Vandana Shiva Az öngyilkosság vetőmagjai című könyvével került a Monsanto szerint a világ című dokumentumfilm Indiába kalauzoló részébe, ahol a génmanipulált gyapot termelésébe belebukó farmerek jelentős számban választották az öngyilkosságot menekülési útként (erről szól a Népszabadság hasábjain 2009-ben megjelent cikke, amit itt olvashatsz). A feminista fizikus, ökológus, alternatív Nobel-díj birtokos a biodiverzitás szószólója, a nonprofit Navdanya (kilenc mag) tudományos, technológiai és ökológiai kutatóalapítvány alapítója és igazgatója, amely Indiai farmerokat oktat az erőszakmentes és változatos mezőgazdaság alapelveire.
Újabban a Seed Freedom Movement nemzetközi kezdeményezés utazó nagyköveteként járja a világot, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A vimeo-n látható a Seed Freedom (vetőmag-szabadság) projekthez kapcsolódó videója, mely egy indiai gazdálkodóval, Bija Devi-vel a fajtamentésért tett küzdelmüket mutatja be (itt láthatod).
A Guardian 2013 február 25-i számában jelent meg Mark Tran tollából az 'a magoknak a farmerek kezében kell maradnia' című cikke az Angliába látogató Vandana Shiva nézeteiről. E cikkben Vananda Shiva a Navdanya alapítójaként az afrikai fajtamentés fontosságáról beszélt. Afrika két teljesen különböző megközelítés harcmezeje: az egyik oldalon a kis gazdaságok állnak, ahol a farmerek hagyományos vetőmaggal dolgoznak, különféle terményeket termelnek, megőrzik a sokféleséget és ragaszkodnak hagyományaikhoz, a másik oldalon pedig az olyan vállalatok, mint a Monsanto, a Dupont, a Syngenta, a BASF és Dow monokultúrára alapuló, rovarölő-, növényvédő-szereket és génmódosított termékeket (GMO-kat) alkalmazó megközelítésmódja áll.
Vananda Shiva szerint az ilyen nagyvállalatok célja a világ vetőmagtermelésének monopolizálásán keresztül az élelmiszertermelés egészének kontroll alatt tartása a géntechnológia alkalmazásával és a szerzői jogi megegyezések alkalmazásával, melyek szerint aki az ő terméküket, vetőmagjukat használja, elismeri jogaikat és nem hasznosíthatja azt a következő évben, hanem ismét új vetőmagot kell vásárolnia.
Shiva a Bill és Melinda Gates Alapítványnak sem nagy barátja – az Alapítvány nézete szerint szintén a génmódosított növények és a növényvédő-szerek használatával jellemezhető mezőgazdaságot tartja ideálisnak. (AZ Alapítvány, mint a Guardian Globális fejlődés rovatában megjelent cikk szerzője írja, a Guardian Globális Fejlődés rovatának támogatója és az egyik jelentős tényező a mezőgazdaság területén.)
Az Egyesült Államok közel egymilliárd dollárt szándékozik elkölteni 2013-ban az általános éhínség megfékezésére, de ez az összeg a nagyüzemi mezőgazdaságra szakosodott farmok támogatását is magába foglalja. 2009-ben a nemzetközi fejlődésért felelős angol állami szervezet (DfID) közel 20 millió fontot költött hasonló célokra. Az elmúlt pár évben a Gates Alapítvány több mint 2 milliárd dollárt invesztált Afrikában és Ázsiában abba, hogy a mezőgazdasági kisvállalkozásokat fejlesztéssel kivezethesse a szegénységből. Afrikában az alapítvány több kutatóbázist is alapított, hogy a génmódosított növényeket vizsgálják, és létrehozta az AGRA-t, egy Nairobi-központú szervezetet (Alliance for a Green Revoliution in Africa), amelynek célja, hogy 20 millió kistermelőt bevétele megkétszerezéséhez segítsen és 2020-ig 20 országban növelje az élelmiszer-biztonságot.
Bár a génmanipulált kukoricát eddig csak három országban engedik termelni Afrikában, ez a közeljövőben vélhetően változni fog. Sam Dryden, az alapítváy mezőgazdaságért felelős vezetője a Guardiannak 2012-ben azt nyilatkozta, hogy lobbiznak a géntechnológia elfogadtatásáért az egyes országokban, ugyanakkor büszke volt arra, hogy ők invesztálnak olyan hagyományos termények termesztésébe is, mint a cirok, a köles és a manióka, melyeket a nagy vetőmagtermelő vállalatok figyelmen kívül hagytak.
