Meglátogatott ma Medve. Csak épp erre jártam, mondta. És már nagyon sokat hallott rólam. Mit mondtál neki, M.? Hogy szerelmi bánatában olyan magányos, pedig annyira igyekszik, hogy alapjában véve kedves fiú... És vicces is. És olyan daliás, vagy nem is tudom... pontos. Ezek után nem csodálom, ha Medve épp erre jár. M. ... ne én legyek, kérlek, megint a felnőtt, a megfontolt, vagy ha úgy tetszik, az okosabb. Ha megkedvelsz valakit, aki nem az aktuális dán vikingpasid, azt nem az aktuális dán vikingpasiddal szokás megtárgyalni.

Azért hízelgő, hogy még otthon is, amikor vele vagy, akkor is eszedbe jutok. Nyugodt azért nem vagyok. Itt áll előttem, dehogyis áll, tornyosul fölém Medve, óriási szőrös tenyerével majd’ összeroppantja az enyémet, amikor kezet fogunk. „Nevem Medve.” Én meg Ken vagyok. Pici, törékeny Ken.



Nem fenyegetett meg, nem marcangolt szét ott helyben, csak medve létéhez képest viszonylag gyengéden megveregette a vállam. Ez legalább annyira rémisztő volt számomra, mintha idebrummogta volna, hogy meg ne próbáld a nőmet soha. Úgy éreztem, mintha ki sem nézné belőlem, hogy ha akarom, bármire képes vagyok. Sec-pec megtanulok dánul, M. már most velem nyaral, erekcióm is lesz egyszer. M. pedig komoly választás előtt áll, még ha ez egyelőre nem is tudatosult benne.

Mert választási lehetőség mindig van. Nem minden fekete és fehér. Drága Medve. Ez már régen túlmutat a tudok-nem-tudok kérdésen, sokkal inkább egy akarok-nem-akarok, helyzetről van itt szó, és hogy M. akar-e vagy sem. Ez egy amolyan skandináv dolog pedig. Hogy napcellákat és hőszivattyúkat működtessünk, napkollektorokat és biomasszát használjunk fűtéshez, vásárolhatunk hidrogén-technológiával vagy árammal működő autót is. Itt élünk, a lehetőségek tárházának kellős közepén.

M. alternatív energiaforrása vagyok. Mint egy magas, karcsú szélturbina, amiről a dánok is azt hitték egyszer, hogy dísz csak. Ahogy áll magában a malom, csak nyeli el a levegőt, hasztalan. Most egész Dánia energiaszükségletének 7%-át adják, tengeren és szárazföldön. A Föld légkörét évente másfél millió tonna szén-dioxid kibocsájtástól védik meg. A táj és az eszme is befogadta őket. Nemhogy hasztalanok, de egyenesen szükségszerűek.

Talán Medve nem elég nyitott ahhoz, hogy megértse a választás és változás szükségszerűségét; a lehetséges miértet, ha M. mellettem döntene. A különbség köztünk annyi, hogy míg Medve amiatt lesz féltékeny, hogy én kúrom majd a nőjét, elfelejt tudomást venni a reggeli kávékról, a csokoládéról, és az igyekezetről, amivel M-mel viszonyulunk egymáshoz az első perctől kezdve. Mert mi ketten, mint jó dánok, ilyen gyermeknemzethez illően ismerkedünk. Egy félgumi embernek egyébként sem folyamatosan a szexen jár az esze. Ez lesz a fegyverem a Medve elleni harcban. M-mel szembeni szakadatlan figyelmességem és alázatom. Hogy megadjam neki a választás lehetőségét.



-----
A sorozat korábbi részei:

Ken, a Trelleborgi legendája - 1.
Ken, a Trelleborgi legendája - 2.
Ken, a Trelleborgi legendája - 3.
Ken, a Trelleborgi legendája - 4.