Muraszaki Udvarhölgy ezer éve írta nagy regényét, a Gendzsi szerelmeit, amelynek segítségével most és mindörökké japán társasutazáson és időutazáson vehetünk részt, igazán potom pénzért, ráadásul remek szerepekben. A regény ezer éves. Egy szöveg esetében ez nagy kor, értelmezése töredezetté válik, jelentései átalakulnak vagy nyomtalanul eltűnnek a generációk egymásutánjának szellemi hullámverésében. A szöveg hordozói, tusok, papírok, ecsetvonások, tekercsek kallódnak, halványodnak és morzsolódnak az évek százai alatt.
Tudásunk Japánról vagy az ezerévvel ezelőtti Japánról ma is távoli, el sem tudjuk képzelni, a regény korának magyar kortársai, magyar törzsi nők és férfiak épp sajátos honfoglalásuk küzdelmeivel és a bibliai eszmék fura töredékeivel voltak elfoglalva. Tudomásunkban aligha szerepelt ez a szigetország és szirom-árnyalat érzékenységű írói, ma is csak pár közhelyre szorítkozik a japán tudásunk: kobajasi, szumó, sony, haiku, mitsubishi, manga, talán még kamikáze és hiroshima, mosi-mosi.
Muraszaki udvarhölgy bőséges szerelmi regénye ezerszer ennyit ad hozzá tudásunkhoz a kínai kultúrán izmosodó japán nemzeti tudásról, a szerelemről, nő és férfi dolgairól. A regény meglepően konkrét és jól érthető, csodával határos az a biztonság, ahogyan könnyen lebomló tartalmainkat - az érzelmeket - őrzi tisztán és fel-felragyogatva, mint legfontosabb emberi tulajdonunkat. Ezer éves női regény, mint Júliák vagy Románák, és ugyanúgy kis füzetekben terjedt és őrződött a századok során hazája olvasó női között. A füzetek egyszavas címeiben máris ráérezhetünk a múltak mélységes kútjára, a faj mentális állandóira és az öröklétre: Narancsvirág, Mederkarók, Gazos kert, Sorompónál, Gomolyfelhők, Indakoszorú...
A női regények a férfiakról szólnak és a szerelemről, ráadásul főleg nőknek, úgy tűnik ez egyetemes emberi jelenség, ezért is olyan érthető a szöveg. A kis füzetek rövid előzékkel követik egymást, amelyben felsorolja a szerző vagy szerkesztő a szereplők életkorát, és rokoni viszonyait, valamiért ezt tartja a legfontosabbnak. A regény főszereplője a fénylő Gendzsi, az ő sorsát, meg a leszármazottaiét olvassuk végig az ezerötszáz oldalas hömpölygő szövegfolyamban.
Gendzsi bizonyosan kivételes kortársa volt a szerző nőnek, amiért érdemesnek tartotta a főszereplőségre. A fénylő Gendzsi különleges férfiszépség, sokoldalú tehetséggel, nagy műveltséggel, kimagasló és nőies érzékenységgel, hibátlan ízléssel és neveltetéssel. Császári származású közrendű, a neve a krónikákban éppen ilyesmit jelent: fénylő fattyú. Ez a származás sokat megmagyaráz ennek a férfinak a kivételes érzékenységéből. Egy hosszú és szép dekadens korszak nagy tudatosságú, mélyen érző és megélő gyermeke.
Születésétől követjük a fiúcska sorsát, aki 12 éves korában lesz egy 16 éves hölgy férje, és kezdünk eligazodni a császári udvar bonyolult viszonyai között. A feleség, Aoi, kelletlen és elégedetlen, amiért ki tudja miféle dinasztikus atyai számításból, ehhez a kétes származású és éretlen, bár feltűnően szép gyermekhez adták feleségül, aki ráadásul egy serdülő fiú hormonvezérelt útjait rója.
Jól kezdődik, igaz?
Gordon Agáta
Muraszaki udvarhölgy: Gendzsi szerelmei
Európa 2009. Fordította: Gy. Horváth László
Február 14-én délután öttől a regényről a műfordító Gy. Horváth Lászlóval és Lévai Katalinnal Gordon Agáta beszélget a Merlin Színház kávézójában. A háromkötetes regényből Tallós Rita olvas fel részleteket.
A regényből egy manga-változat is készült, ezt Waki Yamato jegyezte The Tale of Genji címen. Az anime-rendező Osamu Dezaki eredetileg ebből a manga-változatból akart filmet készíteni, végül azonban a regényig nyúlt vissza, így készült a Genji Monogatari Sennenki, melyenek részeit a Fuji TV kezdte vetíteni 2009 január 15-én. A sorozat két zenei alaptémával dolgozik, mindkettő megjelent a Sony gondozásában: a Hiyori Hime című nyitódalt Puffy AmiYumi adja elő, a záró betétet pedig Kousuke Atari jegyzi, ennek címe Koi (Szerelem). A sorozat első tizenegy része angol felirattal ingyenesen nézhető az animefreak honlapján ide kattintva. A cikkben szereplő képek a sorozat egyes jelenetei.