Shiva szerint az Agra mégis támadást intéz Afrika vetőmag-sokfélesége és önellátása ellen. Az Agra tevékenységének önmagában nem volna jelentősége, de tekintve, hogy Bill Gates képes a tőkeáttétel finanszírozására, az Agra így nagy befolyással bírhat. Kofi Annan, az Agra nagykövete próbálja elérni, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmiszer- és Mezőgazdasági szervezete anyagilag is támogassa a programot.
Az Agra a saját weboldalán amellett érvel, hogy ugyan nagy nemzetközi szervezetek, mint a Gates Alapítvány, támogatják őket, de az Agra nem csupán a Gates Alapítvány leányvállalata, hanem saját szervezeti egységekkel és döntéshozatali mechanizmusokkal rendelkező független szervezet, melynek vezetősége kizárólagosan afrikai.
Shiva alapvető érve a GMO-k ellen, hogy egyfajta laboratóriumi elképzelése ez a mezőgazdaságnak, mely eltekint a való világ komplexitásától. „Az elképzelés, hogy egyetlen génnel mindent megkaphatsz, túl nyers megközelítése a komplex élővilágnak.” Nézete szerint elképzelhetetlen, hogy egyetlen gén cseréjével vagy módosításával elérhető lenne a só- vagy szárazságtűrő növény – tekintve, hogy közel 1500 ellenálló gén van, s egy génbankban legalább százat találhatunk, amiket a legesélyesebbnek gondolunk rá, hogy felelősek legyenek a szárazságtűrésért. Még mindig nem igazán tudjuk, mi járul hozzá a szárazságtűréshez. Egyetlen gén módosítása, kicserélése nem a legmegbízhatóbb módja annak, hogy megtaláljuk a szárazságtűrő variánsokat. Nincs titkos fegyver, a diverzitás a legjobb megközelítés. A sokféleség megőrzése a növények alkalmazkodóképességének záloga.
Mindemellett a gazdálkodók Indiában már kifejlesztettek szárazságtűrő fajtákat, mint a Nalibakuri, a Kalakaya és az Inkiri, és sótűrő fajtákat, mint a Bhundi és a Kalambank. A vetőmag-sokféleség megőrzése érdekében indított kampányában Shiva arra szeretné rászorítani a nagyvállalatokat és a világ mezőgazdálkodással foglalkozó csoportjait, hogy őrizzék meg vetőmagjaikat – 2013 februári angliai látogatása is ezen utazásának egy állomása volt. A mozgalmát Open Source Seed-nek, azaz Nyílt Felhasználású Vetőmagnak nevezi, utalva az Open Source software-ekre.
Shiva szerint a GMO-k 20 év elvesztegetett ígéreteit testesítik meg, melyek a szupergyomok és szuperkártevők kifejlődését segítették elő. Indiában a Bt (Bacillus thuringiensis) gyapotot, melyet "Bollguard" néven hoztak forgalomba, úgy reklámozták, mint ami képes a bagolylepke, a gyapot egy kártevőjének távoltartására, ám a múlt évi vizsgálatok szerint a bagolylepke rezisztenssé vált a Bt gyapotra, sőt, újfajta kártevők jelentek meg és a földművesek kénytelenek még több növényvédő szert használni.
A klímaváltozás, érvel Shiva, a biodiverzitást még fontosabbá teszi. A monokultúrás vetőmagok nem alkalmasak az ilyen nagyfokú változások melletti kizárólagos hasznosításra, egy biológiai sokféleségen alapuló rendszer több élelmiszer előállításához segíthet hozzá, a biodiverzitás pedig annyit tesz, hogy a vetőmagokat a gazdák kezében kell hagyni.
Könyvei: Shiva, Vandana (1994): Staying alive: Women, ecology and development; Shiva, Vandana (2007), Manifestos on the Future of Food and Seed; Shiva, Vandana (2008), Soil Not Oil, South End Press; Shiva, Vandana (2010), Staying Alive, South End Press (angolul)
