Koncert: Kovács Kati, Ágens és a Kodály módszerIrodalom: ICA Jászberény, ICA Centrál
Lelki Világ: Feldmár, Lelki egészség nap, Nitsch
Kiállítás: Czene Márta Párhuzamos vágás
Film: A hullám, Ajvár szerdán,
Kirándulás: Bory-vár
Koncert
Este nyolctól Kovács Kati énekel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremban (Budapest, IX. kerület, Komor Marcell u. 1.). Kovács Kati az elmúlt években két teltházas koncerten is fellépett már a Fesztivál Színházban - ezúttal a hangversenyteremben hallható. Jegyárak: 2200, 3100, 4500, 5600 Ft
Irodalom Jászberényben
Kiss Judit Ágnes az irodalmi Centrifugameghívására Jászberénybe látogat. Azt est részleteiről itt olvashatnak.
Könyv, mozi, beszélgetés Pesten
Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház kávézójában (VIII. kerület, Rákóczi út 21.) kerekasztal-beszélgetést tartanak A Hullám című könyvről és filmről Láng András (a könyv fordítója), Tracikievicz Zsófia (a könyv szerkesztője), Sárossy Bogáta, Morvai Edit (Goethe Intézet) és Baltay Levente (TASZ) részvételével. A moderátor Gyárfás Dorka lesz.
Az Spi International Magyarország Kft. és az Athenaeum Kiadó szervezte beszélgetésen Todd Strasser A Hullám című könyvéről és Dennis Gansel azonos című filmjéről lesz szó.
A könyv fülszövegét idézzük: Egy gimnázium végzős diákjai nem értik az európai történelem egyik legsötétebb korszakát: hogyan fordulhatott elő, hogy egy karizmatikus vezető hatására jóérzésűnek gondolt emberek elfogadták polgártársaik nagy tömegének jogfosztását és elhurcolását? Hogyhogy nem állította meg senki ezt az embertelen gépezetet?
Ha egyszer hasonló helyzetbe kerülnek, a diákok vajon melyik oldalt választják?
Észreveszik-e, ha őket is beszippantja a mozgalom?
Ezeket a kérdéseket boncolgatja Todd Strasser izgalmas regénye, melynek alapjául egy 1969-es, Palo Alto-i középiskolai kísérlet
szolgál: a Hitler-Jugend mintájára indított, jelmondatokkal, jelvényekkel és egyezményes mozdulatokkal rendelkező iskolai mozgalom. A hátborzongató történetet a mozgalmat pedagógiai céllal elindító történelemtanár szemszögéből követhetjük nyomon.
Az alig egy hétig tartó, de az egész iskola életét felforgató mozgalom megszületésének történetéből nagysikerű (Emmy- és Peabody-díjat nyert) tévéfilm is született, melyet többek közt oktatási céllal vetítettek az Egyesült Államokban.
A Todd Strasser által írt (Németországban Morton Rhue néven kiadott) regényből készült azonos című mozifilmet hazánkban októbertől játsszák a mozik. Helyszíne Németország, a kísérlet résztvevői pedig kortársaink. A kötet kapható a boltokban, 176 oldalas, ára 2490 Ft.
Beszélgetés és film
Az Ajvár szerdán sorozatban, melynek célja a Balkán jobb megismertetése, a Helyszíni szemle című filmdrámát vetítik este hattól a Stúdió K Színházban (IX. kerület, Ráday utca 32.)
A szeptember 24-től október 22-ig tart a sorozat, melyben ez alkalommal Balla Zsófia beszélget a filmről este nyolctól a közönséggel. A belépés ingyenes.
A vetített film: Helyszíni szemle (Reconstituiera, román filmdráma, 1968, 100 perc, rendező: Lucian Pintilie)
Főszereplők: George Constanitin Emil Botta George Miháitá Vladimir Gaitán. Rendező: Lucian Pintilie.
