Moramee Das rendkívül összetett személyiség, költő, fotóművész és élsportoló. Bár hozzám hasonlóan – “technikai okok miatt” – ő sem jutott el Bakuba, elküldte nekünk műveit, könyvismertetéseit és a nőiségről írt esszéjét, hogy becsempésszen életünkbe egy kis Indiát.
Moramee R. Das India egyik észak- keleti államából, Assamból származik. A Gauhat Egyetemen szerzett mesterfokozatot angol irodalomból, 2010-ben. Jelenleg történelem szakos diplomájának megszerzésére készül.
Versei és cikkei több helyi újságban és magazinban is megjelentek. Munkái közül ki kell emelni két fontos versét, A Bent üreg és a Pollen (Delve Inside, Pollen Grain) című költeményeket, melyeket spanyol nyelvre is lefordítottak (Las escaleras del dilemma, Grano De Polen), és amelyek megjelentek a “Mi Poesia Preferida” c. magazinban. Emellett Moramee egy érdekes blog, a “Psithurism” szerzője, valamint szabadúszó fényképész, 2010-ben 2. helyezést ért el egy állami fotópályázaton. Továbbá fekete öves taekwondós, nemzeti és állami taekwondo, úszó, triatlon és aquatlon bajnokságok győztese. Állama büszkesége lett, amikor bronz érmet nyert a 33. Indiai Nemzeti Játékokon. A Gauhati Egyetemen a 2008-2009-es és a 2009-2010-es tanévben is megkapta “Az Év Atlétája” címet. Búvár oklevelet is szerzett.
Lényegében…
Úgy érzem, mintha nem tartoznék ide
Az emberi kapcsolatok
Semmit sem jelentenek számomra: habár
Jelentős szerepet játszottak
Abban,
“Ki vagyok én” ma.
Úgy érzem, mintha nem tartoznék ide
Az emberi érzések
Semmit sem jelentenek számomra.
Ez önzőség…
Látom őket
És most
“Megmutatom az enyémeket”.
Úgy érzem, mintha nem tartoznék ide
Nem egy lelki társsal
Érzem magam teljesnek,
Hanem a természet lelkével.
Akkor érzem teljesnek magam,
Ha magam vagyok.
Magammal,
A gondolataimmal, a választásaimmal és
Az álmaimmal.
Önimádó vagyok?
Önző vagyok?
Az vagyok, akinek gondolom magam?
Az vagyok, aki vagyok?
Nem!
Nő vagyok
Rejtély
Tudatosság
Esszencia… jelentéssel bíró tartalom,
Inkább “szeretni kell, mint megérteni”
Mert végtelen vagyok…
2011. szeptember 2.
Gyertya
Megbecsülésed akkor jön, mikor ragyogásod elhal
Különben nem látszol.
Mindig magától értetődő vagy
Mert magától értetődő… megadatott.
Csodál téged bárki is?
Igen, azt hiszem egy valaki
De nem téged, csak egy részed
A fényed… A lángolásod, mely
Történelmet teremt…
Amikor valaki szerelmére vetül
És a nő szépsége fokozza
És rabul ejti kedvesét
Az ő rabszolgája, a szerelme rabja
Mindez miattad
Gyertya: a lángod
Szenvedélyed lángja
Perzselő fényed miatt
Az általad teremtett szikrák miatt,
Melyek fényességet hoznak
Oly sok ember
Életébe
… de a paradoxon
.........................
A paradoxon az, hogy
Égsz… lángolsz
Szenvedélyesen
Hogy visszahozd a szenvedélyt
Az emberek életébe,
Akik már rég elfeledték
Milyen megbecsülni
A szépséget szeretteikben.
2009. június 2.
Csókok
A csókokban a Mennyországot érzem
Amikor lehunyom szemem
A csókok nyakszirtemet
cirógatják.
Nem hagyom, hogy testem egyetlen porcikája
Is kimaradjon.
Simogató
Szeretett
Megnyugtató
Érzés…
Ezek a csókok
Egyetlen földi halandó csókjával
Sem helyettesíthetők.
Mert ezek a csókok
Egy felsőbb hatalomtól származnak
A Nap, a sugarai
Úgy hatnak rám, mint a szárnyra kélt csókok ereje
Nincs szükségem másra,
Hogy kárpótoljon.
Azt akarom, hogy
Hosszabb,
Intenzívebb,
Áthatóbb legyen,
Hogy együtt haljak
Melegségével.
2011. augusztus 20.
Fordította: Debreceni Boglárka
Moramee Das blogja:
http://www.lemontree24.blogspot.hu/
Moramee Das fotós oldala a Facebookon:
https://www.facebook.com/pages/Moramee-Das-Photography/1408152766096393