.jpg)
„A Vérugató tündér arról szól, hogy van egy csávó, aki szanaszét csapja magát piával, drogokkal, a szobája tele cigicsikkel, tropára megy a tüdeje, mint nagyapádnak, és az önsajnálattól haldoklik meg jajgat. Ja, és különben az is benne van a versben, hogy: Mintha szél fújna egy holtra, nem mozdulsz, csak a hajad fodra…”
Közepén egy kislányka-nagylányka. Érzéseivel, félelmeivel, gyerekkori szörnyeivel kínlódik, fikciójában megjelenik a férfi. Egy személyben mindenki. Mostoha, apa, fuldokló öregember, brutális macsó és szerelmes férfi. Megment vagy rabul ejt? Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret…
Tallér Edina nagysikerű rövidregénye, A húsevő alapján írt kétszemélyes egyfelvonásost. Előadás október 3-án a Szabad az Ában, VIII., Mikszáth Kálmán tér 2. 21h.
A drámából részlet alább!
Egy perccel tovább (részlet)
NŐ Volt régebben egy reklám a tévében. Mosolygós, barnahajú csaj főzi a kávét, a finom illat elárasztja az egész lakást, a férje megérzi, felébred. Felül az ágyban, még csukva a szeme, nyújtózik egy jót és nagyot sóhajt. Elmosolyodik, a kávé illatától felderül az arca, kinyitja a szemét, odarohan a lányhoz, hátulról megöleli, közben a két kisgyerekük is odafut, egymást ölelik mind a négyen.
FÉRFI Te jó ég!
NŐ Pont ilyen családot akarok én is. És olyan szép akarok lenni én is negyvenévesen, mint az a mosolygós, barnahajú csaj.
FÉRFI A reklámokban huszonöt évesek játsszák a mosolygós negyvenéves csajokat, ezt mindenki tudja.
NŐ Jaj, ne fárassz már, nem az a lényeg! Az a lényeg, hogy ilyen családot szeretnék.
FÉRFI Az egy tévéreklám… Egyáltalán, mi a francért szaladt oda a két gyerek? Azok is kávéznak reggel, vagy mi?
NŐ Nem a kávé miatt, az anyjuknak, apjuknak örülnek ennyire, azért szaladtak oda.
FÉRFI Ja! Ja.
NŐ Most ezzel mi a bajod?
FÉRFI Az nem egy család! Az csak egy reklámfilm volt.
NŐ Nekem nem. Nekem az a jövőkép volt.
FÉRFI Olyan vagy, mint egy…gyerek.
NŐ (Zavarban van. Elneveti magát.) Igen, úgyhogy vigyázz, van ám képzeletbeli társam is, egy kislány, akinek különleges képességei vannak.
FÉRFI (Megsimogatja a lány fejét.) Igen, mindjárt gondoltam, hogy ilyened is van.
NŐ Van egy vers. Vérugató Tündér a címe, és az van benne, hogy, ó, aki csontra vesz fel inget, jéggel veri meg szemeinket. Kiskoromban olvastam és elképzeltem, ott előttem egy vörös tündér, egész nap vagy sír, vagy vicsorog, mindenkire haragszik. Különleges képessége van, ha mérges, jégcsapokat lő ki a szeméből, egyenesen rád, el is talál velük, és nagyon fáj.
FÉRFI De az a vers nem is erről szól.
NŐ Miért? Miről szól szerinted?
FÉRFI Egy csávó szanaszét csapja magát piával, drogokkal, a szobája tele cigicsikkel, tropára megy a tüdeje, mint nagyapádnak, és az önsajnálattól haldoklik meg jajgat. Ja, és különben az is benne van a versben, hogy: Mintha szél fújna egy holtra, nem mozdulsz, csak a hajad fodra…
NŐ Az mindegy. Nekem másról szól.
FÉRFI Hát ez az...
NŐ (El is játssza, amit mond.) Ha elege van a vörös tündérnek, valami nem tetszik neki, szépen, lassan hátrahajtja a fejét, képtelenül hátra, annyira, hogy a tarkóját belenyomja a hátába. Így. Mélyen beszívja a levegőt, erőt gyűjt. Várod, hogy mindjárt visszabillen a feje, rád néz, leüvölt, arcul köp, lehány, vagy valamit csinál, ami nem jó.
FÉRFI Csak a megfelelő pillanatra vár…
NŐ Tarkóját a hátára szorítva, lendületet vesz, hirtelen visszarántja a fejét, hallom a nyakcsigolyái roppanását a lendülettől, hidegen rám néz, és jégcsapot lő ki a szeméből, egyenesen a torkomba vagy a gyomromba, esetleg a szemembe.
FÉRFI Mikor hova sikerül… Nem céloz, csak lövöldözik szanaszét, bántani akar… Én ilyen figurákkal nem tudom felvenni a versenyt… Nem is akarom. Nem fogom az életemet arra szánni, hogy állandóan hátrafelé nézzek…
NŐ Állítólag a sors, az eleve le van osztva, mint a kezdőlapok a kártyajátékban.
FÉRFI De hogy ki nyer, az már rajtunk múlik, mármint a játékosokon. Simán meglehet, hogy tök jó lapjaid vannak, csak rohadtul nem értesz a kártyához, és elszúrod. Meg olyan is van, hogy nem figyelsz a többiekre eléggé, magadra se… Ha a másokét már sejted, a saját lapjaidat pedig ismered, akkor csak ész meg bátorság kérdése az egész. A kártya, az ilyen.
NŐ Igen, a kártya, az ilyen… Meg, mondjuk, lehet csalni is, ha minden kötél szakad… Van, aki nyerni akar mindenáron,… én viszont sokszor csak lapulok a fűben… Nem mondom, hogy most már elég, és nem lököm arrébb, aki a kelleténél közelebb jön… téged se kéne elengednem.
FÉRFI Mit akarsz ezzel mondani?
NŐ Én maradok. Nem megyek sehova. Jó itt nekem. Ebből baj nem lehet.
FÉRFI Az előbb mondtad, hogy csodálatos családot szeretnél!
NŐ Te meg azt mondtad, hogy az csak egy tévéreklám.
