"Férfi lelkek néha női
testekbe költöznek.
Például a holdba"
Mára Fabó Kinga Elég, ha én tudom című kötetéből válogattunk.
De a lélek, az kétnemű.Androginosz
A méhek mind kemény, feltöretlen szüzek.
Szüzek, de nem úgy, mint mi, halandók.
Egójuk nincs. Kétneműek. Ahogy a hold.
A pillangók. Fallosz-lelkek.
Női testet öltött lélek-falloszok.
Hold leánya, lányai
vonzottak, de csak amíg
meg nem ismertem őket.
Mint szeretőket.
Meguntam az egómat.
Meg az övéket.
Unom a szolgálatukat.
Éket ver közénk. Se
be, se ki nem enged. Hiába
próbálkozom. A magamét
még csak áttöröm valahogy.
De az övét? Azt hogy?
Önző, ösztönző; de mire?
Eredendően ilyen?
Önállótlan, függő.
Hogy pont tőlem: elcsüggesztő.
Nem is sejti, hogy én függök tőle.
Én vagyok erősebb: a kiszolgáltatott.
Nőben kemény, erőszakos.
Férfiban finom, törékeny, gyengéd.
Mit szeretnék? Hogy egyszerre
teperjen le, simogasson,
hatoljon belém erőszakosan, vadul.
Hadd legyek újra üres, semleges.
Személytelen, elementáris nô.
Nem divatból tettem
Van itt egy
szomorkodó helyem.
Azt szeretem. Azt szeretem.
Csak szerepekben létezem.
Színeket! Színeket!
Mert fölöttem mindig kék az ég.
Nem azért. Nem azért.
A lelkekről: néhány ős-
androgin
Férfi lelkek néha női
testekbe költöznek.
Például a holdba
Vgy a pillangókba.
Aztán kirepülnek újra.
A psyché test is, lélek is.
A szó erdetileg annyit tesz: „lélek”.
De görögül „pillangót" is jelent.
Ezért gyakori, hogy lepke-alakú a lélek?
Férfi, vagy nő? Eldönthető? Női testű.
Lelke szerint most hímnemű.
De a lélek, az kétnemű.
Ami lélek szerint igaz,
az lehet test szerint is az?
És megfordítva hogy igaz?
Miért nő a hold, vagy a pillangó?
Mert folyton kül-alakot cserélnek?
Kiürülnek. Újratelnek. Mint a méhek.
Lehet, hogy nem is nők; kétneműek?
Mi véljük csak ősi női
princípiumoknak őket?
És a dibuk? Ő egész más.
Megszállottan bolyong nőből nőbe.
Férfiból férfiba. Nőből férfiba. Vagy
férfiakból nőkbe.
Mindegy neki. Nem tudja, merre jár.
Lénye, lényege, hogy elátkozott lélek.
Poros kelléktárak mélyén
Megint belenéztem a
tükörbe.
Megint elfogott az ön-
sajnálat.
Hol az a kemény tartás, amit meg-
követelek?
Fogom a tükrömet és
kimegyek.
Minden megnő
a hirtelen támadt
ürességben
A lényegre
készülődtem éppen,
mikor csöngött
a telefon.
Nem mertem meg-
érinteni. Baljós,
ünnep előtti csönd.