltekintve, hogy gyurmafilm először Háy kamerája alól került ki Magyarországon. Mégis, azzal, hogy a tárgymozgatás és egyéb analóg eljárások alapkérdéseire világít rá, egyéni hangot teremt. Erdély Miklós szavaival: <az ember úgy érzi, nem lehet másképp filmet csinálni>". - írja róla RÓZSÁS Lívia (forrás)
"Főleg a vonal foglalkoztatja, egy téma kapcsán több száz, néha több ezer darabból álló sorozatot készít. 1968-tól rajzai jelennek meg lapokban lapokban. Könyveket, és önálló kiadványokat ad ki. Rendszeres kiállító. Grafikái többnyire kis méretűek, jegyzetszerűek (148 mm x 210 mm) (naplószerű füzetek 1983-tól). Grafikai és filmes tevékenysége egy komplex egységben, egészítik ki egymást. Grafikai munkájából indult ki animációs filmes tevékenysége (Egy különc úr rajzsorozat mozgatása 1969-1972) majd különböző anyagokkal kísérletezik, majd 1999-től újra a grafikus animációhoz (A kéz képe..., Mint a virág...)" (Forrás: Háy Ágnes honlapja)
Platón Barlanghasonlata Az állam VII. könyvéből
Péreli Zsuzsa retrospektív
Péreli Zsuzsa: Amnézia (kétoldalas gobelin) 1980
Március 27-től május 19-ig tekinthető meg Péreli Zsuzsa retrospektív kiállítása a Szombathelyi Képtárban. "Ha valamit kiszövök magamból, akkor azt végleg lezárom" - mondja egy interjúban saját alkotói folyamatáról Péreli Zsuzsa. A gobelin Nagyasszonya közel 40 éves alkotómunkájának összefoglalása a tárlat, mely a Szombathelyi Képtárban nyílik. Itt nem csak festői hatású gobelineket láthat a közönség, hanem legújabb kísérletezéseit, kollázsokat is, melyek kivetülései korábbi munkáinak. Mély mondanivaló és türelmet megkövetelő igényes kidolgozás jellemzi minden keze alól kikerülő művét.
Imaszőnyeg - 1999
