Míg itthon József Attila születésének napján, április 11-én (is) ünnepeljük a Magyar Költészet Napját, a World Poetry Day időpontja március 21-e*. Ám nem csak a költészeté e nap, a tavaszi napéjegyenlőség ideje. A világ egy részében március 21-e egy 1960-ban elkövetett dél-afrikai tömegmészárlás nyomán 1966-ban keletkezett ENSZ-határozat alapján a Rasszizmus Elleni Küzdelem Világnapja. E napon a Roma Polgárjogi Mozgalom ismét megszervezi figyelemfelkeltő demonstrációját az ORÖ székház (VII. Dohány utca 76.) elé 21-én délután kettőre, hogy a hazai romák helyzetének áldatlan voltára hívja fel a figyelmet, egyúttal lehetőséget adjon romáknak és nem romáknak a romákat képviselő ORÖ tisztségviselőktől kérdezni, a romákat érintő ügyek állásáról tájékozódni. A Rasszizmus Elleni Küzdelem Világnapjára emlékezve most a Roma Polgárjogi Mozgalom felhívását közöljük.
FELHÍVÁS
A Polgárjogi Mozgalom hagyományaihoz híven, ez évben is megrendezi figyelemfelkeltő demonstrációját a Rasszizmusellenes Világnap alkalmából.
Március 21. a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja.
Megtartását az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka határozta el 1966-ban annak a véres rendőrsortűznek emlékére, amely 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben, az apartheid rezsim ellen békésen tüntető 72 emberrel végzett.
A mai Magyarországon a faji kirekesztés és elnyomás elsődleges áldozatai a romák. A cigányságot egyszerre gyűlölik bőrszínük és mélységes szegénységük miatt. Ennek kirívó igazságtalanságát az eddigi kormányzatok hallgatólagos cinkossága után tragikussá növelték az Orbán-kormány egymást követő – mondjuk ki –: „cigánytörvényei”.
Ezek a törvények a tartósan kirekesztett és párialétbe kényszerített magyar szociális rétegeket sújtják, de célcsoportjuk mindenki számára nyilvánvalóan, elsősorban a hazai cigányság. Ezért e törvények a 20-as, 30-as, 40-es évek hírhedt zsidótörvényeinek szellemét követik – csak éppen a jogfosztásra kijelöltek megnevezése nélkül.
Ami különösen indokolttá teszi ez évben a megemlékezést, az az egyre növekvő, - és a hatalom által elmaszkírozott - társadalmi feszültség és gyűlölettömeg, melyet a romák, a kijelölt bűnbakok felé terelnek az ország sorsával hazardírozók!
Az állam felelőtlenségénél csak az általa megvásárolt helytartók felelőssége nagyobb: hiszen ők nem vakok, akár saját családjukon, környezetükön is láthatják az apartheid sorsnyomorító jeleit.
Farkas Flórián a legszomorúbb példa. Mint a kormánypárt képviselője, és egy személyben a hazai cigányság hivatalos vezetője, folyamatosan szavazza meg népe lépésről-lépésre való gettóba kényszerítését.
Helyszínválasztásunk ennyiben szimbolikus, de gyakorlati is: lehetőséget kívánunk adni a beszámolásra az ORÖ-Fidesz parlamenti képviselőjének, vajon hogyan értékeli „rasszizmus elleni harcát”, a „romák védelmében” hozott intézkedéseit.
Gyertek, minél többen, kérdéseitekkel, mondanivalótokkal, 2013. március 21-én, csütörtökön du. 14 órára, a VII., Dohány u. 76. sz. elé!
Budapest, 2013. március 18.
Horváth Aladár, Szőke Sándor
* "Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg." (forrás)
