Üljünk egy asztalhoz! - Roma-Magyar Közös Ebéd címmel invitál az RPT, a Roma Polgári Tömörülés mindenkit közös ebédre a Felvonulási Térre május 15-én délben. A meghívó szerint a rendezvénnyel a jelenlegi hangulat változását szeretnék elősegíteni, mert, mint írják, ugyan "sokak szerint mára kétségessé vált, hogy közös ügyeinket képesek vagyunk-e még értelmes módon együtt megbeszélni", ők mégis hisznek a közösség formáló erejében, mert "a jövő csak közös akaratra és céltudatos együttműködésre épülhet”. 3000 adag gulyásleves és koncertek - Utánaolvastunk, milyen események köthetőek a Roma Polgári Tömörülés nevéhez eddig.

„Mi, a Roma Polgári Tömörülésben tevékenykedő romák és nem romák, hiszünk abban, hogy múltunk közös lesz a jövőben is. Ezért egy közös asztal mellett elfogyasztott ebédre és egy jóízű beszélgetésre szeretnénk meghívni Önt. Egy asztalnál ülve könnyebben megérthetjük és megismerhetjük egymást.” A meghívó szerint 12.30-kor az ebédet Makai István, az RPT elnöke nyitja meg, 13 órától pedig koncertet ad Caramel, ifj. Sánta Ferenc és népi zenekara, Tóth Vera, Bartók Eszter, LL Junior, fellép a Gomes Team, a Brazil Kulturális Központ és még sokan mások.

Az Akácfa utcai székhelyű, Makai István vezette szervezet nem most alakult, már 1999-ből vannak nyomai létezésének. Telefonon elérhetőek: lapunknak Nagy Éva Eszter, az egyik fő szervező nyilatkozott. Elmondta, hogy Kovács Lázár főszakács segítségével 3000 adag gulyást készítenek, s a koncerteket ajánlják. A rendezvény ingyenes, közösségformáló, fejlesztő esemény. Arról, hogy mennyibe kerül ez a szervezetnek, nem kívánt nyilatkozni, elmondása szerint főbb támogatóik sincsenek, a rendezvény teljesen pártpolitikától független: „minden oldal civil szervezeteit meghívtuk, sok civil önkéntes segíti a munkájukat, ingyen kaptuk a marhahúst, s sokan álltak a program mellé”. A program üzenetével egyetértünk, hiszen a civil összefogás erejét növelő események csak segíthetik a hatékonyabb közéletet, de azért rákerestünk, eddig mi köthető a szervezet nevéhez.

1999 januárjában a Fővárosi Roma Kisebbségi Önkormányzat megalakítása érdekében az RPT egyeztető tárgyalásra invitálta a Roma Parlamentben tömörülő és a független fővárosi elektorokat. A jegyzőkönyvből Kóté Antal válogatásában az Amaro Drom közölt részleteket "Megbízzuk Farkas Flóriánt" című cikkében. Ebből idézünk:
„Abházi (Raffael) József, XV. ker. német képviselő, Roma Polgári Tömörülés-tag: Ha nem tudunk megállapodni, akkor nem lesz főváros. Hogy határozatképes legyen, mindkét félnek meg kell jelennie. Szerintem egy listát kell leadnunk. Ha a 4-4-1-et elfogadjuk, akkor lesz főváros. De csak akkor, ha mi is jelen vagyunk. Akkor a Rom Som is elmegy szavazni, és az OCKÖ gyakorolhatja a fővárosban tör­vény adta jogait.
Zsigó Jenő: Meg kell őriznünk a cigány ügy komolyságát. Ezért azt gondolom, nem szabad hagynunk, hogy Abházi, aki 6 általános iskolánál többel nem rendelkezik, aki miatt a cigány ügyből etnikai biznisz lett, zsarolni tudjon minket. A Budapesten megválasztott képviselők felelősségéről, és nem szélhámoskodásokról van szó. Azt tátom félelmetesnek, hogy egy szélhámos zsarolni tudja a jelenlévőket. [...]
Choli Daróczi József, X. ker CKÖ, Ro­ma Polgári Törnörülés-tag: Azt hittük, hogy a Raffael Józsit a Roma Parlament küldte ide, hogy bomlasszon minket. A Daróczi Karcsi által felvázolt formációt nem fogadjuk el. Ha nem tudunk megegyezni, akkor nem lesz FRKÖ, ebben az esetben az OCKÖ és Farkas Flórián fogja egy személyben a fővárost képviselni, és ő fog a főváros nevében is tárgyalni Budapest vezetőségével.
Zsigó Jenő: Jól értem, hogy Farkas Flóriánnak akarjátok átadni a fővárost?
Choli Daróczi József: Mi bízunk Flóriban, és ha nem tudunk megegyezni, akkor megbízzuk az OCKÖ-t, egyben Farkas Flóriánt, hogy gyakorolja a főváros feletti OCKÖ-s jogait.”

