A pécsi Színes Gyöngyök Egyesület Roma hiedelmek és hitvilág konferencia-sorozatában 2009. november 19-én hangzott el Csonkáné Bors Erzsébet Beás szokások című előadása, mely röviden foglalkozik a Halottak napja és a karácsony körüli beás szokásrenddel.

Az összefoglalót a korábban közzétett lovári hiedelmekkel és hagyományokkal foglalkozó előadás társaként közöljük.

Csonkáné Bors Erzsébet: Beás szokások -Halottak napja, Karácsony, Újév 

Jelen előadásomban a Mindenszentek, a Halottak napja, a Karácsony és az Újév ünnepköre köré épülő beás szokásokat szeretném röviden ismertetni. Azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy a roma, azon belül a beások hiedelmeikről, szokásaikról beszéljek. Teszem ezt azért is, hogy a többségi társadalom, megismerje, miért vagyunk mi mások.
Nem vagyunk mások, csak a szokásaink, hagyományaink különböznek.
Ahhoz, hogy közelebb kerüljön a kultúránk, a szokásaink a többségi társadalom horizontjához, meg kell, hogy ismerjenek bennünket.
A Halottak napjával szeretném kezdeni.
Mi, szokásainkhoz híven, a Halottak napja előtt megemlékezünk az apró szentekről is. Igaz, ezt már csak az öregek tartják számon. Ez a megemlékezés azokról szó, akik vagy meg sem születtek, vagy a keresztelő előtt elhunytak.  Ezekből lettek az apró szentek.
A halottainkról a megemlékezés, nálunk is, azzal kezdődik, hogy a sírokat rendbe tesszük, gyertyát gyújtunk, koszorút, virágokat helyezünk el. Ha lehetőség van rá, akkor a család közösen teszi ezt.
Otthon szintén gyertyát gyújtunk, minden halottunkat nevén nevezzük, és kérjük Istent, adjon fényességet és békét nekik. A gyertyával segítünk a halottainknak, hogy oda találjanak ahova lelkük elindult. Ha a hozzá tartózó közeli rokon - gondolok arra, hogy apa, anya vagy férj, feleség -, akkor halottak napján neki is terítünk, de az ételt nem eszi meg senki, az italt nem issza meg senki. Ha isznak, akkor az első kortyot a földre öntik, hogy ő se szomjazzon vagy éhezzen.
Nálunk, beásoknál is az a szokás, hogy szeretteinkkel temetünk olyan tárgyakat, amit szeretett: például a kedvenc ruhájába öltöztetjük, de cipőt nem adunk rá, mert a lelke haza járna. A szerettünk mellé mi is oda rakjuk azokat a tárgyakat, amik életében fontosak voltak neki. Temetés után hat hétig nem megyünk ki a sírhoz, hogy ne zavarjuk meg, hisz hosszú útra indult.
Hat hét leteltével misét mondatunk. Tort tartunk, minden olyan ételt megfőzünk, amit a halott szeretett.
Ha valaki sokat álmodik az elhunytról, vagy fél tőle, hasonló korú embert megkínál olyan étellel vagy itallal, ami a halott kedvence volt.
A Karácsonyvárásról, és a szokásainkról röviden, már ha lehet erről a szép ünnepről röviden beszélni, a következőket szeretném elmondani. A karácsonyt megelőzően, mi is készülődünk. Valamikor nálunk, nem volt divat ajándékot adni. Nekünk a fenyőfa volt az ajándék, na meg az, hogy a család apraja-nagyja együtt lehetett ezen az ünnepen. Hagyományos ételeket főztünk, és még ma is sokan ezt teszik. Ez abból állt, hogy volt tyúkhúsleves, majd töltött káposzta. Süteménynek, mákos és diós kalács. Mi, Beások, ha lehetett, elmentünk az éjféli misére.
Karácsony reggelén arra ébredt a telep, hogy jöttek a köszöntők. Mindenki nagyon szívesen fogadta őket, mert a szerencsekívánságok elengedhetetlenek voltak. Ahova betértek a köszöntők, meg lettek kínálva étellel, itallal.
Asszony vagy lány nem mehetett be addig idegen házba, amíg nem járt ott előtte férfi, ha ez mégis előfordult, hamut szórtak a nő fejére. Karácsonykor nem szabad a szemetet kivinni, mert az szerencsétlenséget jelent. Üres vödörrel nem volt szabad bemenni sehova sem, mert elfolyik a szerencse a házból.
Szenteste minden család igyekezett azon, hogy mindent előkészítsenek, ami az étel elkészítéséhez szükséges, mert aznap este nem volt szabad szemétnek maradnia. Szenteste nem lehetett szemetet kidobni a lakásból.
Azt is megemlíteném, hogy Karácsony és Szilveszter között nem főztek babot, krumplit, mert a babona szerint csúnya keléseket okoztak volna.
Szilveszter estéjén nálunk is bő vacsorát készítenek, ami lencselevesből és főzelékből áll. Ebből enni kell, mindenkinek jól kell laknia, hogy a következő időszakban sok pénzünk legyen, illetve a következő évben ne éhezzünk.
Van még egy nagyon kedves hagyomány, amit szeretnék felidézni: a férj éjfélkor a feleség kötényébe sok aprópénzt szór, ezzel is azt kívánva, ne fogyjon el a pénz a házból soha.

******

Hajlamosak vagyunk könnyen megítélni, elítélni azt, amit nem ismerünk, nem értünk. Toleránsabbak vagyunk, ha ez valahol távol - például Afrikában - történik, de intoleránsak, ha egy karnyújtásnyira. Különösen, ha ma, az ezredforduló elején, Magyarországon a cigányságról van szó. A sorozat a "Színes gyöngyök" asszonyainak segítségével készült, elsősorban a baranyai cigányság babonaköréről szól, de példázza az egész ország legnagyobb kisebbségének hiedelemvilágát.
A roma társadalom, kulturális, szerkezeti, szociális hagyományaiból eredően a nők az egyes családokon belül másodrangúként vesznek, vehetnek részt, mind a család, mind szűkebb társadalmi körük életében, szervezésében. Az  egyébként is szegregációnak kitett roma társadalom e másodvonalbeli  csoportjának helyzetéből adódóan jóval kevesebb esélye van véleményét érdekeit érvényesíteni a nagy családi élet megszervezésében, bonyolításában.
A Színes Gyöngyök megalakulása óta különböző programjain keresztül támogatja a roma származású nőket és családjaikat, közvetlenül és áttételesen is a Baranya Megyei roma közösségeket. 

Sorozathoz tartozó cikkek a harmonet.hu oldalon
6 hét kell a mennyországig
Mit rejt a buba batyuja
A kötés, a rontás, meg a rontáslevétel