Sirbik Attila baráti elbeszélése. Sirbik Attila (1978, Szerbia) író, a Symposion folyóirat főszerkesztője, különböző workshopok vezetője.
Miféle nyulak
Már megint hangosan szuszog valaki a zöld supában, idáig hallatszódik, az nem létezik, hogy a nyulak ekkorákat szuszognak, igaz, baszott meleg van, de nem fér ki a torkukon ilyen hangorkán, apám lenne, apámnak nincs ekkora haja, apámnak szinte nincs is haja, különben is, ami megmaradt, az már hosszú évek óta hófehér, nem búzamező szőke, mint amit a zöld supában látok, ki a faszom ez a zöld supában, ki jött be az udvarunkba a nyúlketrecek elé a nyulakat bámulni, valaki a nyúlketrecek előtt áll, kétoldalt a teste mellett lógó karjai figyelmes kézfejben végződnek, mintha azokkal figyelne, mi van a kezdben, ki ne nyisd a ketrecek ajtaját, miért ne nyissam ki, mert kiszaladnak a nyulak, nem szaladnak ki, a nyulak félnek, mi az a kezedben, kés, konyhakés, elvágni a nyakukat, kinek a nyakát akarod te elvágni, a nyulak nyakát, nem kell a nyulak nyakát elvágni, kupán kell vágni őket egy jól méretezett ütéssel, mivel vágjam kupán őket, itt ez a régi süprűnyél, ezzel bumm, és kész, kimúlt a nyúl, a bőrük alatt olyan színű a nyákos hús, mint az udvar végében az érő rizibke, az nem ribizke, hanem ribizli, vagy ribizla, azt csak a szerbek mondják úgy a piacon, ah, hogy a ribizke, ki vagy te búzamező szőke hajú, nem búzamező, esetleg csak ha borús, szürke az ég, vihar vagy gyors zápor előtt, itt a supában pontosan olyan, Orsi vagyok, nem az apád, azt hittem az apám vagy, úgy szuszogtál itt kint a supában, nem én szuszogtam, akkor ki szuszogott.
Sirbik Attila
A nyulakat levágják
(részlet az Akció van! c. kötetből)
A ketrec fémrácsain keresztül, ha a nyúl nem húzódik vissza a sarokba, meg is tudom simogatni, igaz, nem sokáig, mert a pipiskedésben kifáradok, és a szomszéd se szereti, ha túl sokat időzök nála, mert a kérdéseimmel, ezt mondja, állandóan kifárasztom. A kerítésen áthallatszódik a nyulak visítása, a hintánál vágja le őket, tudom, akárcsak azt is, hogy a felesége feszt porszívózik. Azon az estén, amikor megkapom a Macit, a nővéremnek azt mesélem, a házból kiszűrődő porszívózúgás sem tudja elnyomni az ebédnek szánt nyulak sivalkodását. A nővérem már régóta a Patinkával alszik, és fél a nyulaktól, noha neki már nem is kell pipiskednie, felér a szomszéd ketreceihez. Amikor mindketten átmegyünk, a szomszéd azt mondja nekünk, ezeket jól véssük az eszünkbe: „Rend a lelke mindennek”., „A tisztaság fél egészség.” Éjszakánként szorosan fogom a Macit, nyakán a virágos szélű kisgallér félrecsúszik, nővérem Patinkája hangosan sóhajtozik, az ablaküveget halkan kocogtatják a barackfa ágai. Nem tudom, mikor volt legutoljára, hogy apa és anya ránk nyitották az ajtót. A szomszéd néha bejön, kirángat minket az ágyból, átküld a feleségéhez, akinek a feje újabban mindig be van kötve, és nem hord kombinét sem, mint az anyám. A kádban egymás hátát mossuk a nővéremmel, a forró vízben kiázik az ujjam, utána kellemetlen megfogni a kenyeret. Ha elmennek a városba, átmászok a kerítésen, de nem nézem meg a nyulakat, hanem a hinta mellett játszom. A földön sötét nyomokat hagy a kifolyatott vér, oldalt kamilla nő, a Maci ruhája bepiszkolódik. Nővérem az udvarunkból figyel, kezében söprű, nyakán, akárcsak nekem, fehér gallér. Szólni akarok neki, hogy szerintem felesleges felsöprögetnie, mert úgyis pillanatok alatt lehullik egy újabb levél, a szomszéd pedig nem veszi észre, nem fogják megdicsérni, és úgysem vesznek neki új ruhát. A barackfa ágai egyre csupaszabbak, és egyre hangosabban kocogtatják ablakom üvegét, Patinkának köhögési rohamai vannak, a Maci nyakát szorítja a virágos szélű gallér. A szomszéd nem akarja elárulni, miért zárja ki egymást a rendetlenség és a tisztaság, kiázott ujjaim között már elviselhetetlen a kenyér, nővérem pedig most már értetlenkedésének is hangot ad: „Miért van ott a hinta, ha senki nem használja?”
Megjelent az Irodalmi Szemle Zsemle rovatában:
http://www.irodalmiszemle.bici.sk/zsemle/1879-bencsik-orsolya-irodalom-es-akciomveszet-3
Ribiszkés képregény – képek alkotója:
Maja Veselinović (Szerbia) grafikus, dizájn szakon és rajtanárnak tanult Belgrádban, jelenleg szabadúszó illusztrátorként, képregényrajzolóként és dizájnerként dolgozik.
http://majaveselinovic.com/