Természet lányai, lányok természete. Környezetünk a miénk, értünk, velünk együtt létezik, kreáljuk, alakul, alakítjuk, segítjük egymást, használunk, hasznosítunk, újrahasznosítunk. Divat, varrás, cérna, tű, anyag körforgása, centrifugálása. Mindennapi eseményeink apropót teremtenek. Akkor is, most is. Régen a folyóparton, napjainkban színpadon és galériákban, műtermekben, fesztiválokon az öltözék számos dalt, verset, szöveget, festményt, művészetet ihletett meg, hatott át és hozott létre...

 

A mosás, szárítás, teregetés, öltözékek létrehozása ilyenformán történelmi és közösségi cselekedet, jelentősége csak néha ismerhető fel, becsülhető meg, mert valamilyen dolog értéke, nem mindig annyi, mint az ára. 

 

A DIV@TICA rovat, dizájn-divat vízióival, divizióival, dilemmákkal, dialódusokkal, új dimenziókkal mindig péntekenként iparművészeti piacok alkotói portréinak, portékáinak és eseményeinek teremt nyilvánosságot. Művészek és művészetek, alkotás-analízis: a kortárs ruhakultúra- és tárgytervezés bemutatkozása Sasa és Németh Ványi Klári közreműködésével.

 

A sorozatot egyrészt a dokumentációs szándék hívja életre, másrészt befogad: célok, környezettudatos kezdeményezések, szociokulturális programok, ruhacsere-események, free-shopok, a mainstream trendeken túli trendek kiskátéja - s közösen tehetjük azzá.

A független designereket, divattervezőket és alkotókat, a divat különleges világát bemutató interjúk és esemény-beharangozók péntekenként olvashatók a lapon.

 

Ma az Ö K O S Z T Ü M - ruhademonstráció utóéletéről beszélgettünk Kulcsár Viktóriával.

 

 

 

 

 

- A MERLiN ENERGiA és az OSZMI (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) Ökosztüm fantázianévre hallgató projektje egy egyedülálló rendhagyó ruhademonstráció népszerűsítésével lép fel a természetesség, a környezetvédelem, az újrahasznosítás, az energiatakarékosság és egy egészségesebb életmód érdekében, kísérletet téve az öltözködési kultúra megújítására, a környezettudatos mindennapi viselet ösztönzésére.

 

 

 

 

Ökosztüm jelmezeket kiállították a Wunderkammer kiállításon az Osho Galériában és a Millenárison is.

 

 

- Valóban nem várt utat járt be az ÖKOSZTÜM projekt, ami igazából egy pályázati felhívásból indult, de aztán a pályázat sikerének és nyilván a téma aktualitásának is köszönhetően a döntő nyertes kollekciójából egy rendhagyó divatszínházi akció született, ami aztán road-show szerűen végigsöpört nemcsak a főváros, de a vidéki nagyvárosok jelentősebb kulturális eseményein is a Sziget Fesztiváltól a CriticalMass rendezvényén át a Pécsi Országos Színházi Fesztiválig. Reményeink szerint nem zárult le a történet, szeretnénk tovább, estetlegesen újabb kollekciókkal, show-elemekkel folytatni, rekreálni.

 

 

- A tervezőket főként az motiválta, hogy egy adott témára, társadalmi problémára kell reagálniuk, azt kell formában vagy anyagban úgy megmutatniuk, hogy az átlag ember számára is üzenetet hordozzon, így számukra elsősorban azt gondolom, hogy a kreativítás volt a kiindulópont. A színészek is első körben egy jó hangulatú és jól szervezett rendhagyó előadást vállaltak el, ugyanakkor a közel két éves időtartam során már mindenki igyekezett odafigyelni, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet, összenyomja a vizes palackot, fogmosás közben elzárja a csapot…és így váltak az előadásban elhangzó környezetvédelmi üzenetek számunkra is betartható és követhető szabályokká. Nekünk szervezőknek pedig épp az volt a célunk, hogy egy kellemesen, vidáman eltöltött szórakoztató este után a néző is kerékpárra pattanjon vagy éppen csak megnézze másnap az üzletben hogy hány % természetes alapanyag van a kiválasztott ruhaneműben…

 

 

- Ezt így nyilván nem lehet felmérni, nem is végeztünk statisztikákat és szociológiai felméréseket az előadások előtt és után, de azt gondolom, hogy ha csak azt sikerült elérnünk, hogy kevesebben járjanak „műanyagban”, hogy esetleg átalakítsák vagy elcseréljék megunt ruháikat akkor már eredményes és célravezető volt a projekt. Az bizonyos, hogy az ÖKOSZTÜM demonstrációt követően számos hasonló megmozdulás, divatbemutató, pályázat, kiállítás és előadás született ebben a témában, amit szintén sikerként könyvelünk el!

 

 

 - Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon általános és sokrétű fogalom: jelenség, társadalmi probléma, életforma, szemléletmód. Az alapja az, hogy odafigyelünk a minket körülvevő mikro- és makrokörnyezetre, az élőre és a tárgyira is. Óvjuk az élővilágot, racionalizáljuk a tárgyi kultúrát, megpróbáljuk a mesterkélt és felpörgött világunkban is őrizni a természetesség és egészségesebb életmód eszközeit.

 

 

- Ami igazán érdekel az a testet borító ruha, vagy réteg. Lehet az civil ruha, palackokból készült „testmaszk” vagy éppen színházi jelmez. Éppen ezért foglalkozom általában olyan témákkal, amelyek valamilyen formában a viseletről szólnak. Az Alaktalanul című kiállítás a színházi jelmez metamorfózisáról szól: mi lesz a jelmezzel, ha leválik a színészi testről? Újra tud-e konstruálódni, kiállított múzeumi tárgyként tud e funkcionálni leválasztva az előadás eredeti teréről?

 

   Sasa