1949-ben született Bécsben, 1968-tól 1971-ig itt is tanult alkalmazott művészeteket. 1980-tól egy évig korábbi egyetemén óraadó Maria Lassnig mellett, 1982-től 1997-ig tanít a bécsi képzőművészeti egyetemen Arnulf Rainer mellett. 2003 szeptember 25-én halt meg Bécsben. Született, tanult, tanított és meghalt - első ránézésre nem túl mozgalmas életpálya. Birgit Jürgenssen mégis egyike a feminista avantgárd jelentős alakjainak, akinek szólókiállításaival 1972 óta egy-két évente lehet találkozni a világ tájain: idén fényképeit válogatták a PhotoEspana avantgárd feminizmust bemutató fényképészeti anyagába, de a McCaffre Fine Art New Yorkban és a Hubert Winter Galéria Bécsben is rendez egy-egy kiállítást munkáiból.

Birgit Jürgenssen: cím nélkül (Önarckép koponyával) (1979)

Gabriella Schor egy cikkében a feminista avantgárdhoz köthető munkáit provokatív, felforgató, ironikus és agresszív jelzőkkel írja le - ő maga úgy nyilatkozott, hogy a hetvenes évek sztereotípiáit látva fogalmazta meg ellenvéleményét: "Szerettem volna megmutatni a nőkkel szembeni általános előítéleteket, a szerepmodelleket, melyeket a társadalom nekik tulajdonít, azt, amivel mindig is konfrontálódtam - és szerettem volna megmutatni a nap mint nap tapasztalt értetlenséget is." Kritikáit különféle, mindig részletgazdag munkákban fogalmazta meg. A hetvenes években számos provokatív háziasszony-rajzot készített, melyeket ma a feminista avantgárd jelentős alkotásai között tartanak számon. A szóalkotás, vagy a kifejezések szó szerinti értelmének ironikus felhangú vizuális megjelenítése Jürgenssen műveinek egyik központi toposzává vált. A háziasszony, mint szerepkényszer kritikája múlhatatlan tárgya. 1975-ben készítette el a Konyhakötény című munkáját, melyet ugyanabban az évben be is mutattak a MAGNA-Feminizmus: Művészet és kreativitás című kiállításon. Az év augusztusában az olasz DOMUS magazin Jürgenssennek ezzel a munkájával és a cipőszékével ajánlotta olvasói figyelmébe a kiállítást.

Konyhakötény (1974/75)
115 x 76 x 48 cm
MUMOK - Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig Vienna

Az értelmezések szerint a dyptichonná alakított kép a rendőrségi felvételeket idéző beállításával egyszerre utal a szerep rigiditására, másrészt a hatalmas alkotmány testet, alakot eltakaró volta az emberen túlnövő, súlyos szerepet mutatja fel. A forma ugyanakkor utal a terhességre is, s a sütőből kilógó kenyeret értelmezték már gyermekként, de fallikus szimbólumként is (igaz, mit nem).

További munkái, melyek között éppúgy találsz rajzokat, mint festményeket és számos, különböző technikával készült fényképet (például ezt) valamint szobrokat is, honlapján megtekinthetők (némelyik annyira jó, hogy meglehet, lesz még egy poszt belőlük) - de most kifejezetten divat-orientált nézőpontot követve cipőszobraiból mutatunk be egy sorozatot.

Nem mellékesen: Jürgenssen a feministákkal is összeütközésbe került, mikor erőszakkal próbáltak rákényszeríteni egy általa nem vágyott szerepet. Ahogy a feminizmus mellett érvelve kritizálta a nők háziasszonyságra kényszerítését, éppúgy elvetette azt a kényszert, mely alapján feminista alkotók őt kritizálták divatos öltözködése vagy épp sminkje miatt. Gabriella Schor szerint a Mindenkinek megvan a saját nézőpontja című képe, melyen egy női háton látható ez a rúzzsal készített felirat, az oeuvre-t jellemző önironikus felhanggal adott válasz a feministák kritikáira. Ami pedig a cipőket illeti...

Matraccipő (1973)
bőr, szövet
mindkettő 25 x 12 x 8 cm

Nyelvescipő (1974)
tehénnyelv, bőr
20 x 15 x 18 cm

Cipőszék (1974)
fa, bőr, párnázattal
145 x 74 x 45 cm
MAK - Österreichisches Museum für angewandte Kunst / Gegenwartskunst, Vienna

Ágycipő (1974)
fa, sárgaréz, szövet
mindkettő 25 x 12 x 8cm

Zsázsacipők (1975)
gipsz, pamut, gyapjú, zsázsamagvak
mind 24 x 10 x 1,5 cm

Szép ragadozómadár cipő (1975)
fém, tollak, csirkeláb
30 x 23 x 13 cm

Várandós cipő (1976)
bőr, fa, tüll, háló
25 x 10 x 18cm

Hamupipőke (1976)
fa, szatén, bőr
68,5 x 40 x 46cm

Rozsdacipő (a Stuart Mária modell) (1976)
rozsdás vas
20 x 10 x 16 cm

Repülő topán (a Hermész modell) (1976)
rattannád, viasz, papír
10 x 25 x 28cm

Özvegycipő (1976)
csontok, bőr, festék, tollak, viasz (szaténpárnán)
36 X 10 X 8 cm

Fejszandál (1976)
szövet, bőr
32,5 x 30 x 10 cm