A filmszemle filmjeinek durván 80%-ában szerepelt a meztelenség és a szex. Biztosra mennek a rendezők és forgatókönyvírók, a szex mindent elad. A jelenetekben a nő általában a patriarchális kódolás szabályai szerint viselkedik, hogyan is tehetne máshogy. Bár nem láttam minden filmet... ez csak egy rövid összeállítás azokból, amikről beszélni szeretnék. - szubjektív szemle Czapáry Veronikától.

A filmszemle filmjeinek durván 80%-ában szerepelt a meztelenség és a szex. Biztosra mennek a rendezők és forgatókönyvírók, a szex mindent elad. A jelenetekben a nő általában a patriarchális kódolás szabályai szerint viselkedik, hogyan is tehetne máshogy. Bár nem láttam minden filmet... ez csak egy rövid összeállítás azokból, amikről beszélni szeretnék.
A nő érzékeléséhez a miniszoknya a minimum, azonkívül legyen szexi, esztétikus, mozogjon ÚGY a kamera előtt, hogy érezzük, ő ízig vérig nő. Az érzelmei megmutatásán kívül nagyon fontos a teste. Dagadt nők? Nem láttam a filmekben. Mindenki a hagyományos esztétika és női ideálkép szerint volt öltözve és kisminkelve.

Clara - Helma Sanders-Brahms



A Clara című német-magyar koprodukció egy múlt századi kivételes asszony életét jeleníti meg. Clara Wieck, a zeneszerző Robert Schumann felesége volt, majd Schumann halála után Johannes Brahms szerelme. A XIX. század első zongoraművészeként emlegetik, játékának híre messze terjedt; néha komponált is, de a férje sem ezt, sem a koncetrjeit nem támogatta. A húsz éves Brahmsot Schumann fedezi fel és egy darabig náluk lakik, kialakul egy forró szerelmi hármas, amiben a kor szabályai szerint a nő megtiltja magának, hogy félrelépjen.
Megindítóan szép történet, hagyományos narratíva, érzelmi ívek, gondosan felépített jelenetek, lángolás, betegség, hűség, őrület és a zene iránti eszeveszett rajongás. A rendező érzelmileg mélyen érintve van a történetben, Brahms egyik leszármazottja. Történelmi dokumentáció. Minden egyes jelenet azt sugallja, hogy ez nem fikció, ez a valóság volt.



Clara ábrázolása nincsen a hagyományos nőkép korlátai közé szorítva, egy harcos, múlt századai feminista, aki azt mondja, én leszek az első női karmester, korának kiemelkedő tehetségű zongoraművésze - és mellesleg szült hét gyereket.

A film honlapja

Adás - Vranik Roland



Pohárnok Gergő operatőri munkája ismét a csúcson, képileg és színekben egy profi, letisztult világot láttunk. A történet röviden: ahol nincs tévé, ott megőrülnek az emberek. A férj veszekszik a feleségével, aki nézi az üres képernyőt, mert várja, hogy történjen valami, jöjjön az adás, de nem történik, ahogy a filmben sem. Apokaliptikus világ, nincsen áram, táplálék a tengerből. A feleséget a férfi nekilöki a falnak, az rosszul esik és meghal.
A filmszemlén állandó téma a nőket ért erőszak, rendszerint őket pofozzák meg és halnak meg véletlenül, ritkán történik meg, hogy visszapofoznak vagy ők ölnek. Az áldozat és vadász hagyományos szerepében alapkonfliktus az erőszak, ez szerintem bátorítás arra, hogy a nőket meg lehet ütni. A nőkkel való szeretkezések nagy része is úgy történik, hogy a férfi van felül a domináns hím pozíciójában. (Egy kivételt láttam Pater Sparrow: 1). Általában rövid csókolózás után már döntik is a nőt, azt sugallva ezzel, hogy a domináns fél mégiscsak a férfi.
Ebben a filmben három testvér igyekszik segíteni egymáson, egyik sérültebb mint a másik, végül a totális semmibe fullad az utópiaszerű társadalom, az film után következő interjúban az alkotók ki is fejezik, pontosan ez a semmi volt a szándékuk.

Apaföld - Nagy Viktor Oszkár



Itt két férfi küzd, mint a címből is látszik, földért, ami a fiú nevén van és nem túlságosan akarja, a végén mégis bevonódik. Az apa kiszabadul a börtönből, és új életet akar kezdni, ám a fiú nem nagyon tud mit kezdeni egy új apával, akit sittesnek hív. Éles, drámai helyzet, lassú kameramozgások, abszolút ödipális harc, egy nő is bonyolítja a küzdelmet, aki a meghalt anya húga. Apa és fia jól játszik, a nőt itt is sematikusan ábrázolják, öltözik, vetkőzik, így kívánja meg a fiú, végül az apa dönti le, kevés csókolózás után rögtön az asztalon találja magát, úgy tűnik a férfiszenvedélyt mindegyik filmben a viharosság és az erőszakosság fejezi ki. A gálán Mészáros Márta meg is jegyezte, hogy kevés olyan filmmel találkozott, ahol intim helyzetek vannak, és nem a szex vagy a halál lenne a téma. A szex inkább durva, mint intim, ami tükör is egyben, ilyen világban élünk? A nő amikor bele akar szólni apa és fia közötti vitába, megkapja a 'kuss, asszony a neved' szabályzatot.



