fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Kézimunkázó hentesek - Jelinek darabjának előadásáról

2010.04.26. 11:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: politika irodalom folyóirat színház trauma szolidaritás világirodalom cigányság elfriede jelinek gubicskó ágnes fff gender

„…az egész előadás szövet és szöveg, a négy roma kicsipkézett hullaként említődik, az osztrákokat, az osztrák médiát Jelinek csipkedi és szöveggé lapítja, s még a székek is szövőkeretté válnak, amikor Csákányi Eszter körbetekeri azokat egy fonallal, körbezárva és elkülönítve magukat, az osztrák társadalmat az idegen romáktól.”

Jelinek „Kézimunka” című darabjának színházi előadásáról (2010. április 23., Trafó) Gubicskó Ágnes írását olvashatják.

A színészek munkáját, ahogy megtanulták és előadják Jelinek körmönfont szövegét, tisztelettel nézem, Halasi Zoltán bravúros fordítása átjön a színpadról is, a Kézimunka c. előadás mégsem nyújt számomra mélyebb élményt. A színpadon nem sok minden történik, először arra gondolok, hogy erre egy rádiójáték is elegendő lett volna. Azután azonban rögtön arra, hogy magas az ingerküszöböm. Ha jobban figyelnék a jelekre, a díszletre, a szövegre, leköthetném a figyelmem. Vagy még inkább: ennek a darabnak része maga az unalom, ez lenne az osztrák többségi társadalom Jelinek által festett sivár képe.

A darab szövegfelirattal indul, a színpad két oldalán elhelyezett tv-készülékekben olvashatjuk a történet előzményeit: 1995-ben egy rasszista négy fiatal romát gyilkolt meg Ausztriában. A négy romának magyar vezetékneve van (Peter Sárközi, Josef Simon, Ervin Horváth, Karl Horváth), és ez a magyar közönséget így közelebbről érinti, különösen a tavalyi itthoni romagyilkosságok után.

A négy romát négy vörös üvegmécses jelzi a színpadon, ezek a „Romák vissza Indiába” feliratú tábla alatt vannak sorban elhelyezve, de a tábla maga nem látható, csak szövegszintű utalás történik rá.
A padlón szövetszalagok hevernek szövetszerűen egymásba fonva, elvarratlanul. Ezen a szövetalapon áll 14 darab szék, a 6 osztrák – 3 nő és 3 férfi (Csákányi Eszter, Kaszás Ágnes, Szalay Marianna, Scherer Péter, Stubnya Béla, Quitt László) – ezeken a székeken váltogatja a helyét, mind a hatan kötnek, gombolyítanak, kiengednek, tekergetnek, mintha a „macskabölcső” nevű játékot is idéznék.

Gyakorlatilag az egész előadás szövet és szöveg, a négy roma kicsipkézett hullaként említődik, az osztrákokat, az osztrák médiát Jelinek csipkedi és szöveggé lapítja, s még a székek is szövőkeretté válnak, amikor Csákányi Eszter körbetekeri azokat egy fonallal, körbezárva és elkülönítve magukat, az osztrák társadalmat az idegen romáktól.

Így a darab magyar címe „Kézimunka” – amely az eredeti német címnek csak alcíme –, sok jelentéssel töltődik, de a teljes cím „Stecken, Stab und Stangl. Eine Handarbeit”, még több jelentést hordoz, ezért nehéz magyarra fordítani. Mind a három szó utal a botra, egy botszerű dologra, a „stecken” jelent ’dugni’-t és ’mondani’-t is, a „Stab” ’stáb’-ot és ’pénisz’-t is.

Jelinek egy 1996-os interjúban meg is adta a cím értelmezését:
A „Stecken und Stab” világos, a Dávid zsoltáraiból („a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem”, 23. zsoltár). A „Staberl” az osztrák Kronen-Zeitung c. lap egyik újságírójának a fedőneve, aki az osztrák klíma megerősítésében nagy szerepet játszott […], a csőcselék és tulajdonképpen a vidék uralomra jutásában. Hiszen a Haider-fenomén csak a vidéki csőcselék-uralommal magyarázható, aki számára a város multikulturális, gyors, áttekinthetetlen kultúrája idegen maradt. Ez az egészséges népi érzület félelmet kelt bennem. […] A „Stangl” Franz Stangl-ra utal, a teblinkai haláltábor parancsnokára.
A darabban minden férfinak Stab a neve. Ez az a maszk, amely mindnyájunkba belebújik (stecken), ha nem kontrolláljuk a cselekedeteinket, és nem vizsgáljuk fölül folyamatosan magunkat a fanatizmus és a másik kirekesztése után.”

Így az eredeti címet a szereplők nevében érhetjük tetten, akik hentesek, de munkájukat szövögetésbe szublimálják.

Gubicskó Ágnes


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr71951823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

panni(ka):)) 2010.05.02. 16:05:55

Szia Ágica!
Hát igen, mindannyiunknak magas az ingerküszöbe!
Én szivesen "unatkoznék egyet",bár lehet,hogy csak a második előadás után tudnám értékelni.
Szép napot!
panni

100%woman 2010.05.16. 23:24:36

Tisztelt Kritikus!
Sajnos mélyen egyet kell értsek írásával, véleményével. Szerintem (is) nagyon unalmas volt a darab a színészi teljesítmények ellenére is. Maga a szöveg sokkal izgalmassabb le(hete)tt volna, ha valaki felolvassa, vagy amint javasolja, hangjáték lesz belőle. A színpadi megoldás szövevényessége jó ötlet volt - bár ez a szöveg ennél körmönfontabb volt, túlbonyolított poszt-modern értelmiségi agymenés. Sajnálom, hogy ennyire bonyolulttá, szinte érhetetlenné teszi (magát) az író, mert a feldolgozott téma fontos és aktuális.
További kellemesebb olvasási és színházi élményeket kívánok mindannyiunknak :)
süti beállítások módosítása