"Trollmann ellenfele Adolf Wilt, egy szőke, német bokszoló volt, akit esélyesebbnek is tartottak. De Trollmann mindent beleadott a küzdelembe – pedig a közönség jó része is ellene tüntetett –, végül győzni tudott."
ICA interkulturális mesesorozatában Bársony János: A boksz meséje című írását olvashatják.
Bársony János: A boksz meséje
Mozolka bátyja, Dani elhatározta, hogy sportolni fog. Megtanul bokszolni. Úgy gondolta, ha erősebb és ügyesebb lesz, az iskolában is megnő a tekintélye a többiek előtt. El is ment az edzésre, ahol bizony beverték az orrát a tapasztaltabb gyerekek, de az edzője azt mondta, hogy elég ügyesen mozog és a bokszban szorgalommal sokra viheti, meg azt is, hogy a cigány fiúk között sok a tehetséges, a bajnok, és talán még a bokszot is a romák találták ki. Dani még a kishúgának is eldicsekedett azzal, amit az edző mondott. Mozolka hitetlenkedve hallgatta, mert úgy tartotta bátyjáról, hogy szeret néha nagyot mondani.
Este azután odabújt Vrana mámijához és kérdezgetni kezdte:
- Mámikám tényleg igaz, hogy a bokszolást a romák találták ki és sok tehetséges bajnokuk is volt, vagy csak Dani lódít?
- Mozolkám, én bizony nem nagyon értek a bokszhoz, de ha olyan kíváncsi vagy, holnap úgyis megyek a könyvtárba, majd utánanézek a kedvedért.
Másnap este azután nemcsak Mozolkát, hanem Danit is maga mellé ültette a mámijuk.
- Kisunokáim! Én bizony utánanéztem kedvetekért a boksz és a romák dolgának, habár kicsit csodálkozott a könyvtáros az érdeklődésemen. Halljátok hát mire jutottam: A bokszot valószínűleg nem a romák találták ki, hiszen az ököllel való verekedés már több ezer éves szokás, de sporttá, szabályok szerint vívott küzdelemmé Angliában vált. Itt már majdnem kétszáz éve tartottak versenyeket, bajnokságokat.
Élt Angliában egy roma, akit Jem Mace-nak hívtak. Nagyon erős, ügyes, okos és keménykötésű legény volt. Norfolkban született 1831-ben. Gyerekkorától családjával együtt mutatványosként járta Anglia útjait. Ahogy felnőtt, nagy vásárokon, népünnepélyeken szállt ökölharcba más versenyzőkkel. A közönség meg fogadásokat kötött a harcolókra. A fogadási összeg egy része a győztest illette. Jem nagyon sokszor győzött, mert erőskezű, jó szemű és könnyű lábú volt, el tudott ugrani az ütések elől és azután keményen eltalálta az ellenfeleit. Akkor még puszta ököllel versenyeztek a bokszolók. Egyszer, valaki azt ajánlotta neki, hogy menjen el Londonba a bokszbajnokságra és mérje össze a tudását az ország legjobbjaival, bajnokaival. Jem Mace el is indult a versenyen és egyből győzött. Ő lett a bajnok. Évekig nem talált legyőzőre, ami nagy eredmény volt, hiszen a boksz volt akkor Angliában a legnépszerűbb. Ezért aztán ügyességével nagy tekintélyre tett szert.
Jem Mace sokat gondolkozott azon, hogy ez a sport - így szabad kézzel - nagyon veszélyes, hiszen rengeteg versenyző súlyos sérüléseket szerzett az ökölharcban. A küzdelem is rövid ideig tartott a nagy erejű ütések miatt, a közönség is kevés ideig szórakozhatott. Elkezdett kísérletezni, keresni, és azután rájött a jó megoldásra. Bőrből sima felületű jól bélelt egyujjas kesztyűket készíttetett és azzal próbálkozott. Kigondolta azt is, hogy az újfajta küzdelemhez új szabályok kellenek, amelyek védik az egészséget, segítik az ügyesség kibontakozását és a versenyzők erejével való gazdálkodást a küzdelem közben, rövid pihenő bevezetésével. Tekintélyével meggyőzte a bajnokságok szervezőit új módszeréről, és ettől kezdve máig szinte ugyanúgy folyik a küzdelem. Ezért tartják Jem Mace-t a "modern ökölvívás atyjának". Hetvenkilenc éves korában 1910-ben halt meg. Danikám, tisztelheted az edződet, mert ezt jól tudta, jól mondta neked. De nem csak Jem Mace-ról találtam a könyvtárban híreket, hanem sok más roma bajnokról is.
Ezeket is elmondom nektek:
Élt Németországban egy szinto cigány fiú, úgy hívták, Johann Wilhelm Trollmann. 1905-ben született. Gyerekkorától szorgalmasan lejárt a boksz-edzésekre és huszonnyolc éves korára bekerült a német országos boksz-bajnokság döntőjébe félnehézsúlyban. Addigra már a "Ruckelle" a "behúzós" becenevet is ráaggatták társai. 1933. június 9-ét írták akkor. A nácik Hitler vezetésével pár hónapja kerültek hatalomra. A nácik azt hirdették, hogy a németek a felsőbbrendű faj, mindenben különbek az alacsonyabb rendű szolgaságra termetteknél, így a cigányoknál is. A bajnokság döntőjére sokan voltak kíváncsiak. Trollmann ellenfele Adolf Wilt, egy szőke, német bokszoló volt, akit esélyesebbnek is tartottak. De Trollmann mindent beleadott a küzdelembe – pedig a közönség jó része is ellene tüntetett –, végül győzni tudott.
A nácik nem tudták elviselni a "fajnémet" versenyző vereségét. "Cigány trükkök bevetésével", sportszerűtlenséggel vádolták utólag Trollmannt. Az újságjukban még gúnyrajzot is jelentettek meg róla.
Néhány hónap múlva következett a visszavágó mérkőzés. Közben a szinto fiú családját letartóztatta a rendőrség. Trollmann értésére adták, ha megint győz, a családján állnak bosszút. A fiú akkor szőkére festette a haját és kiállt a szorító közepére némán és nem mozdult. Nem védekezett és nem ütött, egyetlen egyszer sem emelte fel a kezét. Mindenki szeme láttára így tudták "legyőzni" őt. De a nácikat néma ellenállásával sikerült megszégyenítenie. Trollmannt 1943-ban a nácik a neuengammei koncentrációs táborban agyonlőtték.
Nagyon sok országban voltak híres roma ökölvívó bajnokok. Az itthoniak legtöbbjét Adler Zsigmond és Papp László nevelték. Ilyen volt Torma II, aki még Papp Lacit, a legnagyobb magyar bajnokot is le tudta egyszer győzni, máskor pedig világbajnok lett. Gedó György, aki olimpiai bajnoki címet szerzett Magyarországnak. Nagy bajnok, olimpikon volt Botos András, Botos Tibor, Orbán László és sok híres kiváló versenyzőnk van máig is.
Danikám! Rajtad áll, mi lesz belőled! Ha az edződ szerint Te is folytatni tudod a sort, ne késlekedj! - fejezte be akkor Vrana mámi.