„Begyűrűzött a világgazdasági pánik, a Pénz leereszt, mint egy defektes gumi.
Ez a kollektív kényszerképzetünk, a Pénz éppen megdőlt, ez a drogszerű kollektív függőségünk elvonódott. Éppen elvonási tüneteink kezdődnek, ez a pánik. És a megtorpanás. Most merre?
Uralmi csere vagy az elvonás enyhítése adagolt drogpótlással?
Uralmi csere! Állítják az úttörők, felderítők, látnokok és jósok, a bizalom, a kölcsönösség és az empátia áramlataiban…”
Közösségi önsegítő rendszerek és alternatív gazdaság a Kesztyűgyárban.

Válságmenetes zóna a Centrifugában

A május utolsó előtti hétvégéjén megrendezett Közösségi Önsegítő Rendszerek Fesztiválja, vagyis a KÖRFESZT című rendezvény, melynek a nyolcadik kerületi Kesztyűgyár Közösségi Ház adott otthont, épp a kilábalás eszközeire, lehetőségeire szeretett volna rávilágítani. A BSZF tavalyi a „Közösségi önsegítő rendszerek” konferenciájának folytatásaként idén az „Alternatív gazdaság” témája köré szervezték a szakértői beszélgetéseket, hogy végül megszülethessenek a többé-kevésbé mindenki számára elfogadható közösségi válaszok. Ahelyett, hogy ölbe tett kézzel várnánk a gazdasági válság enyhülését, vagy a magyar kormány lehetséges (óv)intézkedésit(?) vitatnánk, hasznosabb és érdemesebb új utakat keresnünk. A Védegylet több tucat civil szervezettel összefogva épp ezeknek az előremutató kezdeményezéseknek a seregszemléjét szervezte meg a Kesztyűgyárban, ahol a már működő hálózatokba bárki bekapcsolódhatott, de jövőbéli kezdeményezésihez is használható ötleteket gyűjthetett.
A KÖRFESZT Pénzalternatívákról szóló beszélgetésén, épp a helyi pénzek bevezetésének lehetőségeit vázolták a szakemberek, Ács József fizikus, programozó, a Liget folyóirat publicistája, Varga István gépészmérnök, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke, Kelen András gazdaságszociológus, az Általános Vállalkozási Főiskola tanszék vezetője és Németh István mérnök, a Controlling Kft. Ügyvezetője, aki azért foglalkozik az alternatív pénzekkel, hogy meglelje az üdvözítő nemzetmentő stratégiát, mely legalább a létfenntartás alapjait biztosítja.

Legyen szó városokról, vagy civil közösségekről, a nagyvilágban 5.000-nél is több helyen használnak a közösségek saját, helyi pénzt. Németországban is több tucat helyen forog ilyen alternatív pénz, békés egymás mellett élésben a hivatalos fizetőeszközökkel, hiszen az adóhatóság és a német jegybank felismerte jótékony hatásukat s emiatt meg is tűri őket. Miért éppen mi, magyarok zárkóznánk el ettől az esetleges megoldást jelentő produktumtól?

Ács József szerint a rendszerváltás óta hamis kép él az emberek fejében a kapitalizmusról. A politikai ellenőrzés kivonása és a pénz semleges mítosza, melyet köré vetítettek, 1971-től, a szabadpiac mechanizmusait felszámoló, finánc kapitalizmus elterjedése óta hazugságnak számít. A mai gyakorlatban a bankárok kapitalizmusa érezteti hatását, míg a döntések mögött egy szűk csoport áll, a veszteségeket a közszféra viseli. A bankok beszállítói az egyes nemzetállamok. Minden előre megírt forgatókönyv szerint zajlik. New York 1975-ben is csődbe ment már, mire a kongresszus újabb hiteleket vett fel a működés fenntartásának érdekében. Ez tehát nem válság, maga a rendszer. Hasonló végkövetkeztetésre jutott Soros György is, aki az amerikai kongresszusban fejtette ki álláspontját, útját állva ezzel a szisztematikus bűnbakkeresésnek.

A pénz definíciója

A pénz meghatározására Kelen András vállalkozott. A pénz olyan eszköz, amit egy harmadik személy is köteles elfogadni. A baj csupán az – mondta, hogy a törvényes fizetőeszközt egyetlenként fogjuk fel. A pénz másképp fogalmazva a számvitel terméke, melyet nemcsak tranzakció, átértékelés is létrehozhat.