Hamarosan meg is lett az egyeztetés eredménye, erről is Kóté Antal számolt be az Amaro Drom-ban „Képviselők árulása: Bojkott a fővárosban” című cikkében, ahol így ír: „Január 16-ra írták ki a fővárosi roma önkormányzat választását, ahol a Roma Parlament képviselőin és a vele szövetséges elektorokon kívül más nem jelent meg. Ezért az FRKÖ választást a Fővárosi Választási Bizottság határozatképtelenség miatt eredménytelennek nyilvánította. A bojkottot az eddig sötétben bujkáló Roma Polgári Tömörülés (RPT) szervezte, így a kudarcért a Fidesz-MPP is közvetve felelőssé tehető, hiszen a párt budapesti frakciója együttműködési megállapodást kötött az RPT-vel. A Fidesz ezzel szakított az eddigi, „cigány szervezetekkel kapcsolatban semlegesnek maradni" álláspontjával. Az RPT abban is bízott, hogy az OCKÖ választások lezárultával és a Lungo Drom győzelmével egyértelműbb ajánlatokat tudnak majd tenni azoknak a fővárosi elektoroknak, akik mindeddig nem álltak melléjük. A második fordulót január 25-re tűzték ki, de az RPT által mozgatott elektorok ezen sem jelentek meg, mert továbbra sem tudtak maguk mellé állítani a győzelemhez szükséges számú képviselőt. Az RPT vezetői inkább Farkas Flóriánnak kínálnák fel a fővárost. A közel százezer fővárosi cigány embernek pedig nem lesz érdekképviselete.
’95-ben a megválasztott és Rostás Farkas György által vezetett 9 fős fővárosi testület működéséről kizárólag a csalás, lopás, egymás feljelentgetése kapcsán hallhattunk. […]Végeredményben sikerült az FRKÖ-t teljesen lejáratniuk.
A rendszerváltozás óta velünk, hétköznapi gályásokkal megetették, hogy működik a demokrácia Magyarországon a cigány embereknek is. Pedig a hivatalos cigány politikában, ha egyáltalán létezik ilyen, 10-20 éve ugyanazok az arcok garázdálkodnak, más-más név vagy szerveződés mögé bújtatva. Eddig minden kormányzatnak csak ezekre a sakkban tartott, megvásárolt, a lelküket is eladó emberekre volt szüksége, és most a Fidesznek is ők kellettek. […] Hiszen ők pénzért, hatalomért azt fogják ismételgetni, amire éppen szüksége van a kormánynak. A Fidesz a parlamenti és önkormányzati választások előtt kínosan figyelt arra, hogy ne kerüljön még szóbeszéd szintjén se kapcsolatba cigány szervezetekkel. Talán azért, nehogy elveszítse a jobboldali szavazóit, szimpatizánsait. Most viszont már lehetnek cigány „barátaik”, mert választások csak négy év múlva lesznek, addig azt tesznek, amit akarnak. Így jöhetett létre a Fidesz-MPP fővárosi frakciója és a Roma Polgári Tömörülés közötti együttműködési megállapodás december 2-án. Az RPT részéről az a mostani választáson mandátumot sem szerzett Makai István volt az aláíró, aki a VII. kerületben működő Zhutinas nevezetű szervezetével '94-ben már becsődölt egyszer. Ezután már csak össze kellett szedegetni azokat, akiktől – eddigi, mérhetetlen károkat okozó tevékenységük miatt – a Roma Parlament rég elhatárolódott, és melléjük azokat az új képviselőket, akiknek nevével a cigány közélet tájékán sem találkozhattunk.
[...]
A Roma Polgári Tömörülés január 16-án kiadott sajtónyilatkozatából megtudhattuk, hogy '98 november végétől szervezik az FRKÖ választások előkészítését. Egyeztetéseikre meghívtak minden fővárosi képviselőt, és mint írják, sajnálják, hogy nem jelent meg a Roma Parlament. Ezzel próbálták elhárítani a felelősségüket azért, hogy nem mentek el szavazni. Az első bojkott után tárgyaltak is az Roma Parlamenttel, meg is állapodtak (erről a tárgyalásról szólt a fent már idézett jegyzőkönyvi részlet). Felfigyeltünk arra, hogy főleg távirat útján hívták tanácskozni az elektorokat. Számításaink szerint 100 elektornak küldtek táviratot, hat-hét alkalommal. A táviratok általában 30-60, egy esetben 90 szóból álltak. A szerényebb tarifával számolva a pénz, amit az RPT táviratokra kitölti, meghaladja az egymillió forintot. Ebben nem lenne semmi kifogásolható, jó dolog, ha egy civil szervezetnek ennyi pénze van, csakhogy a birtokunkban lévő táviratok tanúsága szerint a meghívókat a nem képviselő Makai István RPT elnök neve alatt, de a Fővárosi Roma Önkormányzat telefonszámáról és számlájára adták fel. Eszerint egymillió forintot, amely arra kellett, hogy egy, a fővárossal semmilyen kapcsolatban nem lévő roma szervezet bojkottot szervezzen, a főváros pénzéből fizették, fizetik.”