Pintilie a román színház- és filmművészet legendás alakja. Már a Helyszíni szemlét is betiltotta a hatalom, Pintiliét pedig 1972-es színházi Revizor-rendezése miatt felszólították, hogy hagyja el az országot. Franciaországban él, de a kilencvenes évektől újra jelentős filmeket készített Romániában: A tölgy (1992), Egy felejthetetlen nyár (1994), Túl késő (1996), Végállomás a Paradicsom (1998), Niki és Flo (2003). A Helyszíni szemlében Pintile meg sem próbálta kicselezni a cenzúrát: nem célozgat burkoltan, hanem a rendszer álságosságát és brutalitását, a mindent elöntő erőszakot máig felülmúlhatatlanul ábrázolja. Maga a rendező így beszélt filmjéről egy interjúban: „Egy vidéki filmklub azt a megbízást kapta, hogy készítsen egy nevelő-oktató filmet úgy, hogy újrajátszat egy ittasságból fakadó verekedést az eredeti résztvevőkkel. A cél tulajdonképpen nem a nevelő film leforgatása, hanem a fiúk megalázása, teljes és önkéntes fizikai-érzelmi azonosulásának kikényszerítése. Néhány ember a valóság reprodukálására törekszik, anélkül, hogy tudná, hogy a valóság egy eleven, titokzatos dolog, melyet nem lehet ilyen könnyedén semmibe venni, vagy kijátszani a szabályait. Ezek az emberek csúfot űznek a valóságból, lenézik, és óriási hozzánemértéssel rekonstruálni akarják, újraalkotni, akár egy laboratóriumban. Ez a megtámadott valóság pedig egy idő után robban, és így a tragikus végkifejlet teljesen normálisnak tekinthető.”
Amiről beszélgetnek:
Vajon az ember természetéhez tartozik-e, hogy kijelöli, akár az állat, vadászterületének határait: ő van otthon, a többi „gyüttment”? Hol „székel” a nemzeti (közösségi, vallási, hazafiúi) érzés? Foglalkozik-e ezzel az antropológia, lélektan, modern irodalom? Ahhoz, hogy másokhoz (egyáltalán valakikhez) közelebb kerüljünk, kell-e nekünk közös ellenség? Hogyan válasszuk ki leghatásosabban ellenségeinket? Elmosódnak-e a határok, vagy éppen ellenkezőleg: új lelki, vallási, etnikai, gazdasági szögesdrótokat húzunk egymás közé?
Vendégünk Balla Zsófia író, költő, újságíró, aki 1993 óta él Magyarországon, életének első 44 évét Kolozsváron töltötte: „Ott vagyok boldog, ahol éppen vagyok, elegyítve a másik város enyhén sajgó hiányával. Veszteség és ígéret. Csak a Vajdaságból Budapestre költözött barátaimmal tudunk nevetgélni így némely pesti sirámokon. Meg csudálkozni: hogyan tudnak, miképp mernek ezek itt úgy élni, hogy nem értenek se románul, se szerbül…” (A darázs fészke)
„... a Tolnai Világlexikon 1913-as harmadik kötetét, B-től Betegápolásig az ószeres Rázsától vettem, kicsit megrágták az egerek... Csak azért készítettem ide, hogy megmutassam a „Balkán-félsziget” szócikket: Nagyszerű emlékek, izgalmas világgondok földje. A művelődés történetének szépséges és a népeket, országokat mozgató politikai és gazdasági erők játékának, a világtörténelemnek véres fejezetei játszódnak le rajta.” (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból)
Kiállítás:
PÁRHUZAMOS VÁGÁS / CROSS-CUT
Czene Márta festőművész kiállítása 2008. október 8-tól október 31-ig tekinthető meg az Inda Galériában (Budapest, VI. Király u. 34. II. 4.), a kiállítás kurátora Muladi Brigitta művészettörténész.
A filmtörténetben és a filmnyelvi elemek kidolgozásában az első úttörő jelentőségű rendező, az amerikai David Work Griffith volt. Legnagyobb szakmai újítása a párhuzamos vágás és jelenetek alkalmazása és bevezetése. Czene Márta kiállításának címét ez a több információ egyidejű közlésére alkalmas, ma egyre népszerűbb filmtörténeti technika adta.
A fiatal művész az Inda Galéria kiállításán új oldaláról mutatkozik be. Az eddig konceptuális festőként ismert művésznek most fotóit és videómunkáit is láthatjuk. Az egyik interaktív munkájának alapja egy régi festménye, egy firenzei városkép, amely a számítógépes egér mozgatásával megelevenedik. A festményre „zoomolva” az utcákon, a balkonokon, a templom oszlopai között játékfilmekből származó jelenetek képei és hangjai tűnnek elő.
A másik intermédiás műve, a T-Com pályázatának díjnyertes alkotása, ma is álló budapesti épületek régi fotóit gyűjti egybe egy albumban, amit a telefonos program használói saját készülékükkel elkattintott, az épületek mai állapotáról szóló fotókkal bővíthetnek.
Az új médiumok használata mellett önreflektív festménysorozatát is folytatja, amelyek eddigi gyakorlatának megfelelően képregényszerűen összeállított tablókként jelennek meg.