A filmet a rendező vágta, mi talán azért éreztük annyira a kihagyott jelenetek súlyát, mert számára már túlságosan is egyértelmű volt. A film megkapta a Gene Moskowitz díjat, melyet a külföldi kritikusok és újságírók osztanak ki, és ami biztosítja a külföldön való szerepeltetését. Egy ödipális téma magyar földön, mely a múltat kutatja, talán nagy sikert arat kint is.

Kenguru (1975) - Zsombolyai János

Kis múltidéző vetítésekre is beültem, ebből a legemlékezetesebb a Kenguru. Ősrégi film, és állíthatom egészen máshogyan ábrázolták akkor a nőket. Itt is megfigyelhető a mély dekoltázs, és a minél nagyobb mell kihangsúlyozása, rövid szoknya és szexi láb, de mégis az egész valahogyan lágyabb, aranyosabb és kedvesebb. Édesdedebb, úgymond - ez a jó a retroban.

A történet: egy fiatal lágy terhes lesz egy nőcsábásztól, ezt nem meri neki bevallani. A férfi ráadásul kamionsöfőr és állandóan utazik. A lány nem tudja, megbízhat-e benne.
Hogyan tartsál meg egy pasit, ha terhes vagy. Először is tedd próbára, hogy szeret-e, aztán amikor a legjobban érzi magát veled, közöld vele, hogy hagyjátok abba az egészet, végül nyögd ki, hogy mellesleg terhes vagy, aztán rohanj el és mondd, hogy vége mindennek. Utánad fog futni. Jól bevált taktikák.
A nőt itt is pofon vágják egyszer, persze van utána a bocsánatkérés. Meg lehet-e ilyesmit bocsátani?
Képileg? Minden retro, nagyon szórakoztató. Érdemes megnézni.

Intim fejlövés - Szajki Péter

Bele az életünk kellős közepébe. Mindennapi történetek, a férfi és nő viszonyon kersztül megmutatva. Négy jelenet, a négy különböző férfi-nő kapcsolatot egy dolog köti össze: a férfiak ugyanabba a szexklubba mennek búfeledni. Sok félpucér nőt látunk táncolni a rudakon, míg mindegyik férfinak az életében kiderül egy titok.
Az egyik az interneten csetel ahelyett, hogy a házasságát akarná rendbehozni, a másik nem bírja elviselni hogy egy transzneműt akart feleségül venni, a harmadik lelkizik és azon aggódik, miután majdnem megerőszakolta a vele egy emeleten lakó lányt, hogy kicsi a szerszáma, a negyedik pedig rányit a feleségére és a barátjára, amint éppen.



Feszes jelenetek, jó forgatókönyv, pontos vágások, semmi fölösleg. Mintha velünk történne. A rendező szerint a cikis témákat szerette volna megmutatni, és a film.hu-nak adott interjúban azt állítja, a film csak a szexről szól. Talán többről. Sérelmekről, vágyakról, szeretetről, motivációkról, dühről. Olyan mindennapi helyzetekről, amikbe bármikor belefuthatunk. Megkapta a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat.

A repülés története - Kenyeres Bálint

A legeredetibb film szerintem a szemlén. Alapötlete az Ikarusz repülése című kép.
Az anya kétségbeesetten keresi lányát a normandiai tengerparton. Gyönyörű képeken látjuk az elképzelhetetlenül hatalmas sziklákat, őrületes fehér kövek és tengerpart. Az anya arisztokrata, de a sok pénz hirtelen semmit sem ér, mert nincs meg a gyermeke. Megtudjuk, mindig ez történik, ahányszor csak elutaznak, a kislány szeret eltűnni.



Az elcsatangolt kislány lát valamit: egy repülőt, mely elindul a hófehér sziklákon a tenger felé, repül, repül egy darabig egy motorrepülővel, aztán minden átmenet nélkül a tengerbe zuhan. A kislány végignézi, csak ő látta. Őt végül megtalálják, az arisztokrata anya kitörő örömmel fogadja, az összes szereplő végigcsókolja. Emlékezetében tovább él a jelenet, felejthetetlen, de nem szól róla. Csoportképet akarnak. A kislány a végtelen tengert nézi, szólnak neki, nézzen vissza a kamerába, de ő csak a tengert nézi elkábulva. A látványvilágot csodálatosan vitte színre az operatőr, iszonyatosan pontos és jó nagytotálok a tengerről, ahova valószínűtlen körözés után esett bele egy repülő, amit csak a kislány és mi láttunk. Ilyen a repülés története.