Ezt a műveletet a társaságokba tömörülő kockázati tőketársaságok végzik, akik 2005-ben a világ éves jövedelmének ötszörösét állították elő ily módon. A pénzügyi rendszerrel tehát a számvitel miatt történt baj. Az Európai Unió a számvitel szabványosítást átengedte világszabályozásnak, vagyis az az USA felügyelete alatt áll, mely a mai eseményekért is felelős. Bár hozzá kell tenni, Európa mostanra több pénzt hozott létre, mint az Amerikai Egyesült Államok. A megoldást csakis az átalakulás jelentheti, melyre az a tény is rávilágít, hogy az 1913. óta magánkézben lévő dollár mára értékének 97%-át elveszítette. A mi feladatunk, hogy a törvényes fizetőeszköz mellett kreatív módon egyéb fizetőeszközt konstruáljunk. Ez a komplementer fizetőeszköz csak akkor működhet – világít rá Kelen András, ha léteznek alulról építkező közösségek, ebben viszont igencsak hiány van Magyarországon. A hálózatba szerveződő közösségek ugyanis a munka mellett termelési tényezőt képezhetnek. A csere megszervezése, mellyel szemben az ingyen és fekete munkát üldöző munkaügyi felügyelő is többé-kevésbé tehetetlen lenne, már igen nagy előrelépés volna. A reciprocitás elve viszont, mely azt jelenti, hogy a viszonzás nem azonnali, időben el van tolva, mindenképp ismertséget feltételez. Kelen András szerint ez esetben kivételesen a KGST-ről kéne példát vennünk, a többi szakember bólogat. Hisz a KGST-ben egymás mellett megfért a világon eladható cikkekért járó kemény és a keleti piacon eladható szőlőért, borért járó puha pénz is. Bár szinte kivihetetlen, de Kelen András a két pénzfajta közé kínai falat emelne, fontosnak tartván, hogy a két pénz fajtát ne lehessen egymásra váltani.

A hatalom négyfős csatornája

Németh István a hatalom csatornái közül a kamatpénzt teszi felelőssé a munkanélküliségért, mely egyértelműen a vagyongyarapítás eszköze. Mivel a felhalmozás miatt csereértékét veszti a gazdaságra is bénító hatással van. A komplementer pénz bevezetését az együttműködések olajozása és az önfenntartás érdekében látja fontosnak. Szerinte kisközösségi létfenntartó üzemeket kell létrehozni, illetve újjáépíteni, melyek az alapvető, nem média szabta igényeket helyben képesek kielégíteni.

Mi az alternatív pénz előnye?

Bár különböző pénzekről van szó, a szakemberek abban egyetértenek, hogy az alternatív pénz egy eszköz, mely fajtánként más-más előnnyel bírhat ugyan, fő-fő célját illetően mind megegyezik, hisz az élet minőségének megjavítására tör. A helyi pénz további előnye, hogy a gazdasági tisztaságot emeli. A közönség soraiban megfogalmazódó kérdés, miszerint a helyi pénzek bevezetése elnyomorodáshoz vezet, mert kivonjuk magunkat a nagy egészből, szintén megnyugtató választ, újabb elgondolkodtató kérdést szül. Egy-két év puszta várakozás nem vezet-e nagyobb elnyomorodáshoz, mintha átmenetileg alacsonyabb színvonalon élünk, de legalább teszünk valamit?

„Nem bírunk tisztességesek lenni!”

Hogy a helyi közösségek mobilizálásában milyen lépések történtek ezidáig, szintén a közönség soraiban ülő szervezetek képviselőitől szerzünk tudomást. Míg egyesek a kalákarendszer és a szövetkezeti hálózat visszahozásán fáradoznak derűlátóan, mások szerint ez a nyolcadik kerületben ma is létezik, csak nem biztos, hogy működőképes. Ha Laci bácsi egy tál, forró levesért üvegez, de közben lopja a gittet, az mindenképp erkölcsi problémákat vet fel…

Hogy melyik tábornak van igaza, nehéz lenne egyértelműen meghatározni, mindenesetre a KÖRFESZTEN működő ingyen bolt, az adomány alapon üzemelő büfé és ebédosztás, hogy a többi közösségfejlesztő programról már ne is beszéljünk, azt a látszatot keltették, talán nem mindig vagyunk tisztességtelenek, lehet létalapja az összefogásnak.

„A pénz közös testünkben a keringés, vér és nyirok, gén.
A pénz információ, adat, forrás és mém, már új rendszerben kering.
Újjászületés van, és újra átjutunk a csontlakaton, ahogy a tű fokán.
Átállunk tüdőlégzésre, anyagtalanodásra, szellemi létezésre.
Ahogy kiprésel magából az anyavilág.
Gazdagon ömlik belénk az élet. Sírunk, ordítunk, fojt és fáj.
Tüdőnk megtelik. A pénz zörgő avar a lábunknál.”