Január 27-én a 20 én new wave sorozat keretében mutatkozik be Miljenko Jergovic horvát szerő, akinek Ruta Tannenbaum cínű kötete a JAK-L'Harmattan közös kiadásában jelent meg a JAK Füzetek sorozatban, illetve Horváth Viktor, akinek Török tükör című könyve a Jelenkor kiadó gondozásában látott napvilágot.
A projektvezető és házigazda Bárdos Deák Ágnes, a sorozatszerkesztő Karádi Éva, az est moderátoraként Vári Györggyel találkozhatnak 27-én este hattól a Gödör Klubban.
Miljenko Jergovic könyvéről:
A gyermekszínésznő Ruta Tannenbaum a zágrábi színházi közönség kedvence, tehetségét istentől kapott, kivételes adományként magasztalják.
1941-ig, az usztasa kormány vezette Független Horvát
Állam megalakulásáig, amikor a tegnapi bálványból és mindenki kedvencéből egy lesz a több ezer elpusztítandó zsidóból. Mi történik, mi történhet az egyénnel egy olyan korban, amikor a társadalmi identitás modellje alapjaiban rendül meg?
MILJENKO JERGOVIĆ, a boszniai horvát prózaíró 1966-ban született Szarajevóban. Jelenleg Zágrábban él. Kritikusai szerint különleges tehetsége van bármely témát történetté
formálni úgy, hogy mégis megőrzi ezek belső logikáját.
A Ruta Tannenbaum-ért 2006-ban megkapta a Meša Selimović-díjat. A közönségszavazatok alapján a szerzőt választotta meg az évtized legjobb és legtöbbet fordított horvát írójának az egyik legnépszerűbb horvát napilap, a Jutarnji List.
Horváth Viktor kötetéről:
A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra.
Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is.
Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.
Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.