Gryllus Dorka, Hoyer Mária, Szvetelszky Zsuzsa, Winkler Nóra, Jakabos Zsuzsa, Miklósa Erika… Csupán néhány név a 88, saját területén rendkívüli teljesítményt nyújtó, példaértékű magyar nő közül, akiket Fábián Évi egy kötetbe rendezve mutat be saját objektívén keresztül a szeptember 8-án megjelent Nők Magyarországon 2. című portrékönyvében.

„Rengeteg albumot nézegettem korábban és feltűnt, hogy a nők alulreprezentáltak, kivéve, ha a szépség a téma. Szerettem volna egy olyan könyvet, amelyben a nők előtt tisztelgünk, legyenek ők tudósok, sportolók, színeszek, mozgalmárok, bármik, lényeg, hogy a saját területükön hiteles, értéket teremtő személyek” – mondta Fábián Évi, fotográfus. „Egy kiállításom alkalmával a megnyitóbeszédben a következő hangzott el: Csukják be a szemüket. Képzeljék el, ahogy a régi középiskolájukban felmennek a lépcsőn, belépnek a tanterembe, beülnek a padba, majd felnéznek a táblára, végignéznek a kifüggesztett képeken, hazánk nagy íróin. Kiket látnak? Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Ady Endre… Női arcképet nem látunk. Pedig lányoknak és fiúknak egyaránt szükségük van női példaképekre.”

Al Ghaoui Hesna

A Nők Magyarországon című könyv első kötete után a szerző újabb portréalbummal jelentkezik, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban élő és munkálkodó, fantasztikus eredményeket elért nőkre.
„Elzának, a hatéves kislányának ajánlja a szerző a könyvet, de ahogy megnézegettem, én az összes magyar tini lánynak a kezébe adnám, akik még nem tudják, mit válasszanak hivatásukként” – vette át a szót a könyvbemutatón a kötet egyik szereplője, Al Ghaoui Hesna. „Fontos, hogy a fiatal lányokban fel se merüljön az a gondolat, hogy ez vagy az nem női szakma, bizonyos dolgokért ne lenne érdemes küzdeni, hanem a lehetőségek sokasága közül tudjanak választani, ne ismerjenek lehetetlent. Amerikában bizonyára csodálkoznának azon, miért van szükség csak nőket bemutató könyvre, ők ebben egy kicsit előbbre járnak. Számos arab országban helyt tudtam állni, és fel sem merült a nemiség kérdése a munkámmal kapcsolatban. Inkább itthon kérdés ez még mindig. Szerintem nincs női és férfi szakma, sokkal inkább, hogy fontos, hogy ki végzi jól, vagy rosszul a munkáját.”

Winkler Nóra

A 88 magyar, 19-90 év közötti nőt felvonultató kötet két év munkájának eredménye. A fotográfus-szerző a fényképek elkészítésénél nem alkalmazott stylistot, sminkest, fodrászt, mert az adott személyt úgy kívánta megörökíteni, ahogy a portré alanya magát szerette volna megmutatni.
„Az évek során az ember, főleg egy közszereplő sok-sok negatív élményt gyűjt be a fotózásokról. A legrosszabb, amikor sokáig tart egy fotózás” – kezdte Winkler Nóra. „Fábián Évi úgy imitál diskurzust, hogy közben laza, oldott környezetet teremt és villámgyorsan dolgozik, figyelve a portré alanyának minden rezdülését. Rengeteget dolgozom képekkel, mindig elemzem, rendszerezem a látottakat. Most, hogy kézben tarthatom ezt a remek válogatást, lesz módom elmerülni ebben a sok-sok életrajzban. A szerző ugyanis úgy tudta megörökíteni ezt a 88 nőt, köztük engem is, hogy szavak nélkül is elmeséli a történetüket. Őszinte, nem idealizált valóságban mutatja be a szereplőket. Jó látni, hogy létezik a »nyugodt önmagam«, és ő ezt el tudta csípni.”

Jakabos Zsuzsa

„Fábián Évi könyve nem egyszerű női portrégyűjtemény. A személyiségeket saját környezetükben mutatja be, és olyan rövid jellemrajzokat illeszt a felvételek mellé, amelyek csak a lényeget, a jelentőset emelik ki az életükből, a jelenükből és a karakterükből. Fábián művészete, lényeglátó látásmódja a szépségüket és a jelentőségüket egyaránt kiemeli. Bárki is olvassa és nézi ezt a könyvet, mind ugyanazt fogja gondolni: hogy mennyire jó büszkének lenni ezekre az alkotó, tevő, gondolkodó nőkre, akik a munkájuk és a hivatásuk mellett élik meg a nőiségüket, nemükhöz kötött és azon messze túlmutató szerepeiket” – ajánlja a könyvet Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze.

Miklósa Erika

Fábián Éviről:

Fotográfus. 17 éves koráig hat különböző iskolában tanult, három különböző országban. Aztán hazatért, elsajátította a fényképészszakmát, az egyetemen germanisztika és művészetmenedzsment szakon végzett. Megfigyelő, felfedező, lát és láttat. Fotóriporteri munkái mellett szívesen fordul a szociális témák felé. A portréfotózást, a személyes kapcsolatot az alanyaival lehetőségnek tekinti, hogy jobban megértse és ábrázolja a világot. „Az élet huncutságai és a saját kapkodásaim megtanítottak arra, hogy ha türelmed van, mindened van.” Két éve Berlinben él a családjával.

Forrás: Just Creative
Fotó: Fábián Évi, Birton Szabolcs