Két alkalommal is a szex lesz a téma a Centrál Kávéházban, két irodalmi beszélgetésen. Szeptember 25-én este héttől az Irodalmi Centrifuga kezdi el idei évadát Jane Juska Szex és nyugdíj című kötetéről beszélgetve, szeptember 26-án délelőtt 11-től pedig az Ulpius-ház kiadó mutatja be a Szex és tandíj című új könyvét, melyről Szilágyi Szilvia Sisso és Bódis Kriszta beszélgetnek.
Szex és nyugdíj – követendő életfilozófia vagy félőrült szórakozás?
Első alkalommal szeptember 25-én találkozunk az Irodalmi Centrifugában. Ezen a napon Bódis Kriszta és Gordon Agáta Lángh Júliát és Loósz Vera műfordítót látják vendégül a Centrál Kávéházban, akikkel Jane Juska Szex és nyugdíj című kötetéről beszélgetnek.
Jane Juska regénye 2003-ban jelent meg Amerikában. A könyvben a szerző saját élményeiről számol be: 1999 őszén a The New York Review of Books-ban közzétett egy hirdetést, mely szerint 67 éves kora előtt szeretne sokat szexelni egy férfivel, akit kedvel. Ha a férfi beszélgetni is szeretne, Trollope jó téma lehet. Hirdetése eredményeképpen 63 választ kapott Amerika legkülönbözőbb részeiből, s élményeiből 2003-ra írta meg a Villard kiadónál megjelent kötetet, melynek eredeti címe A Round-Heeled Woman: My Late-Life Adventures in Sex and Romance. A regény magyarul a Szex és nyugdíj címen jelent meg az Ulpius-ház kiadónál Loósz Vera fordításában.
A nyugdíjas tanárnő az elhatározásról, a változtatás szándékától a megvalósításig vezető útról és a hirdetésekre válaszoló férfiakkal való kapcsolatáról ír könyvében, ugyanakkor saját életén is végigtekint e szempontból: mely lépését miért tette meg, mennyire volt tudatában mindazoknak a tényezőknek, melyek egyes döntéseit befolyásolták; hogyan élte végig házaséletét, a gyereknevelés éveit, mit jelentett számára a tanári munka.
A regény Amerikában is feltűnést keltett: a konzervatívabb hangvételű lapok ostorozták az általa közvetített értékrendet, s az értékrend kialakítójának életében keresték a magyarázatokat. Elrontott házasságát, elhízását, boldogtalanságát tartották ezen értékrend okainak és eredményeinek, s sérelmezték, hogy a húsvét előtti héten a New York Times címlapon foglalkozik a szerzővel. Frederica Mathewes-Green No Plain Jane című cikkének (National Review Online) két bekezdését idézve:
„Ez a történet előkelő, csodált helyet kapott a New York Timesban filozófiai alapvetéséért. [...] Juska határozottan azt hiszi, hogy más nők irigykednek rá kalandjai miatt. Azt mondja, hogy más nők megkérdezik maguktól ’Mit tettem az életemmel?’. Azt mondja, ezek az asszonyok „Nem akarnak visszanézni, rátekinteni az életükre. Ezért őrülnek meg annyira az unokáikért. Ezzel elterelik a figyelmet magukról.”
Csak a trendi intellektualizmus sztratoszférai magasságainak lakói hihetik azt - írja Frederica Mathewes-Green -, hogy a nők azért játszanak unokáikkal, hogy elűzzék a felett érzett keserűségüket, hogy nincs számos szexpartnerük hetven éves korukban. Csak nagyon szofisztikált emberek eshetnek egy ilyen magától értetődően hülye elmélet rabságába. Csak az önimádó bohémek képesek ennyire semmibe venni a normális, boldog családi életet. Ez éppen annak a jele, mennyi minden hiányzik az ő életükből, mennyi minden ment tönkre saját életükben.”
Vajon tényleg ennyire mély és ennyire támadható filozófia hatná át Jane Juska első regényét? Hogyan látja a regényt a fordító és hogyan egy író? Hogyan a fiatalabb és az idősebb generáció? Kinek miben hozott újat, érdekeset, izgalmasat a regény? Beilleszkedik-e a csupán szórakoztató, irodalmi értékkel nem rendelkező tudatolvasmányok sorába? Mihez van joga egy nyugdíjas tanárnőnek ott és itt? Miben azonosak és miben mások a normák? Milyen élményeket szereztek az olvasók?
