Hajdu Szabolcs BIBLIOTHEQUE PASCAL című filmje négy díjat kapott a 41. Magyar Filmszemlén. Megnyerte az Arany Orsót, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját és az Országos Diákzsűri Zöld Holló-díját, míg a film operatőre, Nagy András kapta a Szemle Operatőri díját. A film február 11-21. között a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójában mutatkozik be a nemzetközi közönség előtt. Itthon március 18-ától vetítik a magyar-német koprodukcióban készült 111 perces történetet Mona Parauról.
Mona Paparu magyar nemzetiségű román állampolgár. A Fekete-tenger partján megismerkedik egy szökött fegyenccel, aki túszként fogva tartja. Viorel műveletlen, ostoba fickó, de gazdag képzelete és egyszerű érzelmei hatással vannak a lányra. Az éjszakát együtt töltik, de a rendőrség másnap kioltja a menekülni próbáló Viorel életét. Mona és Viorel kapcsolatának gyümölcse egy leánygyermek, akit Mona Vioricának keresztel.
Mona egyedül neveli hároméves kislányát, és vásári bábelőadásokkal tartja el magát. Az egyik előadáson találkozik édesapjával, Gigi Paparuval, akit évek óta nem látott. Paparu megkéri Monát, hogy kísérje el őt Németországba, ahová egy műtétre kell utaznia. Mona rááll, Vioricát pedig távoli rokonára, Rodica jósnőre bízza.
Amikor megérkeznek egy németországi állomásra, kiderül, hogy Paparu valójában prostituáltakkal kereskedik, és hogy lerója tartozását két veszélyes emberkereskedőnek, otthagyja nekik Monát, aki végül Angliába kerül egy bizonyos Pascalhoz, a Bibliotheque Pascal nevű irodalmi kávéháznak álcázott bordélyház tulajdonosához.
Eközben a gyámhatóság elveszi a nagynénitől a kislányt. Amikor Mona végül visszatér, a gyámhatóságon el kell mondania, mivel töltötte külföldön az idejét. A film Mona Paparu beszámolója: utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának története, mely a Filmpartners és a Katapultfilm produkciójában készült, producerei Angelusz Iván, Kovács Gábor és Andras Hamori. Elkészítésében részt vett a Gilles*Mann Filmproduktion, a Sparks és az M&M Film, fő támogató a TV2 és az Eurimages. A főszerepekben Török-Illyés Orsolya és Hajdu Lujza mellett olyan neves román színművészek láthatóak, mint Oana Pellea, Razvan Vasilescu, Andi Vasluianu, Shamgar Amram, Mihai Constantin, Ion Sapdaru.
"Mona Paparu történetét először egy tizenhat oldalas novellában írtam meg 5 évvel ezelőtt. Akkoriban Sepsiszentgyörgyön, egy Brassó melletti kisvárosban éltem, és állandó rácsodálkozással szippantottam magamba ezt a különös balkáni világot, ahol télen a mínusz 30 fokban megfagynak a cigányok lovai, ahol a pópa fekete Audival jár, és libáért, tojásért, jó pénzért áldást vagy átkot oszt. Itt 70 forintos magyar pudingporral le lehet fizetni a rendőrt, az újságokban csodatevő emberek és jósnők hirdetik magukat, együtt élnek magyarok, cigányok, románok, örmények, németek, a tengernél tatárok, törökök, ruszinok, ide hollandok járnak földet vásárolni, innen a magyarok Magyarországra, a románok latin nyelvterületre menekülnek, és innen fiatal lányokat és gyerekeket hordanak Olaszba, Spanyolba, Németbe meg a Franciákhoz és Nagy Britanniába.
A novella első szám első személyben íródott. Egy fiatal nő bőrébe bújva saját élményeimet meséltem el benne, amit Romániában éltem meg az ott eltöltött évek alatt. A külföldre csábított sexrabszolga történetét egy színházi büféslánytól hallottam, aki a filmbeli Mona Gajdóéhoz hasonló utat járt végig egy pár évvel ezelőtt. Ez a büféslány történetünk archetípusa. Bizonyos jelenetek vagy vele, vagy velem, vagy közeli ismerőseimmel történtek meg, és vannak olyan motívumok is, amit az újságban olvastam és a fantáziám segítségével kiegészítettem." - írja a rendező.
A forgatókönyv számos irodalomtörténeti parafrázist tartalmaz. Gerincét a Nyomorultak Fantine epizódja képezi, és erre csatlakozik többek között Schnitzler világa, G.B. Shaw Johannája és egészen konkrétan a Kis Herceg Antoine de Saint Exupérytől. Ezek az utalások újabb dimenzióval gazdagítják a filmet, amely szervesen kapcsolódik korunk infantilis remix divatjához, a kulturális értékzavar és káosz gondolatkörhöz, ugyanakkor önmagára is mutat, hiszen végső soron ez a film se lesz más, mint egy kapós vagy éppen elfekvő árucikk az Art biznisz piacán. Ennek megfelelően a szerkezet a 19. századi nagyregények mintájára 3 részre, 6 könyvre, 22 fejezetre és egy epilógusra tagolódik, amit csak a történet belső dinamikája és a struktúra átláthatósága szempontjából tartott fontosnak. Az alapjában véve epikus hangvételt, markánsan dramatikus és helyenként meseszerű elemekkel próbálja átszőni, amitől a film átélhetőbbé válik.
Hajdu Szabolcs 1972-ben született Debrecenben. A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után a 90-es évektől színészként dolgozott. 2000-ben készítette el MACERÁS ÜGYEK címmel első játékfilmjét, mely 2001-ben a Magyar Filmszemle legjobb elsőfilm díját nyerte el. A szintén a Katapult Film és a Filmpartners produkciójában készült FEHÉR TENYÉR című második mozifilmjét 2006-ban a cannes-i filmfesztivál mutatta be a nemzetközi közönségnek, itthon pedig a Szemlén neki ítélték a Legjobb rendező, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz díját és a Közönségdíjat is.
Nagy András munkáját is többször értékelte már díjjal a Magyar Filmszemle: 2004-ben Fésös András BALRA A NAP NYUGSZIK című filmjéért kapta meg a Legjobb Operatőr díját, míg 2006 Mundruczó Kornél JOHANNA című alkotásáért és Hajdu Szabolcs FEHÉR TENYÉR című filmjének fényképezéséért szintén ő nyerte a Legjobb Operatőr díját.