Festményeihez legközelebb áll az a fotósorozata, amely a mai testkép kritikájaként naturálisan ábrázolt női test- és arcrészletek sérüléseit és hibáit emeli ki. Így a test nem, mint a fogyasztói kultúra vonzó objektje, hanem a pózmentes, természetes női személyiség hordozója.
A festmények, fotók és videók nyomán egy komplex művészegyéniség bontakozik ki, aki nyitottan az új lehetőségekre, képes a médiumok közötti folyamatos átjárásra.
Irodalom:
Irodalmi Centrifuga a Centrálban
Dubravka Ugresicről Radics Viktóriával beszélget Bódis Kriszta és Gordon Agáta.
A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelenő BÓRA jugoszláv nőirodalmi sorozat első darabjaként megjelent könyv, Dubravka Ugrešić A fájdalom minisztériuma című regénye lesz a témája a mai Irodalmi Centrifugának, melyről részletesebb információkat keddi cikkünkben olvashatnak honlapunkon.
Kiállítás és koncert:
Este nyolctól az AKKU-ban (Budapest, VII. Kazinczy u. 21.) kezdődik Az időn kívül című kiállítás, melyen Árvai György hang- és tértervező, színházi időkutató szakrális térfikcióit láthatja a közönség. A kiállítást Kamondi Zoltán filmrendező és Melis László zeneszerző nyitják meg.
21.45-től itt kerül sor az Ágens és a Kodály módszer című koncertre is.
Közreműködik: Ágens - ének; Philipp György - ének, elektronika; Árvai György - elektronika.
„Én perverz vagyok természetesen, mert amit én csinálok, az eleve halálra van ítélve. Engem éppen ez izgat, mert sok halált tudok megélni.” Néhány évvel ezelőtt ekként nyilatkozott a magyar színházi élet egyik legeredetibb díszlettervezője, az experimentális színházrendezőként és zenészkén is ismert Árvai György, amikor arról kérdezték, miként éli meg munkáinak eleve elrendelt rövid életét. Árvai számára azonban a díszlettervezői munka nem pusztán a színpadi látvány megtervezését jelenti: munkáinak makettformáját fontosabbnak tartja a megvalósult változatnál, s ebben a formában számos olyan tervet is őriz, amely soha nem került színpadra. Kiállításán megvalósult és meg nem valósult színpadtervek művészi kivitelezésű makettjei lesznek láthatóak: különös víziókban fogant szakrális terek tervei, amelyek sorsuknál fogva kiszorultak az időből, ezért csak az örökkévalósággal mérhetik magukat. „Elrabolták tőlem az időtlenséget, hát kénytelen vagyok komolyan venni az időt!”
Fizikai színház:
Este nyolctól látható a Trafóban (Budapest, IX. kerület, Liliom u. 41.) Nagy József & Szelevényi Ákos előadása, az Entracte/ Felvonásköz című fizikai színház.
A Kelet bölcsessége, ahogyan azt egy ízig-vérig európai művész látja és megfogalmazza. A Kozmosz rejtett összefüggései táncban, színházban és zenében elbeszélve. A Franciaországban élő koreográfus, Nagy József legújabb koreográfiájában ismét Szelevényi Ákos szaxofonos-zeneszerzővel dolgozott együtt, és ezúttal régi vágya teljesült, hiszen a tánc és a zene együtt, egymással kölcsönhatásban alakul minden este.
Nagy József idei, Orléans-ban bemutatott új darabja a taoista és konfucionista vallás egyik alapkövének számító, és az univerzum örök törvényeit leíró Ji King, azaz Változások könyvéből merít ihletet. A koreográfia főként szerkezetében és mondanivalójában támaszkodik a könyv tanításaira. Struktúráját az a szövet adja, amelynek hatvannégy csomópontja a jóslatok alapjául szolgáló hat jin és hat jang vonal összes kombinációja. Nagy József szemében a világ összes eleme, élő és élettelen egyaránt egy-egy csomó a sors szövetén. Minden és mindenki aktív szereplője az univerzumnak, hiszen már puszta létezése – akarva vagy akaratlanul - befolyással van szűkebb és tágabb környezetére, önmaga és mások életére.
Jegyár: 2800 Ft, diákjegy nincs, a Trafó bérlet nem érvényes!
Előadások, konferencia:
Reneszánsz és Lélek – kultúra és művészet együtt, a lelki egészség szolgálatában címmel kerül sor a Lelki Egészség Világnapjának programjaira, melyről részletesen mai másik cikkünkben olvashatnak.