Ezekre a kérdésekre is választ keres majd Lángh Júlia író, Loósz Vera fordító, Bódis Kriszta és Gordon Agáta.
Az eseményre mindenkit szeretettel várunk!
Jane Juska regénye 2003-ban jelent meg Amerikában. A könyvben a szerző saját élményeiről számol be: 1999 őszén a The New York Review of Books-ban közzétett egy hirdetést, mely szerint 67 éves kora előtt szeretne sokat szexelni egy férfivel, akit kedvel. Ha a férfi beszélgetni is szeretne, Trollope jó téma lehet. Hirdetése eredményeképpen 63 választ kapott Amerika legkülönbözőbb részeiből, s élményeiből 2003-ra írta meg a Villard kiadónál megjelent kötetet, melynek eredeti címe A Round-Heeled Woman: My Late-Life Adventures in Sex and Romance. A regény magyarul a Szex és nyugdíj címen jelent meg az Ulpius-ház kiadónál Loósz Vera fordításában.
A nyugdíjas tanárnő az elhatározásról, a változtatás szándékától a megvalósításig vezető útról és a hirdetésekre válaszoló férfiakkal való kapcsolatáról ír könyvében, ugyanakkor saját életén is végigtekint e szempontból: mely lépését miért tette meg, mennyire volt tudatában mindazoknak a tényezőknek, melyek egyes döntéseit befolyásolták; hogyan élte végig házaséletét, a gyereknevelés éveit, mit jelentett számára a tanári munka.
A regény Amerikában is feltűnést keltett: a konzervatívabb hangvételű lapok ostorozták az általa közvetített értékrendet, s az értékrend kialakítójának életében keresték a magyarázatokat. Elrontott házasságát, elhízását, boldogtalanságát tartották ezen értékrend okainak és eredményeinek, s sérelmezték, hogy a húsvét előtti héten a New York Times címlapon foglalkozik a szerzővel. Frederica Mathewes-Green No Plain Jane című cikkének (National Review Online) két bekezdését idézve:
„Ez a történet előkelő, csodált helyet kapott a New York Timesban filozófiai alapvetéséért. [...] Juska határozottan azt hiszi, hogy más nők irigykednek rá kalandjai miatt. Azt mondja, hogy más nők megkérdezik maguktól ’Mit tettem az életemmel?’. Azt mondja, ezek az asszonyok „Nem akarnak visszanézni, rátekinteni az életükre. Ezért őrülnek meg annyira az unokáikért. Ezzel elterelik a figyelmet magukról.”
Csak a trendi intellektualizmus sztratoszférai magasságainak lakói hihetik azt - írja Frederica Mathewes-Green -, hogy a nők azért játszanak unokáikkal, hogy elűzzék a felett érzett keserűségüket, hogy nincs számos szexpartnerük hetven éves korukban. Csak nagyon szofisztikált emberek eshetnek egy ilyen magától értetődően hülye elmélet rabságába. Csak az önimádó bohémek képesek ennyire semmibe venni a normális, boldog családi életet. Ez éppen annak a jele, mennyi minden hiányzik az ő életükből, mennyi minden ment tönkre saját életükben.”
Vajon tényleg ennyire mély és ennyire támadható filozófia hatná át Jane Juska első regényét? Hogyan látja a regényt a fordító és hogyan egy író? Hogyan a fiatalabb és az idősebb generáció? Kinek miben hozott újat, érdekeset, izgalmasat a regény? Beilleszkedik-e a csupán szórakoztató, irodalmi értékkel nem rendelkező tudatolvasmányok sorába? Mihez van joga egy nyugdíjas tanárnőnek ott és itt? Miben azonosak és miben mások a normák? Milyen élményeket szereztek az olvasók?
Ezekre a kérdésekre is választ keres majd Lángh Júlia író, Loósz Vera fordító, Bódis Kriszta és Gordon Agáta.
Az eseményre mindenkit szeretettel várunk!
**********