fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Versvasárnap: Hajnal Anna versei

2010.12.05. 09:19 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: vers folyóirat költészet versvasárnap

"Feleségem naplója örökíti meg ezt az utolsó lakást, melynek legfeltűnőbb eleme a fényes parketta volt - írja Sőtér István Hajnal Annáról szóló tanulmányában. Ebben a parkettában, az egyik verse szerint, rajzokat látott. A lakásban nem volt szőnyeg, a parketta fénylett, mint egy korcsolyapálya, bútor alig volt. A lakást a szobanövények sűrű erdeje töltötte be, s ezek a növények olyan tenyészetként vették körül, mint a költeményei. (...) Hajnal Anna költeményei azóta is a boldogan szétterpeszkedő szobanövényeit juttatja eszembe, melyek nemcsak az ablakokat takarták el, hanem behatoltak a szoba belsejébe. Lugasokat képeztek, olyan szövevényt, amilyet Rousseau képeiről ismerünk, és már csak a szelíden mosolygó oroszlán hiányzott a húsos levelek, a kövér indák, a tápsós zacskók, a fekete kerti földet tartalmazó vödrök s a frissen locsolt páfrányok alól. (...) Utolsó ténykedése egy rézlap elhelyezése volt, melyet a kályha elé, a parkettra szegeztetett, hogy visszatükrözze a kályhát, melyet igen forróra fűtött föl, s így a legbelső szobák trópusi ellentétet alkottak a külső, hűvös helyiségekkel, az üveges verandával, és Hajnal Anna ily módon egy hideg és egy meleg kör középpontjában élt, kopár, de jelentős parkettjával, melyet olyan gondosan ápolt, mint a férjét és a növényeit." 

Mára Hajnal Anna (1907-1977) A gond akár a szemfedél című kötetéből válogattunk. 

A gond akár a szemfedél

 
A földomlás a zöld vetést,
nyomja a gond a szívemet,
megfullaszt mindent, eltemet,
bomlaszt az örök számvetés.
 
A gond akár a szemfedél,
vagy súlyos föld szemem fölött,
minden alája költözött,
s a napvilágra fel nem ér.
 
Lelkemben bomlik mind a kép,
poshadnak a halas tavak,
szúrágta erdők omlanak
egy fa ha áll, kísértetkép.
 
A gyanta már-már borostyán,
kövülnek régi ligetek,
halnak a csigás szigetek,
s lassan merülnek víz alá.
 
Haldoklás felejti magát,
ha elnyúlok a vánkoson,
csak villog alvó mosolyom
s elárul mint a redves fát.
 

Tegnap anyám előtt dícsértelek 

 
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
Hogy ne mondjam el egyszer legalább,
Hogy néma nevetésed mily varázs,
Mint tüzes pipacs, virágzó varázs,
Hogy arcod izzik tőle, mint az ég,
Ha a szürke, tompa napból már elég,
S az alkony minden tündérit ígér,
Mi emberszívbe, s éjszakába fér.
 
Leírtam homlokod, melyet a gond
-sötét – uszályával bevont,
mely alól örökké borult szemek
mint messze felhőkből tekintenek,
elérhetetlen, bármily közel,
a lélek lelket, jaj mikor ölel?
És elfordultam, ne lássa anyám,
Hogy könny pereg szememből könny után.
 
Elmondtam, milyen magas termeted,
Lábujjra állva vállig érhetek,
S emlékeztem, hogy mily édes gyönyör,
Hogy mindig új vagy, idegen és más,
Elporzó hullám, örök változás…
Nyugtalan vággyal ég felé lehelsz,
Ahogy borulsz, elomlasz, felemelsz,
Az ölelés vagy, élő és örök,
Az első mozgás, melyből a körök
Indulnak, s visszatérnek szüntelen,
Lelkünk egymásban sohasem pihen…
 
