A norvég törvény, mely svéd mintára kriminalizálja és bünteti a keresletet, követte azoknak az országoknak a törvénykezéseit, amelyek szintén büntetik a vásárlókat, és amelyeket az 1999-es svéd törvény hatálybalépése után szavaztak meg, például: Fülöp szigetek, Dél-Korea, Litvánia, Finnország és Dél-Afrika. Ezek a törvények, először a történelemben, azt a keresletet célozzák meg, mely generálja és fenntartja az ”ellátást”, azaz folyamatosan biztosítja az utánpótlást, a nők és gyermekek prostituálását, szexuális rabszolgasorban tartását. A felsorolt országok közül páran, a fenti törvények mellett, olyan alternatív intézkedéseket is bevezettek a szexipar dekriminalizációjával szemben, mint a büntetési tételek súlyosbítása a kerítés, a bordélyműködtetés és hasonló prostitúciós üzletelés esetén, miközben növelték a segítségnyújtást a rabszolgaipar áldozatai számára, azaz azoknak a nőknek és gyermekeknek, akikkel szemben szexuálisan visszaélnek, akiket bántalmaznak és megsértik alapvető emberi jogaikat a prostitúcióban, illetve a szexuális célú emberkereskedelemben.
***********
Jegyzet:
*
Dr. Janice Raymond – CATW – Coalition against traffiking in woman - Nemzetközi nőkereskedelem elleni koalíció vezetőjének közlése alapján.
*
További részleteket, adatokat a témában ide kattintva lehet olvasni.