2000-ben Makai István oda nyilatkozott az MTI-nek, hogy a zámolyi romáknak semmi okuk sem volt arra, hogy külföldön politikai menedékjogot kérjenek, s minden magyarországi romát arra kért, hogy ne kövessék a zámolyiak példáját. A szervezetről szólva elmondta, hogy (e nyilatkozatban már ez a dátum szerepel, melyet kérdésünkre a mostani program szervezője, Nagy Éva Eszter is megerősített) 2000 áprilisában alakult roma és nem roma személyekből. Célja, hogy működésével elősegítse a romák valós társadalmi beilleszkedését és polgárosodását, s javaslatait származási különbségtétel nélkül, az azonos élethelyzetű magyar állampolgárok teljességére fogalmazza meg, s szeretnék az etnikai jellegű konfliktushelyzeteket megelőzni. Nyilatkozatában utalt rá, hogy a rendszerváltozás tizedik évében megteremtődtek a demokrácia szilárd alapjai, s az emberek beleszólhatnak saját sorsunk alakulásába. Ezért nem hiszi, hogy a hisztériakeltés a romák javát szolgálná: a rossz gazdasági és szociális helyzetet nem lehet összekeverni a politikával, és bűnöst kiáltani ott, ahol nincs.

2003 novemberében a Roma Polgári Tömörülés kereste meg az országgyűlés Emberi Jogi Bizottságát azzal, hogy hozzanak létre a holokauszt roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló parlamenti bizottságot, amely létre is jött 2004 áprilisában, s 2004 október 19-i munkaterve szerint húsz szervezet, intézmény képviselőihez intézett kérdéseket, hogy áttekintse a cigány kárpótlás hazai és nemzetközi gyakorlatát. A Bizottság 2005 őszéig dolgozott. A testületet létrehozó országgyűlési határozat 24 kérdés megválaszolását adta feladatul, többek között, hogy hány személy nyújtotta be kárpótlási igényét és hány igénylőt elégítettek ki, s hogy mely szervezeteket terheli felelősség az átláthatatlan és kezelhetetlen magyarországi roma kárpótlásért. Az Amaro Drom a témát érintő cikkében 2004 októberében azt hangsúlyozta, hogy nem Farkas Flórián (Fidesz) javaslata szerint az érintett nemzetközi alapok országainak (német, osztrák és svájci) nagykövetségeit kéne megkérdezni, hanem a független kárpótlási alapokhoz kell fordulni a tájékoztatásért.

