„Ékszer szerintem bármi lehet, amit azért hordunk, hogy kiegészítsünk, teljessé tegyünk, kifejezzünk valamit. Nem pusztán dísz.”
Egy hét telet el azóta, hogy Sasa újra tekert, s mi még mindig a bringa bűvöletében élünk. Az eső esik, de tart a nyár és a szeptember is ígér napsugarat – kerekezzünk bele az őszbe Picunkovával, aki drótszamár-alkatrészekből és pet-palackokból készített kreációival hódítja meg a női füleket, nyakakat és szíveket. Vele Németh Ványi Klári készített interjút.
Picunkova, a "Pedálozó Pszichológus"
NVK: Picunkováról senkinek nem jut eszébe, hogy pszichológus.
Picunkova: A pszichológus Megyeri Zita. Picunkova a másik fele. Egy ismerősöm szerint a vizuális megérinthetőség, kreativitás és a pszichológiai érzékenység egy tőről fakad, az agy hasonló területén képződik le. Ebben lehet valami, de fontos különbség, hogy az egyik folyamat létrehoz egy látható, tapintható produktumot, a másik viszont sokkal rejtettebb utakon közlekedik, megfoghatatlanabb. Pont ezért egészítik ki olyan jól egymást az életemben Picunkova és Megyeri Zita pszichológus. Mindkettő én vagyok.
NVK: Fülbevalókat, nyakláncokat készítesz kiszuperált bicikli alkatrészekből, hulladékból. Mi tesz ékszerré értéktelen, feleslegessé vált limlomot?
Picunkova: Ékszer szerintem bármi lehet, amit azért hordunk, hogy kiegészítsünk, teljessé tegyünk, kifejezzünk valamit. Nem pusztán dísz. Jelzi a nemünket, korunkat, azt, hogy kihez tartozunk, hol élünk, milyenek szeretnénk lenni.
NVK: Sokunkban, ha kimondjuk az ékszer szót, a klasszikus értelembe vett arany, ezüst drágaságok képe villan fel, de semmi esetre sem bicikli-alkatrészek meg petpalack.
Picunkova: Az előbb említett kontextusban egy ökoékszer is elkülönít és hozzákapcsol valamihez. Elkülönít attól, hogy csak a hagyományosan értékesnek gondolt anyagok lehetnek alapjai egy ékszernek és hozzákapcsol ahhoz a filozófiához, hogy abból építsünk, táplálkozzunk, ami a környezetünkben van és ebbe a szemét is beletartozik.
NVK: Szeméttel ékesíteni magunkat nem túl szívderítő…
Picunkova: Persze az átalakítás, a szemét metamorfózisa kihagyhatatlan lépés mindebben. Úgy használni fel az anyagot, hogy megőrizze önmagát, de mégis átlényegüljön valami mássá, ez benne a legizgalmasabb! Nem hiszek abban, hogy csak a drágán vásárolt késztermékek lehetnek értékesek. A kreativitás és az egyénre szabhatóság számomra sokkal fontosabb.
NVK: Milyen szempontokat veszel figyelembe alkotás közben?
Picunkova: Szeretem az egyszerűséget, a tiszta harmóniát. Az öltözködésnél is ezeket veszem figyelembe. Természetesen a kényelmet, mozgásteret és a szabadságot is szem előtt tartom. Nőiességgel és könnyedséggel fűszerezve!!!
NVK: Újrahasznosítasz?
Picunkova: Ilyen kis mennyiségben nem lehet hulladék-újrahasznosításról beszélni, de azzal, hogy becsempészek szemétnek minősülő alapanyagokat a darabjaimba, a lehetőséggel játszom. Valahogy úgy, mint egy használt ruha átalakításánál.
NVK: Hogy jutott eszébe Megyeri Zitának Picunkova?
Picunkova: Gyermekkorom óta készítek magamnak ékszereket. Varrok magamnak ruhát, táskát. Ruháim nagy része is turkálóból beszerzett továbbalakított, átalakított darab.
NVK: Szívesen pedálozol és megihlet a kétkerekű is?
Picunkova: Leginkább a csapágyak!
Németh Ványi Klári