Előadások, nőtudat:
Újra Feldmár7: bemutatkozik a feldmár Iskolája Nőknek szombaton délután háromtól fél hatig az IBS Színpadon (Budapest, II. kerület, Tárogató u. 2-4.)
A meghökkentő ablakok címet kapott részben bemutatkoznak a Nők iskolája őszi kurzusainak vezetői: Sterk Barbara a Nők és technológia, Gordon Agáta a sorozatterápia, Büky Anna a kreatív írás, Mester Dóra a Nők és szex, Szendi Gábor az agy nem, Hoppál Bori a testtudat, Sas István a média és a nők, Dr. Lelkes Zoltán a pénz és nők című kurzusok előadói lesznek.
Az otthonszülés című részben Feldmár András köszönti Geréb Ágnest.
Ezt követi a nyílt terápia Feldmár Andrással: a paciense Nagy Kriszta Tereskova lesz. Ekkor kerül sor a Sebes képek című kiállítás megnyitójára is.
Feldmár Andrással nem csak ezen a bemutatón találkozhatunk: október 11-én, 12-én és 13-án este nyolctól ugyanezen a helyszínen hallható Szabadság, szerelem című előadás-sorozata, mely mottójául Petőfi Sándor versét választotta.
"Ha a szeretet önkényes rabszolgaság, hogyan lehet szabadon szeretni?
Ha a 'szex' a 'secsus, seco' latin szavakból eredt és azt jelenti, 'elvág, vagy elválaszt', akkor miért nem ebszélünk 'nex'-ről, ami a 'nexus, nectere' gyümölcse lehetne, hiszen ez jelenti azt, hogy 'összeköt'?
Arról lesz szó, hogy milyen közel kerülhetünk egymáshoz és hogyan, anélkül, hogy bárkinek is ezért szenvednie kellene.
Eset-tanulmányok fogják mutatni, hogy mennyire nem egyszerű a vágy és a szeretet dialektikája." - mondja az előadássorozat témájáról Feldmár András.
Nitsch:
A festő maga Reggeli és beszélgetés Hermann Nitsch-csel a Kheiron étteremben
Hermann Nitsch a kortárs képzőművészet egyik legkomplexebb, legvitatottabb személyisége. Magyarországon elsősorban botrányhősként ismert: az orgiasztikus „hatnapos játék” kellékeiből készített kiállítás néhány évvel ezelőtt kiverte a biztosítékot Budapesten. Nitsch a bécsi akcionizmus egyik vezéralakjaként hazájában is komoly indulatokat kavart egykor, de a hetvenéves mester négy évtizednyi kiátkozás után mára jóformán megdicsőült Ausztriában: néhány év alatt minden fontos kitüntetést megkapott, 2007-ben pedig megnyílt a művészetének szentelt Museumszentrum Mistelbach.
A festő inge című tárlat reprezentatív keresztmetszetét nyújtja egy rendkívüli életműnek, amelyben az alkotó és a mű olykor alig választható külön egymástól: „az extázis önkívületébe alászálló művész ajzottságának lehető legspontánabb késztetésére befoltozza, beszórja a képfelületet, s intenzitása olykor a színspektrum minden színével foltozza, szennyezi, piszkolja be, fogdossa, keni össze, fröcsköli le az ingét. Az inget sokszor legfőbb díszként és trófeaként akasztom fel egy képre, hogy ekképp gazdagítsam színszerkezetét.”
Kirándulás:
A Millenáris Fogadóban a World Press Photo 2008., a Néprajzi Múzeumban A másik című kiállítás vár, a Ludwigban még tart Keith Haring kiállítása, most mégis egy újabb kirándulás-helyszínt ajánlunk: a Bory-várat Székesfehérváron, a Máriavölgy út 54. szám alatt.
"BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre.
Emléket emelt művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. Mint kutatót és szakembert a beton széleskörű alkalmazása foglalkoztatta. A vár építőanyaga túlnyomóan beton és vasbeton, de szobrainak megformálásához is szívesen nyúlt a kedvelt anyaghoz. A várat benépesítette szobraival. A műteremben saját és felesége alkotásain kívül neves művészek képei is megtalálhatók. Műalkotásai, hősi- és síremlékei az ország minden részében fellelhetők, némelyikük eredeti gipszmodellje a vár százoszlopos udvarának árkádjai alatt ma is látható.
Az árkádokon kaptak helyet az ugyancsak betonból megformált történelmi nagyjaink, hátul a kápolnában a hitvesi szeretet szobra áll. Az impozáns látványt tornyok, csigalépcsők, erkélyek teszik teljessé."
