A Bódis-módszer Hétes-telepi modell-programjáról szóló szakmai beszámoló a Bódis-módszer alapjait és a Hétes telepen rendezett modell-program, az egyhetes tábor eredményeit és tanulságait összegzi a program lehetséges folytatásának reményében.A Bódis-módszer hétesi modell-programja, mely a hosszú távú terepmunka első, kísérleti periódusa volt, a lehető legnagyobb szakmai és (emberi) sikerrel, a nehéz körülmények és hiányos feltételek mellett is pozitív hangulatban, eredményesen lezajlott. Élményekkel, tapasztalatokkal és tervekkel telve tértem haza 5 önkéntes segítőmmel, a hétesieket azonban továbbra sem hagytuk el.
Hamarosan visszatérünk, hogy a foglalkozások eredményeit két napos vetítés, fotó-, rajz-, festménynézés keretében megbeszéljük a résztvevőkkel (terveink szerint október 6-án). Résztvevők alatt gyakorlatilag az egész telepet érthetjük (65 családot, felnőtteket és gyerekeket). A gyerekek létszáma (amikor az anyukák megjelentek a karonülő apróságokkal) elérte a 250-et.
Tervezünk egy Budapesti egész napos beszámolót,(előadások, beszélgetések, vetítés és kiállítás keretében) hogy megoszthassam, bemutathassam a módszer alapjait, immár újabb konkrét tapasztalatokkal bővítve.
Hosszú távú tervek a tapasztalatok alapján:
1. További Hétes-telepi alkotó és fejlesztő programok, a Bódis-módszer hétesi modelljének továbbfejlesztése, melynek célja:
- a hétesiek, elsősorban a gyerekek és fiatalok kiemelkedése az emberhez méltatlan körülmények közül, melyeknek nem ők az okai
- pozitív identitásuk visszaadása, autonómiájuk és integrációjuk fejlesztése
- a többségi társadalom- és a helyi intézmények felé való mediációval a társadalmi mobilitás lehetőségének megalapozása
2. Párhuzamosan és a terepmunkával folyamatosan haladva szeretném kidolgozni a Bódis-módszer esélyteremtő programjának hátrányos helyzetű, (cigány és/vagy szegény csoportokban és/vagy telepeken) történő alkalmazásának adaptálható és tanítható speciális módszertanát, tankönyvét és programcsomagját, mindezt a (telepi/getto) konzerváció teljes elkerülés érdekében
Költségek és azok módosításának indoklása, eszközök, résztvevők és programok összefoglalása:
A 2007 augusztus 18-27. között szervezett alkotótábort roma és nem roma barátaimmal (Balogh Rodrigó színész, rendező, Gózon Francisco operatőr, Tóth Bernadett szociológus, Solti Gyöngyi tanár, Turai Katalin jogász, tanár) önkéntes alapon bonyolítottuk vezetésemmel (Bódis Kriszta író, rendező, pszichológus) és a hétesiek kölcsönös, önkéntes és hatékony együttműködésével.
A családoknak (65 család) kétszer három napos élelmiszer csomagot, a gyerekeknek (250 gyermek) napi étkezést biztosítottunk, egy napon az egész telep számára ebédet főztünk és osztottunk.
Mivel (erről bővebben a szubjektív beszámolóban és naplóban) Budai Mária hétesi önkéntesünk sokkal gazdagabb és olcsóbb, valamint a családok szokásait is figyelembe vevő élelmiszercsomagot állított össze, és mivel egy nap budapesti barátunk az egész telep számára főzött az általa hozott húsból és alapanyagokból, ezért az általunk kalkulált élelmezési költségek csökkentek.
Az eszközszállításon megspórolt és az élelmezésből fennmaradt pénzt a gyerekek fejlesztésére használt eszközökre (kézműves alapanyagok: gyöngyök, gyurma, arcfesték, festék, ceruza, kitűzők, ragasztó, sokfunkciós kartonszékek stb.) és technikára (kamerák, fényképezőgép és azok kiegészítői) költöttük.
A szálláson úgy spóroltunk, hogy helyieknél laktunk, akiket ennek fejében a programban közreműködő Interkulturális és Irodalmi Cenrifuga Alapítvány kifejezetten erre gyűjtött pénzbeli adományaival támogattunk.
Költségeket csökkentettünk továbbá eszközök és ruha adományok gyűjtésével, magánszemélyek, valamint a Magyar Független Film Alapítványtól kapott hozzájárulásából nagy mennyiségben tudtunk kézműves és filmes alapanyagokat venni.
További megtakarítást jelentett, hogy az önkéntesek nem csak a munkát végezték ingyen, de ellátásukról is maguk gondoskodtak.
Csáky Attila a Cameofilm producere kézi kamerával, fényképezőgéppel, monitorral járult hozzá, hogy a hétesi gyerekek dokumentumfilmes csoportja megismerkedjen a dokumentumfilm forgatás és fényképezés alapjaival, és ahhoz, hogy a tábor életét, munkáját rögzíthessék. A felnőttek és gyerekek közül sokan most fogtak először kezükbe ilyen eszközöket.
