Te is a google-ben keresel? Akkor tudod, hogy ma van Norman Rockwell születésnapja. Norman Percevel Rockwell 1894. február 3-án született New Yorkban, s 1978. november 8-ig élt. A huszadik századi amerikai festészet és rajzművészet egyik jeles személyisége volt: illusztrátori munkái közül számos megtalálható az internetet böngészve is. Amerikában leginkább a Saturday Evening Post számára készített illusztrációival vált híressé: a mindennapi élet pillanatait megörökítő képeit több mint négy évtizeden keresztül láthatták a lap olvasói. Négy festményen illzstrálta a szabadságjogokat, utolsó alkotói korszakában a rasszizmus ellen is festett képeket. Legismertebb sorozatai a Willie Gillis, a Rosie the Riveter és a Saying Grace (1951).
Ifjúsági lapok illusztrálásával kezdte - kora gyerekkorától a hivatására készült: 14 évesen került a Chase Művészeti iskolába, innen a Nemzeti Design Akadémiára ment, majd a Művészeti Tanulók Ligájába. Első könyvillusztrációit 18 évesen készítette: Carl H. Claudy kötetét, a Mondd, miért: Történetek természet ősanyánkról című könyvet keltették életre a rajzai. 1913-tól 1916-ig a Boy's Life című magazin művészeti vezetője volt. Az első világháborúban szeretett voltna jelentkezni a haditengerészethez, de 183 centijéhez kevésnek találták a 64 kilós súlyát: egy éjszaka alatt evett annyit, hogy másnap ismét megpróbálja, s felvették. Katonai művészeti pozíciót kapott, így nem került a frontra. Első háztassága 1916-tól 1930-ig tartott, nemsokára újranősült. Kezelést kapott (felesége egy pszichiátriai klinikán dolgozott, innen az ismeretség) az egyik fontos analitikustól, Erik Eriksontól. Felesége 1959-ben hunyt el - 1960-ben újranősült, egy nyugdíjas tanárnőt vett el. 
A második világháború ideje alatt készítette a Négy szabadság című sorozatát, melyet Franklin D. Roosevelt egyik beszéde inspirált. Az egyetemes szabadságjogok négy alapelvét mintázta meg: a szabad véleménynyilvánítás jogát, a gondolkodás szabadságát, a vallásszabadságot és a gyermekjogokat. Később a napi képregényrajzolással is szeretett volna megpróbálkozni, de hamar kiderült, hogy perfekcionizmusa nem engedi, hogy ilyen gyorsan adjon ki munkát a kezei közül. 1960-ban jelent emg fiával készült önéletrajzi kötete Életem illusztrátorként címmel.
1963-ban bontottak szerződést a Saturday Evening Posttal, s tíz éven át a Look magazin munkatársa lett. Karrierje alatt készített portrét Eisenhowerről, Kennedyről, Johnsonról és Nixonról, s számos közéleti figuráról is, utolsó képeinek egyikét például Judy Garland színésznőről mintázta. Saját múzeuma van Massachusetts-ben. 1977-ben magas állami kitüntetést kapott munkásságáért. 1978-ban hunyt el.
Az általa illusztrált könyvek sorában ott szerepel a Tom Sawyer kalandjai és a Huckleberry Finn kalandjai is. Műveit a legtöbb kritikus idealisztikusnak, túl édesnek titulálta. Vlagyimir Nabokov szerint Rockwell banális tárgyakra használta brilliáns technikáját, s "Dalí valójában Rockwell ikertestvére volt, csak fiatalkorában elrabolták a cigányok".
Inkább nevezték illusztrátornak, mint művésznek - ez nem különösebben zavarta, hiszen maga is ezt a nevet alkalmazta saját hivatására (lásd még erről Hármas önarckép című fenti művét, melyen illusztrátorként rajzolgatja magát egy tükörben, látjuk őt magát kívülről, őt a tükörben és őt a rajzon készülő rajzon, melyre ráillesztette festmény-minőségben többek között Dürer, Rembrandt és Van Gogh önarcképeit, s magát öt skiccen, a rajzokon kívül pedig mindent olyan alapossággal, amennyire lehet, különös tekintettel a festékeket tartalmazó vederre). Mikor a Look magazin számára a rasszizmusról készített sorozatot, már kezdték komolyabban venni festőként is.
2001-ben a Guggenheim múzeumban állították ki műveit. Egy Shoteby-s aukción 2006-ban egyik munkája 15,4 millió dollárért kelt el. 2008-ban tizenkét amerikai várost érintett a műveiből nyílt vándorkiállítás. (forrás: wikipedia)