És felriadtam-, régen hallgatok,
Anyám mit gondol, jaj, kérdezni fog…
S zavartan mondtam: anyám, a kezét
Ha látnád, milyen gyöngéd, barna, szép,
-és hirtelen elállt lélegzetem,
kezed éreztem hűlő szívemen,
és elfutottam, hadd legyek magam,
egyedül tiéd és zavartalan…
 
…most tudom, oly nagyon tiéd vagyok,
szivárványosak mind a nappaluk,
hársillatúak mind az éjszakák,
s téged virágzanak künn a fák,
ezüstpárában, álmodó hegyek,
tündéri folyók feléd lejtenek,
melyek fölé az ámult ifju hold
aranyló arca szomjasan hajolt,
s úgy csókolja a vizeket a fény,
ahogy emlékeimben téged én.
 
 
 
 
 

Gyíkdal

 
Fényes, fénylőbb, 
fényesebb, 
hajlós nyírfa 
csupa csepp, 
csupa csepp és 
aranycsík, 
minden levél 
mosakszik. 
 
Hajlós nyírfa 
hajában
ül egy zöld gyík 
magában, 
arany gyüszüt 
nézeget, 
abban rejti 
könnyemet
 
Ahány kislány 
születik
annyi nyírfa 
felszökik, 
annyi zöldes 
aranygyík
gyüjtögeti 
könnyeit. 
 
Valahány lány 
gyönyörű, 
fényes könnye 
a gyüszü
aranymélyén komorul, 
egyre telik, 
felborul. 
 
Gyíkországban 
van egy tó, 
csupa gyöngy 
és csupa só, 
aki abban 
megfürdik
szerelemtől 
menekszik, 
 
aki abba 
belehal;
mindig-mindig
fiatal. 
 

Ez hát a végső formád? 

(Kezdődik ragyogásod) 

 
Ez hát a végső formád? 
tragikus maszk, vad bábu, 
dermesztő Lear királynő, 
kisírtad szemgolyóid, 
tátongó szádban átkok, 
elfogyó termeteddel 
tápláltad sikoltásod, 
ez hát a végső formád? 
 
Nyers vászonfőkötőre
merev fodorra látok, 
árnyat borító csipkéd
rejtőző bábu arcod
én innen visszalátom, 
 
én váddal visszalátom
kik megmosdattak téged
szentségtörő kezekkel
illették gyertya tested
szentségtörő szemekkel 
illették roskadásod. 
 
Kopár fekete láda
elomló négyszögében
elázott bomló csipke
szemgödröd eltakarja, 
az utolsó szemérem. 
 
Kezdődik ragyogásod. 
 
 
 
 

A magam törvénye szerint  

 
Jaj, hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani,
mennyire boldog vagyok! 
éjjel volt, hirtelen elállt az eső, 
kacagtak a friss illatok,
kettesben mentünk a fák közt az uton:
 percekre boldogok.
 
Aludni sem hagyott örömem éjjel, 
nevetve gondoltam rád, 
megszünt a rettegés, gyanu és vágyódás, 
megszünt a rabszolgaság! 
szeretlek, mégis a magamé vagyok, most 
szabadon gondolok rád.
 
Bizhatok magamban, biztosan ringanak 
napjaim felém megint, 
haragod nem halál s üdvözülhetek a 
magam törvénye szerint:
Hajnalok, nappalok vágytalan derüje
 s csillagok nyugalma int.
 
Mert tudom ha engednék, nem lenne csókodból 
sohasem, sohasem elég, 
örvénylő keringés, kábulás, zuhanás, 
nem bánnám hogyha az ég 
naprendszerei bomolva keringnek 
és itt a fekete vég.
 
S a nyujtózó fák közt megéreztem hirtelen: 
szabad, szabad vagyok! 
énekeltek a csendben a cseppek
s a bolondul friss illatok -
sohsem szerettelek annyira még, 
 mint most, hogy szabad vagyok. 
 
 
 
(Illusztráció: Anna Margit, Henri Rousseau) 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr492493971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása