Mindannyiunknak vannak családtagjai
vagy barátai és szomszédai,
akik "bedőlnek" a rasszista beszédmódnak.
Ritoók Emma (1867-1945) kéziratos naplóját, és a két világháború közötti időszak pszicho-históriai tanulságait Kozma György elemzi.
„Ritoók Emma a jobboldali Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elnöke, de remek ember! Különlegesen vegyes társaságában Karinthy, a Gyömrői-lányok, a fiatalok közül Illyés, Passuth, és persze Babits, Szabó Lőrinc…”
Kozma György (Kecskeméti Klein György Ariel, 1954.) Író, grafikus, énekes. A Hunyadi téri zsinagógában segédkántor. A Hócipő rajzolója. Három regényt és több filmet írt. A SALTE (Szenvedélybetegeket A Leszokásban Támogató Egyesület) elnöke. Szépírók társasága első szóvivője. Két gyereke van. (forrás:Wiki)
„Elkezdett érdekelni, hogy a nemzedékek sorában hogyan adódnak át
(akár éppen eltitkolásuk miatt) az erőszak-adó férfi-
és az alávetettséget kapó női szerepekkel kapcsolatos fantáziák, konfliktusok.
És hogy lehet kijönni az ilyen érzelmi zűrzavarokból?
Csakis úgy, ha valahogy érdekelni kezd, mi az életem értelme,
miért pont ide, ebbe a családba születtem?
Zsidómentő antiszemiták és magukat heteró nagyasszonynak álcázó
leszbikusok a dédszülők rokonai…A saját barátaimban is valami hasonló
extrém belső kettősség és sorban öngyilkosok lesznek…Ekkor elkezdtem
utánanézni, ki is az a Ritoók Emma…”
Egy háború előtti antiszemita naplójának elemzése
Ritoók Emma kéziratos Naplójáról
Ritoók Emma nyugalmas és szorgalmas élete pár évszámmal röviden leírható: 1867-ben született (apja nagyváradi táblabíró, Deák Ferenc parlamenti titkára volt), s amikor 1900-ban a nők is felvételt nyerhettek az egyetemre, Lipcsében és Párizsban is járt egy-egy szemesztert. A harmincas éveiben diplomázott (filozófiából), majd regényeivel, novelláival hívta fel magára a figyelmet.
Az első világháborúban a család elvesztette erdélyi házát, így dolgozni kellett mennie: 52 évesen könyvtáros lett a Fővárosi Könyvtárban (melyet Szabó Ervin alakított ki saját könyvtárából). Ekkor kezdett Trianon-ellenes verseket és gyermekmeséket is írni, miközben norvégból fordított. Ritoók Emma halála után (mivel a zsidóság és a zsidógyűlölet tabutéma lett) tudatosan kerülték említését, még Knut Hamsun- és Andersen- fordításait is csak név nélkül jelentették meg.
1945-ben halt meg, 77 évesen. Kevesen tudják, hogy ő a szerzője (sógornőjével, Tormay Cécile-lel közösen) a háborús veszteségekre fájdalmasan reagáló és ma is ismert „Nem, nem, soha !” jelszónak.
Ritoók Emma (sok száz másik közakaratot kifejező állampolgári kezdeményezéssel összhangban) karitatív nő-szövetségének élén hangsúlyosan támogatta a „numerus clausus” törvényt a 20-as években a zsidók egyetemről való kizárásáért (melynek egyik fő kezdeményezője bátyja, a Keresztény Orvosok Kamarája vezetője volt) és később a vegyes házasság betiltását is követelte.
Ennek ellenére mindkét irodalmi tábor főszereplői rendszeresen megfordultak vasárnapi szalonjában a harmincas években. A Passuth-családot pedig (kockázatot vállalva) elbújtatta a nyilas időkben.
Ritoók Emma volt az első nő, aki filozófiából doktorált. Disszertációját a „Rút”-ról írta és tézise a belső „diszharmónia”, mely mindent mozgat és átfog.” A harmóniában a Rútnak éppoly fontos pozitív szerepe van, mint a szépnek.” Írja.
Az Athenaeum adta ki, 1916-ban. Ezt Thomas Mann-nak is elküldte, aki a betegség-témát tovább taglaló levélben köszönte meg.
Ritoók Emma írásaiban gyakran összekapcsolta a zsidó „különbözőséget” a sérült női szerep sajátos kapcsolati problémáival.
Halála után nagyon kevesen emlékeztek meg róla, ellentmondásos antiszemitizmusa (mert zsidókkal tudott csak barátságban lenni) utólag szalonképtelenné tette.
Babits beszélgetőfüzete, 1940. „De ki lehetne Baumgarten díjas… ? Úgy látom éppen az a fontos, hogy ne legyünk teljesen faji alapon, csupa szín-árjákból.? Ritoók Emma reménytelen? Török Sophie: Tavaszal kapott 500 Pengőt...
Naplójában erről az epizódról írja Ritoók Emma:
1940. február 10. Írtam Babitsnak, Baumgarten-t kaphatok-e? Olaszországból kártyát küldtek, baráti hangon - megírtam, hogy betegség miatt szorulnék rá, s eladnám nekik a könyvtáramat.
Török Sophie válasza: Sajnos nincs helyük a könyvtárnak. De küld 400P-t.
Még életében így ír Ritoók Emmáról Szerb Antal, aki egy időben albérlője, később a barátja volt: „A húszas években az új konzervativizmus annyi friss életterületet foglalt magába, hogy időszerű volt egy új orgánum megindítása. Így indult 1923-ban Tormay Cecile szerkesztésében a Napkelet.(…) Az irodalom, a dzsentri és a polgárosztály irodalma némán nézte az új rendet, úgyis elfojtotta volna a terror. Mindössze két írói csoport volt, amelyik érvényesíthette hangját a III. Internacionálé zenéje mellett. Az egyik volt a német kultúrán nevelt intellektuelek kis tábora, melynek élén Lukács György népbiztos és barátja, Balázs Béla állt. Eredetileg körükhöz tartozott Lesznai Anna, a költőnő és Ritoók Emma, a regényíró is, de nem követték őket a forradalomba. Az ő körük volt a legezoterikusabb irodalmi és tudományos csoportosulás, mely az ilyesmitől idegenkedő magyar irodalmi életben valaha is fellépett. Stílusuk homályos, s csak a beavatottak, a magas műveltségűek számára érthető.
A másik csoport a Nyugat szélsőbal köre, Kassák Lajos és társai.” /A magyar irodalom története, Magvető 1934/ 97. (416.o.)/
Ritoók Emma talán azokhoz tartozott, akik identitás-kompromisszumot javasoltak éppen a zsidó-gyűlölet csökkentése céljából: azt mondják, hogy mindenki lehet zsidó - azaz "jóadó" – a szó nem-etnikai értelmében. (Vagy ahogy C.G. Jung mondja, mindenkiben "lakik" egy "zsidó archetípus: Jézus”) A "traumás" "agyfélteke", lám, együtt él a "terápikussal" ebben az esetben.
Folytatás következik!