2005 szeptemberében a Roma Polgári Tömörülés Figyelemfelkeltő Tüntetést rendezett a Miniszterelnöki Hivatal előtt, melyen 100 ember vett részt. Ez év augusztusában a RomNet internetes portál adta közre Csík Tamás, az Integrációs Roma Szövetség elnöke, a Centrum Párt romaügyi fő vezetőjének levelét, amelyben politikai párbajra hívta ki Teleki László romaügyi államtitkárt, egyben lemondásra is felszólítva őt. A fő műsoridőben, televízióban leadott párbajra természetesen sok roma szervezet bejelentkezett volna: támogatta ifj. Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke, Pálfi Miklós, az Új Roma Kerekasztal Szövetség elnöke, Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Varga József, a MACIKA elnöke, Fidesz-képviselő is. Az MSZP-s Teleki László nem zárkózott el, de alkalmas időpont kivárására tett javaslatot, s úgy gondolta, többet tett a roma integrációért, mint Csík Tamás. A roma szervezetek azonban nem mind értettek ezzel egyet: ennek adott hangot tüntetésével az RPT. Mint az Amaro Drom írja: „A tüntetéssel a kormány roma politikája ellen akartak tiltakozni az állítólag Fidesz-közeli roma politikusok. Követeléseik között szerepelt például, hogy még az idén fizessék ki a roma ösztöndíjasoknak járó pénzeket, illetve hogy az eddigieknél jobban vonják be a romákat a második Nemzeti Fejlesztési Terv tervezésébe. Mint ismert, az esélyegyenlőségért is felelős tárca (ICSSZEM) saját hatáskörébe vonta a roma ösztöndíjak ügyét, mert szerintük a MACIKA nem megfelelően kezelte az ügyet. Mindez persze egyben azt is jelenti, hogy csak szeptemberben írják ki a pályázatokat, az ösztöndíjakat pedig legkorábban jövő februárban kaphatják meg a diákok – és csak azok, akik eredményesen befejezik a tanév első félévét.”

2005 októberében az Amaro Dromban László Zoltán már arról írt, hogy az RPT is szeretné az OCÖ vezetőinek távozását, leváltását: „’Az OCÖ 2002-ben vállalta, de nem indította el a munkahelyteremtő programot, és nem terjesztett a kormány elé a szociális ellátórendszer javítását szolgáló elképzelést. Mind a mai napig nem indultak el a telepfelszámolások, az önkormányzat közgyűlése határozatképtelen, nincs legitim elnök, és belső hatalmai harcok szabdalják a vezetést, ezért megkérdőjelezhető az OCÖ demokratikus működése’ – mondta Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke 2004 végén. Mivel az Országos Cigány Önkormányzat nem teljesíti vállalt feladatait, ezért a Roma Polgári Tömörülés kezdeményezi a szervezet feloszlatását. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke Makai István kijelentéseire reagálva azt mondta: a Roma Polgári Tömörülésnek szócséplés és alaptalan vádaskodás helyett dolgoznia kellene, el kellene készíteniük azokat a programjaikat, amelyek elősegíthetik a romák társadalmi integrációját. Véleménye szerint a Roma Polgári Tömörülés csak arról tereli el már két éve a figyelmet, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okiratával és alapszabályával ellentétesen működik.”
A OCÖ-t a Fővárosi Cigány Önkormányzat nevében Zsigó Jenő is feljelentette ekkor, „mivel álláspontja szerint az [...] elmúlt évtizedben több olyan kormányzati döntésben segédkezett az OCÖ, amely a cigányságot mint népcsoportot, emberhez nem méltó helyzetbe, helyzetekbe hozza. A roma politikus szerint ez ugyanolyan jogi kategória, mint amelynek alapján más háborús bűnösök ügyét, tevékenységét tárgyalják Hágában.” […] Zsigó Jenő 2000-ben mint a Roma Parlament elnöke az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága rendkívüli ülésén fölvetette azt a kérdést is, hogy „a politikai vezetők, akik 1994-től kezdődően az OCÖ politikusai, milyen számon kérhető, szankcionálható felelősséggel tartoznak, elsősorban a cigány népnek, amelynek nevében politikai tevékenységet folytatnak, másrészt a magyar társadalom egészének, ha részt vesznek a közvetett népirtás fenntartásában, a politikai jogok elvételének a fenntartásában a választójog, a kisebbségi önkormányzatok területén. (…) A közvetett népirtás kategóriájába besorolható-e az, hogy a cigány fiatalok jelentős százaléka nem végzi el a középiskolát, vagy nem végzi el tizenhat éves koráig az általános iskola nyolc osztályát sem?! Vagy ha harminc évvel kevesebb az átlagéletkor a cigányság körében, nincs biztosítva az önálló parlamenti képviselet, ez vajon micsoda?”

A Roma Polgári Tömörülés tehát elég intenzív politikai múlttal rendelkezik. Ettől függetlenül, ha a támogatatlanságában nem is, az ügyben hiszünk: szerintünk is a civil közeg erősödése (és az állami szervek, a rendőrség, a bíróságok, az ügyészség rendeltetésszerű és részrehajlásmentes működése) az egyetlen olyan lehetőség, amellyel kordában lehetne tartani azt a közéletet, melyet mostanra sokan csak kívülről, értetlenül figyelünk. Ha ezen 3000 adag gulyás és a koncertek lendítenek előre, eszünk és táncolunk mi is.