„A MIÉP, a Magyar Fórum és Csurka István ünnepelni hív a Hősök terére. […] Nemzetatya azért nemzetatya hogy többet tudjon nálunk, de csak annyit mondjon, amennyit elbírunk ésszel. Letisztult ez, mint a misebor, magyar vagy zsidó, nesze, válassz. Megbüntetett generációk érik utol egymást, titkolják és/vagy vállalják, hogy zsidók és hunok, szocik és nácik, cigányok és magyarok a hárommillió kivándorló meg a hárommillió besúgó országában.”

Ma a miép gyülekszik a Hősök terén, ha itt felnéz a nemzeti lény,
erőtől duzzadó, jól kidolgozott kétgombócos lóheréket lát a Hét vezér alatt,
négylevelű itt nem terem, az nem magyar. A háromlevelű sem.

Nyalka lovasszobrok szaporodnak a városban, mint a kínai agyagkatonák,
párosával állnak a Blahán meg a Nyugatinál,
vajon mennyiért parkolnak és kinek fizetik?

A nőket érdekli a politika és értük van. Nézelődnek a lovak alatt,
választási hercehurca március idusán, muszáj,
nyúznak minden irányból, hogy kötelesség,
válassz, tessék, ne sunnyogj, mondd meg, ki legyen a következő!

A MIÉP, a Magyar Fórum és Csurka István ünnepelni hív a Hősök terére, és pártmustrát tart a választási különszámban. Hogy értsük meg végre, mifolyikitt.
A 80 éves Csurka minden tud, és olyan világossággal beszél, hogy a ma született kisbárány is megértené, nemhogy a választókorú állampolgár, miahelyzet.

Nos, a következő.
Körbe-félrevezetés zajlik a kampány örve alatt,
vadászat a félrevezetett szavazók félreértett szavazataira,
internacionális izraeli pénzen és tervekkel, mondja Csurka,
amihez a teljes magyar média gágogva asszisztál.
Néhány sajnálkozó mondattal összefoglalja a bebukott baloldalt,
amely most egyszerűen képtelen tovább folytatni,
már a zsidó előrelátás is sorsukra hagyta a bűnös balfácánokat,
Bokrosékat és az LMP-t is, mehetnek, győzzön, aki jobb.

És itt következik a legveszedelmesebb félrevezetés a nemzetellenes médiából, azaz immár egyszerűen a médiából. A "jobbik".
A "jobbik" egy radikális néppárt egyenruhájában egyszerű zsidó kreatúra: proletár retro-párt, személyesen Csurkától és a miéptől lopott nemzeti radikális eszmékkel, bicskanyitogató stílusban.
Egy pillantás elég, hogy átlássunk rajta, Vona Gábor történelemtanári végzettségű porszívóügynök,
jelentéktelen hatalommániás.
Ott van mellette Morvai Krisztina, Csurka gondosan megvizsgálja ezt a női politikai jelenséget.
Zseniális asszony, jól tudja a jelszavakat, de zsidó a férje és a gyerekei.
Balóné Morvai Krisztina jobban néz ki, mint Golda Meir, Izrael volt miniszterelnöke, mondja és mutatja a választási különszám, de ez ne tévesszen meg senkit.
Balóné jól szerepel, de közben puszta jelenlétével leleplezi a "jobbik" szponzorációját.
A "jobbik" egyedüli feladata a magyar erő gyengítése, és a "jobbik" a zsidó előrelátás zsoldjában gyengíti a színmagyar erőt, a fideszét.

Ha itt tisztán látunk, már nincs nagy veszély, mondja nemzetatya.
Az erős és hatalmas fideszre kell szavaznunk, és/vagy természetes szövetségeseire,
az önmegtartóztató kdmpre és az őseredeti miépre, mondja Csurka,
és meghív mindnyájunkat a duzzadó lóherék alá a Hősök terére,
összefogni.

Letisztult ez, mint a misebor, magyar vagy zsidó, nesze, válassz.
Megbüntetett generációk érik utol egymást, titkolják és/vagy vállalják,
hogy zsidók és hunok, szocik és nácik, cigányok és magyarok,
férfiak a hárommillió kivándorló meg a hárommillió besúgó országában.

Nemzetatya azért nemzetatya, hogy többet tudjon nálunk,
de csak annyit mondjon, amennyit elbírunk ésszel.
Most még nem mondhatja meg, hogy a fidesz is az idegenszívű tőke zsoldosa, ráérünk arra még, de jobb, ha már most nem vagyunk túl naivak,
és éppen azért szavazunk a miépre, mert az nem a fidesz.

Csurka 80 éves, maga is írt kölyökkori költeményt Rákosi elvtárshoz,
és maga is megtanulta, hogy milyen könnyű eltévedni a lózungosban.
Félti a nemzetét, a nemzet anyáit, apáit és gyermekeit,
nehogy becsapódjanak, rosszul járjanak a nagy válogatásban.
"Senemjobb-senembal", "talpramagyar", "győzelem vagy Szibéria",
emlékeztet az irodalmi kánon rangidős tagja a gárdára és a romákra sandítva a lóherék alatt.

Hát jó, eltűnődünk szabad időnkben, van segítség, kapjuk pillanatonként,
az okostojások elemeznek, a pártkatonák hátba veregetnek, a politikusnők szelíden biztatnak, a jelöltek pánikolnak és blöffölnek, az egyik közülük miniszterelnök lesz, és nekünk iszonyúan nem mindegy, hogy melyik - mondja mindegyik.

Női jelöltből kevés van, az is a civil erőre és népszavazásokra hivatkozik.
Nagy meglepetés lesz, figyelmeztet szerény szórólapján Seress Mária,
Karenina-alkatú negyvenes szőke nő, aki nem jutott el Csurka látóterébe.
Megszüntetni a pártok állami támogatását, korlátlan internetet és ingyen parkolást mindenkinek.
Ígérget a jelölt – ez legalábbis többnek hangzik a nemzeti semminél.

Szabad-e ilyenekre gondolni március idusán a lóherék alatt?
Visszakaphatnánk-e valamit abból, amit a lóherésben már elosztottak tőlünk?
Vagy ez a nagy jóság vinné csődbe deficittől duzzadó magyarságunkat?