Március 15-én, az ICA Bébi Bumm című estjén többek között Szécsi Noémit is vendégül látjuk majd a Pilvax Kávéházban, a részletes programmal az eseményről nemsokára küldünk meghívót ICA olvasóinak!
Ma az írónővel készült interjút olvashatjuk, Szécsi Noémivel Németh Ványi Klári beszélgetett.
Finnugor vámpír először, Kommunista Monte Cristo másodszor, harmadszorra Utolsó kentaur, és negyedszerre? A regényen kívül más műfajban is kipróbáltad magad?
Olyan ember vagyok, aki két üzemmódban működik. Vagy egyáltalán nem írok semmit és teljesen leeresztek, vagy megállás nélkül ütöm a billentyűket. Nem tudok kicsit pötyögni, mert az írás felzabálja az embert. Így nem látom értelmét novellákkal szöszmötölni. Engem a nagy dolgok izgatnak, hiszen rövid szövegekért nem darálom le magam.
A Litera Netnaplódban kotyogtál egy kicsit a készülő könyvedről. Nyugodtan folytathatod most is.
Ilyen típusú regényt eddig nem írtam. Női szöveg, emellett a klasszikus tizenkilencedik századi romantikus regények újragondolása. Az 1848-as magyar emigránsok belterjes világába vezeti az olvasót.
Megint kőkemény történelmi szöveg. Hadászat, Kossuth- huszárok. Hol rejtőznek benne a nők?
Az emigráns család, a környezet csak művelődéstörténeti keretet ad a cselekménynek.
A narráció sem hagyományos. Beszédalapú, mivel a nők nagyon sokat tudnak és szeretnek beszélni. Nyíltan és őszintén megvitatják fizikai és lelki problémáikat, a férfiakkal ellentétben nem nyelik le. Ez az áradó, érzelemgazdag dialógus szolgál a regény alapjául.
A főleg női érdeklődési körbe tartozó témák: asztaltáncoltatás, mesmerizmus, homeopátia mellett fontos vonulat az orvostörténet, pontosabban a nőgyógyászat története.
A tizenkilencedik század ötvenes éveiben, amikor a történet játszódik, kezdték el a férfi szülészorvosok kitolni a bábaasszonyokat a vajúdó anyák mellől. Arra hivatkoztak, hogy nincs szakértelmük, képzetlenek, nem ismerik a különböző élettani és biológiai folyamatokat. Holott korabeli dokumentumokban lejegyezték, hogy akadt olyan bába, aki sikerrel hajtott végre nőgyógyászati műtéteket. A férfiak privilegizáltak egy tipikusan női területet, a szülést. A tudomány nevében kezdtek el kísérletezni a nőkön. Félelmetes statisztikák bizonyítják, hogy eleinte milyen sikerrel. A korai nőgyógyászati műtétek során a beteg vagy elhalálozott vagy nem lehetett többé gyermeke, a túlélő, esetleg fel is gyógyuló páciens ritkaságnak számított. A bábák ellen pedig komoly lejárató hadjáratot folytattak. Napjainkban ugyanezekkel az előítéletekkel szembesülhetünk, itt van például Geréb Ágnes esete. Én kórházban szültem a lányomat, és a jövőben is ott szülnék, de nem értem, miért nem dönthetnek szabadon azok a nők, akik otthon akarják világra hozni a gyermeküket.
Nyolc éve vagy anya. Ahogy beszélsz a készülő szövegedről, olyan, mintha még mindig a szülés misztériumának hatása alatt állnál.
Mostanra értek meg, gyűltek össze bennem a szüléssel, anyasággal és a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatok. Íróként is nagyon fontos metafora számomra a szülés, születés, vajúdás, gyermek, hiszen amikor írok, szavakkal teremtem meg szellemi gyermekemet. Különböző kétségek között jön létre a mű is. Vajon megéri-e kihordani ezt a művet? Milyen lesz majd, ha elkészül? – ilyen kérdések motoszkálnak bennem, és mindenkiben, aki alkot, hiszen új életet adunk, teremtünk. Nőként, anyaként sokkal erőteljesebben megélem az alkotás folyamatát. A férfiak is kíváncsisággal szemlélik a szülés misztériumát, ácsingóznak utána, gondoljunk csak Weöres Psychéjére. Nekik mindez nem adatik meg. Ők csak elképzelni tudják, milyen világra hozni egy gyermeket, míg nekünk nőknek ez az életünk része.
Lányodon keresztül a gyermekek világa is megnyílt számodra.
Régebben nem tudtam mit kezdeni a gyerekekkel, de mióta anya vagyok jobban megismertem őket. Figyelem a lányom barátait, osztálytársait, a játszótereken, parkokban tevékenykedő kicsiket. Az új regényem szinte minden egyes lapján ott totyognak a gyerekek. Szerettem volna úgy felerősíteni a jelenlétüket, hogy a szövegből érezhető legyen, milyen anyának lenni: az agyunk hátsó zugában akkor is a gyerekünkre gondolunk, ha ő éppen nincs velünk.
Korábban említetted, hogy a történelem nagyon fontos szerepet játszik az írásaidban. Több éves kutatómunka előzi meg egy-egy művedet. Levéltárba jársz, tanulmányozod a különböző korszakokat.
Szükségem van a cselekményre, igyekszem eredeti módon újrarendezni a kiüresedett paneleket. Alaposan utánajárok az adott kor történelmi eseményeinek.
A Kommunista Monte Cristó-t, de még a Finnugor vámpírt is komoly kutatómunka előzte meg.
A Kommunista Monte Cristo politikai regény volt. Erőteljes előismereteket követel az olvasótól.
Nem is szerették a nők. Sokan mondták nekem, hogy szeretnék elolvasni, de nem bírják, nem értik. A kritika jól fogadta, de a mozgó nézőpont miatt akadtak fenntartások.
Kaptam jót és rosszat jobbról és balról egyaránt. A férfiak nem tudtak elvonatkoztatni a vörös- és fehérterrortól. Sokaknak az csípte a szemét, hogy nő vagyok, mégis politikai témában nyilvánulok meg. Ráadásul az olvasóim egy része A baba memoárja hangütésére vágyott, és némi döbbenetet váltott ki belőlük ez a véres, korántsem könnyed téma.
A Baba memoárja volt az első blogregény Magyarországon, az első babanapló. Nagyon sok kismamát és anyukát megihlettél. Most ismét szülés, babák, anyák alkotják a figuráid nagy részét, komoly történelmi háttérrel. Milyen médium vagy? Könnyen átengeded magadon a történetet?
Rátapintottál valamire. A főhősöm egy alacsony származású nevelőnő, aki médiumi képességekkel bír.
Mikor jelenik meg a regény?
Az idei Könyvhétre jelenik meg az Európa kiadásában Nyughatatlanok címmel.
Németh Ványi Klári