„Az író nem nevezi meg a szereplőket. Arctalan, egyszerű karakterek bonyolítják a szálakat. A szereplők azonban nem láthatatlanok, konkrét létezők lenyomatai, platóni hasonlattal élve az ideák ideái, a személytelen létezőre és a lét esetlegességére tett utalások – mint Rutkai Bori árnyalakjai a borítón. Mészöly személyes névmásokat használ és párbeszédek nélküli leírásokkal jellemzi, cselekedteti alakjait, akiknek személyisége a múlt árnyékából sejlik fel, fokozatosan. Bedob azonban egy másik elemet is, amivel erősíti a Möbius-hatást: egy történet helyett kettőt vázol.” – Debreceni Boglárka recenzióját olvashatják Mészöly Ágnes Heaven Consulting című regényéről.

Üdvöz'légy a Mennyben

Emancipált, karrierista nő, két szálon futó izgalmas történet, amely adott ponton összeér. Great deal, Möbius-szalag és Mennyország Tourist. Heaven Consulting (Noran, 2008). Az évszázad üzletének ötlete egy négygyermekes családanyától.
Mészöly Ágnes második kötetének létrejötte személyes élményen alapul: éppen kertészkedett, amikor – a tyúkhúrok felett térdepelve – eszébe jutott, hogy alapíthatna egy céget, melynek profilja: bankszámlanyitás a túlvilágon. „Tulajdonképpen az is megfordult a fejemben, hogy nem regényt írok a sztoriból, hanem magát a céget csinálom meg, de mivel kevésbé vagyok vállalkozói szellem, inkább papírra vetettem” – nyilatkozta az írónő.
Mészöly valósághű, mégis megfoghatatlan, hihetetlen történetet tár olvasói elé. A „harmadik évezred vállalkozása” ugyanis egy fal-cég, amely tulajdonképpen nem nyújt semmiféle szolgáltatást, legfeljebb lelki nyugalmat biztosít ügyfeleinek. Olyasmi, mint egy menő verda, ami az anyagi jólét illúzióját kelti vagy egy sikertörténetnek elkönyvelhető, luxusanyuka által eladott szoborsminkelő-terv.
A vállalkozást alapító partnerek kihasználják a felszínes tudással rendelkező, az útkereső, a haláltól rettegő és a túlvilági létben bízó média-manipulált egyén naivitását, hiszékenységét, félelmeit. A „lúzerek” persze nem számítanak, nem érdemelnek részvétet, mert aki bedől az ilyesminek, az „megérdemli” – ezzel a gondolkodásmóddal persze az időnként feltámadó lelkiismeret furdalás is kiküszöbölhető.
A H. C. tehát nem más, mint téveszmékre épülő pénzgenerátor, egy újabb felkapott divathóbort. A H. C. nemcsak az újgazdagok szórakozása, a gengszterek pénz- és lélekmosási, a bűnösök búcsúcédula-vásárlási igényeit is kielégíti. A H. C. (akár az egyház) intézmény, a világot gyorsan behálózó kétszemélyes multi, rögeszme, utolsó mentsvár, egyeseknek főnyeremény, mások számára fatális tévedés. A H. C. tagjává válni mindenesetre presztízskérdés.
Mészöly hű tükröt tart a 21. század Magyarországa elé. Bemutatja, miként adja el magát egy dörzsölt, gyesen lévő marketingigazgató-helyettes nagy sikerrel, illetve hogyan termel egy képtelennek tűnő ötlet (mondhatni fikció) extraprofitot. Mert ugyan kinek lenne szüksége bankszámlára a túlvilágon, ha egyszer hisz (vagy nem hisz) a megváltásban? Főleg egy olyan korban, amikor megmosolyogják – többek között – az ókori egyiptomiak túlvilághithez kapcsolódó rítusait.
Az író nem nevezi meg a szereplőket. Arctalan, egyszerű karakterek bonyolítják a szálakat. A szereplők azonban nem láthatatlanok, konkrét létezők lenyomatai, platóni hasonlattal élve az ideák ideái, a személytelen létezőre és a lét esetlegességére tett utalások – mint Rutkai Bori árnyalakjai a borítón. Mészöly személyes névmásokat használ és párbeszédek nélküli leírásokkal jellemzi, cselekedteti alakjait, akiknek személyisége a múlt árnyékából sejlik fel, fokozatosan. Bedob azonban egy másik elemet is, amivel erősíti a Möbius-hatást: egy történet helyett kettőt vázol. Eleinte szinte megegyeznek az eltolt idősíkokban létező, párhuzamosan futtatott sztorik, aztán egyre inkább eltávolodnak egymástól. Látszólagos fordított perspektíva, de végül kiderül, hogy a párhuzamosok a végtelenben összeérnek, azaz az egyik történet a másik folytatásának tekinthető.
A szereplők: sikeres házaspár, ovis kisfiuk, a magánóvoda karate-edzője és az edző barátnője.
Az első történet szerint: adott egy nő, aki kisfia születése után úgy érzi, a karrierépítésnél fontosabb, hogy főállású családanya legyen, nem mer kockáztatni, parlagon hagyja az ötleteit, biztonságra vágyik, éppen ezért veszíti el azt, amikor föladja egyéniségét. Ez a nő nem tud megbékélni önmagával, kritizálni kezdi férje életvitelét, időbeosztását, a férfi pedig képtelen elfogadni az újonnan kialakult helyzetet, motivációs stratégiái azonban ellenállást váltanak ki a feleségéből, elősegítik a nő gátlásainak megizmosodását, ezzel együtt pedig a két fél egymástól való eltávolodását is („mert kapaszkodik, aki fél”). Ez a nő egyre magányosabbnak érzi magát, így eleinte tudat alatt, később tudatosan kiveti hálóját fia karate-edzőjére. Házassága megromlik, elveszíti gyermekét, anyagi biztonságát, és ahogy csúszik lefelé a lejtőn, tönkreteszi új kapcsolatát is.
A második történet szerint: adott egy nő, aki tudja, mit akar, hideg és számító az üzleti életben, szeret kockáztatni, megvalósítja legképtelenebbnek tűnő ötleteit is. Ez a nő kiválóan kezel minden élethelyzetet, kiegyensúlyozott, magabiztos személyiség, tisztában van saját értékeivel, követi a modernkor elvárásait, szűk családját anyatigrisként védelmezi. Ezért a nőért rajong a férje, megbecsüli, támogatja törekvéseit.
A főszereplő lehetséges életútjainak kettőssége jellemezhetné akár Mészöly Ágnes egymásnak ellentmondó, mégis kiválóan összeegyeztetett életút-stratégiáját is: írónő kontra „logisztikai asszisztens a háztartásban”.
A kérdés az, hogy ki tud/akar kitörni abból a közegből, ahová született, és milyen szerepjátékos. Mert nem mindig van arra mód, hogy visszautazzunk az időben, hogy újra kezdjük az életünket onnan, ahol kisiklott a szerelvény.

Debreceni Boglárka