A két típusú filmes csoport mellett a fényképezés alapjait tanulhatták a gyerekek, kezükben a fényképezőgéppel végre maguk alakíthattak magukról képet. A fényképezés unhatatlan sláger volt a legkisebbektől kezdve a felnőttekig, sokan kaptak lehetőséget a fotózás kipróbálására.
A Vision Team jelképes áron professzionális kamerával, watchmannal és stativval, illetve a játékfilmes csoport számára szükséges alap technikával is hozzájárul a projekt megvalósításához. A hétesi fiatalok játékfilmes, rendező-színész-dramaturg-operatőr csoportja saját történeteik és ötleteik alapján kidolgozott jelenetek során át ismerkedett a rendezés, a színészkedés, a filmezés alapjaival, mely munka hatalmas élményt jelentett számukra. "Úgy érzem magam, mint egy igazi sztár, és ez nagyon jó." -mondta legtehetségesebb tanítványunk. Áhitattal és figyelemmel nézték vissza magukat a képernyőn a megbeszéléseken. Az az élmény, hogy önmagukat ugyan azokban a médiumokban pozitív, h szerepben látják, éppen úgy, ahogy a számukra példaértékű hősöket vagy média szereplőket, pszichológiai értelemben az esélyteremtés alapja, és kezdete.
Az egész alkotótábor mozgó és ellátó alapját képezte az a furgon (ld bővebben a szubjektív beszámoló- és naplóban) melyet a Filmtransport Kft kiemelkedő kedvezménnyel biztosított számunkra.
A kézműves csoportban (melynek speciálisabb alapanyagait a Handykraft Kft szintén jutányos áron biztosította) elsősorban az élményekre koncentráltunk, vagyis, hogy a gyerekek és érdeklődő felnőttek minél több technikához, formához hozzáférhessenek, jó minőségű anyagokkal dolgozhassanak ezek voltak: a festés, rajz, gyöngyfűzés, jelmezkészítés, arcfestés, hajtogatás, gyurmázás, agyagozás, gipszöntés alapanyagai.
A BÓDIS-MÓDSZERRŐL
A Bódis–módszer szemléleti és módszertani alapjaiban azt foglaltam össze, amit gyakorlatban már tolerancia tréningjeimen, az előítéletmentes gondolkodás és interkulturális nevelés csoportjaimban, a szociálpszichológia kurzusaimon, valamint az alkotásterápiában, közösség építő és készségfejlesztő tréningjeimen már alkalmazok, ám a szegénység és a telepi lét körülményei, a kirekesztett cigány csoporthoz való tartozás, a generációkon átívelő nélkülözések következményeképpen kialakuló szindrómák, egészségügyi hátrányok, problémák a hétesi alkotótáborban végzett munkának meglehetősen speciális színezetet adtak, rengeteg tanulsággal szolgáltak az elkövetkezendő hétesi munkára nézve csakúgy, mint a Bódis- módszer általános alkalmazásához, melynek egyik iránya éppen a hátrányos helyzetben lévők életének javítása, jövőbeni lehetőségeinek megteremtése.
A Bódis-módszer Hétes telepi modell értékű programsorozata, mely a Hétes telepen (Magyarország egyik legszegényebb ózdi roma telepén) főként gyerekeket, fiatalokat, és nőket, közülük is a fiatal anyákat és a serdülő korú lányokat érint.
A lényeg, hogy a Bódis-módszer kreativitás- és alkotásközpontú, interkulturális és esélyteremtő, készség- és közösség fejlesztő valamint szemléleti és módszertani programcsomag.
A módszer alkotás-lélektani és pszichoterápiás-, egymással összefüggő folyamatokra épít.
A Hétes-telepi modell program kreativitás- és alkotás centrikus programsorozat, amely kiegészül gyermekélelmezéssel és helyi munkaerő alkalmazásával. A létrejött alkotásoknak továbbiakban nyilvánosságot, publicitást szervezünk.
Hátrányos helyzetű csoportokban hosszútávon a Bódis-módszer alkalmazása a munkaerő piaci és iskolai integrációt is elősegíti. A környező többségi csoportok, iskolák, önkormányzat, családsegítő, bevonása a toleranciára és előítéletmentes gondolkodás fejlesztésében, valamint a szegregációs tendenciák visszaszorításában is hatékony lehet. A Bódis-módszer újszerűsége és eredményessége többek között abban rejlik, hogy közvetlenül elérhetővé teszi a specifikusan felépített programokat, mert helyi körülményekhez alkalmazkodik, helyi igényekre koncentrál és helyi, speciális kérdésekre keresi a választ kölcsönösen a benne résztvevőkkel. A pszichoterápiás módszereket, az interkulturális nevelés alapelveit, közösség építő és személyiségfejlesztő tréningeket ötvözi az alkotás élményével. A folyamat autonómia erősítő, egyenrangú párbeszédre és kölcsönös együttműködésre épül. Középpontjában az empátia, a megértő, elfogadó, szeretetteljes figyelem áll, mely elsősorban az alkotást gátló tényezők felszabadításával ötvözve alapjává válik a különféle irányú fejlesztéseknek.
TANULSÁGOK ÉS TERVEK
A Bódis-módszer alapjait és szemléletét annak fejlődésével folyamatosan és párhuzamosan be kell emelni az informális és formális nevelésbe, valamint a szakemberek (pszichológusok és pedagógusok) képzésébe. Szükséges a megfelelő tankönyvek és szemléltető anyagok elkészítése, s az alapképzés megkezdése (tréningek). Terveim között szerepel a programcsomagok fejlesztése és specializációja., a dokumentációk gyűjtése és publikálása, a folyamatos monitorozás és hatásvizsgálatok, valamint kerekasztal-beszélgetések, workshopok és konferenciák szervezése, szakmai diskurzus kialakítása.
A BÓDIS-MÓDSZER HÉTES-TELEPI HOSSZÚ TÁVÚ MODELL-PROGRAMJA:
A stáb (kreatív team) bővítése és hosszas előkészítő vagyis tartalmi tréningező, felkészülési munkába való bevonása. A stáb magja kapjon jelképes tiszteletdíjat, a csatlakozó szakemberek is, legyen egy önkéntes holdudvar.
A stáb magjába tartozzon bele a kiképzett hétesi segítőcsapat, az ő honorálásukat át kell gondolni, hogy alkalmazásuk ne ossza meg a helyieket és ezzel ne fokozzuk az agressziót. Valószínűleg az a helyzet, hogy az egyenrangú bánásmódra kell ügyelni, ami pszichológiailag önmagába jutalmazó, csakúgy, mint a bizalom, és az átadott szaktudás maga is értelmet ad az együttműködésnek. Munkájukhoz eszközökkel biztosítjuk a feltételeket, amelyekhez ők így szabadon hozzáférnek majd. Jutka felajánlotta, hogy kiképez egy kézműves hétesi csapatot. Úgy képzelem, hogy ebben mi is részt vennénk Barna lányai, a nagyobb hétesi lányok és a fiatal anyukák segítségével. A helyszínt még meg kell találni. A Héteshez közeli, de szeparálható helynek kell lennie, ahol nincs ki-be járás. Sajnos ez most szinte lehetetlennek látszik, hacsak nem állítunk be egy hatalmas lakókocsit. (Milyen jó lenne a közösségi ház!) Föl kéne építtetni Pongóékkal és belelkesíteni az embereket.
Az elsajátított kézműves szaktudás mentén lehetne kifelé kémlelni lehetőségek után. A kiképzett munkásaink nem csak a mi projektünkben dolgozhatnának, hanem a családsegítő vagy más intézményekkel felvett kapcsolat során (amiben nekünk meg kellene tenni az első lépéseket) találhatnánk nekik munkát, vezethetnének tanfolyamokat (pénzért, természetesen).
Fel kell venni a környező intézményekkel a kapcsolatot. Gyerekeink fejlődését oly módon követni az iskolában, hogy azoknak az iskoláknak, ahova hétesi gyerekek járnak, külön programcsomagot ajánlanánk fel, amit a hétesi önkéntesek visznek be az intézményi közösségbe (osztályközösség és tanári közösség fejlesztése, alkotás centrikus tolerancia-, interkulturális- és integrációs tréningje a Bódis-módszer alapján). A kapcsolatteremtés során (Dettus) tovább körvonalazódhatnak az együttműködés lehetőségei.
A hétesi fiatalok kiútjának személyes tanácsadói, pályaválasztási stb. segítséggel történő kiépítése a hétesi programokon belül, egyfajta specializálódás keretében.
Célunk a lelki gondozásra (tanácsadás, krízisintervenció és kríziskezelés) fektetett hangsúly, elsősorban fiatal anyáknak és kamasz fiúknak, lányoknak, kifejezetten önismereti és személyiségfejlesztő csoport tréning, valamint közös problémamegoldó kiscsoport. Aktuálisan a családon belüli erőszak, alkoholizmus, drogfüggőség és egyéb szenvedélybetegségek, valamint a prostitúció, ezen belül a gyermekprostitúció problémájának sürgős kezelésére van szükség.
A sportélet kialakítása, önálló alkotócsoportok teremtése, amelyek majd nélkülünk is dolgoznak, játszanak, alkotnak.
A Bódis-módszer hosszú távú (longitudinális) modellprogramja volna a hétesi. Ennek civil formát kell találni és az anyagi-, támogatói feltételeket biztonságos alapokra helyezni, akár az Interkulturális és Irodalmi Centrifuga Alapítvány, akár egy önálló, erre a célra létrehozandó alapítvány keretében. Át kell gondolnunk azokat az intézményes és állami kereteket is, ahova ez a munka betagozódhat.
