100 ÉV ILLEM
1911.82. § Megmondjuk kereken: mi a festékes tégelyt, az ajakrúzst és a szemöldökfestő ceruzát ma 1911-ben is, meglehetősen utáljuk. Öregebb dámák, ha ízlésük megengedi éljenek vele. Te azonban, ifjú olvasónőnk, ha adsz valamit szavunkra, akkor: ne használjad egyiket sem... 2011. ...Nincs rájuk szükséged, hiszen fiatal vagy. Rajtad nem segítenek, csak rontanak! Megrontják a varázst, amely különben ellenállhatatlanná tenne: ifjúságod varázsát. Üdeségedet, frissességedet. Ifjú arcon festék: rémes valami! 84. § Hidd el, éppen elég ha krémet, fogport, körömpasztát, kölnivizet és kitűnő minőségű szappant használsz..."
1911: "A kozmetika talán még soha nem játszott olyan nagy szerepet, a tömeg életében, mint napjainkban. Egyik szépségverseny a másikat éri. Tízezer és tízezer nő érdeklődésének középpontjába került ez a kérdés... 2011. ...S e probléma körül forog életük. Elvakultan áldoznak pénzt és időt, hogy megoldásához közelebb kerüljenek. Számukra nincs ennél fontosabb a világon.
1911. "85. § A szappannal ne takarékoskodj, a vizet pedig pazarold! Ne higgy a sarlatánok vásári reklámjainak, amelyek azt ajánlják, hogy arcodat ne vízzel mossad, hanem krémmel kenjed és rizsporozzad! A víztől a bőr nem lesz vékonyabb. egészséges, üde, feszes, rugalmas lesz tőle. Testedet is részesítsed, amilyen gyakran csak teheted, a fürdés jótéteményében." 2011. Takarékoskodj a vízzel!
"79. § Abból kell kiindulni, hogy a test és a lélek elválaszthatatlan egység és hogy a lelket éppoly kevéssé szabad elhanyagolni a test rovására, mint a testet a lélek rovására. A legszebb, a legjobban ápolt test sem tudja huzamosabb időn át elleplezni a benne lakó lélek alacsonyrendűségét. Másodrészt viszont senki, de senki sem lett lélekben gazdagabb, értékesebb azzal, hogy testének ápolását elhanyagolta."
"80. § Nemcsak önmagunknak, de embertársainknak is tartozunk azzal, hogy gondját viseljük testünknek. 81. § Azok, akik nem ismernek, elsősorban megjelenésünk külsőségei alapján ítélnek meg bennünket. Gyakran megesik, hogy véleményt alkotnak rólunk, még mielőtt lelkünk szóhoz jutott volna. Épp ezért, alig hisszük, hogy valaki is lenne, aki kétségbe vonná, hogy a testet ápolni: szükséges és fontos."
"Csak arról van szó: hogyan ápoljunk?
82. § Megmondjuk kereken: mi a festékes tégelyt, az ajakrúzst és a szemöldökfestő ceruzát ma is, 1930-ban is, meglehetősen utáljuk. Öregebb dámák, ha ízlésük megengedi áljenek vele. Te azonban, ifjú olvasónőnk, ha adsz valamit szavunkra, akkor: ne használjad egyiket sem. Nincs rájuk szükséged, hiszen fiatal vagy. Rajtad nem segítenek, csak rontanak! Megrontják a varázst, amely különben ellenállhatatlanná tenne: ifjúságod varázsát. Üdeségedet, frissességedet. Ifjú arcon festék: rémes valami! 84. § Hidd el, éppen elég ha krémet, fogport, körömpasztát, kölnivizet és kitűnő minőségű szappant használsz."
"85. § A szappannal ne takarékoskodj, a vizet pedig pazarold!"
"Ne higgy a sarlatánok vásári reklámjainak, amelyek azt ajánlják, hogy arcodat ne vízzel mossad, hanem krémmel kenjed és rizsporozzad!
A víztől a bőr nem lesz vékonyabb. egészséges, üde, feszes, rugalmas lesz tőle. Testedet is részesítsed, amilyen gyakran csak teheted, a fürdés jótéteményében. 87. § Ez – először is – egészséges. Már pedig a szépség főfeltétele az egészség. Beteg test nem lehet szép. 88. § Hála Istennek, rég elmúlt már az az idő, amikor a leányszépség eszményének megtestesülését abban látták, aki törékeny alkatú és szinte áttetszően sápadt. Ma az egészséges testé a pálma. 89. § Másodszor: a gyakori fürdést az illendőség is megköveteli, mert az illendőség első parancsa, hogy légy tiszta a túlzásig. 90. § Úriember, úrinő, ha még olyan egyszerű ruhában lép is eléd: ápoltságával rögtön megérezteti lelki kulturáltságát. Hogy ez a kultúra igazi-e, azt éppen a látszólag jelentéktelen apróságok mutatják.
Például kedvelt szállóige: hogy „aki fiatal, annak minden jól áll”. Lehetsz fiatal és gyönyörű, magadra öltheted a legszebb ruhát: ha hajad rendetlen és kócos, ha kezed ápolatlan és körmöd piszkos, rögtön kiderül és bebizonyosodik, mennyire nincsen igaza a fönt idézett szállóigének.
91. § A kezed! Épp a kéz az, amiről leggyakrabban szokás következtetéseket levonni az egész emberre s nem alap nélkül szokás. Erre – ugye? – azt jegyezd meg, hogy ilyen következtetéseket levonni: helytelen és igazságtalan, mert hiszen, házikisasszony létedre, sok olyan munkát is el kell végezned, amely bepiszkítja a kezet. S nem szépíti a legtöbb ipari munka sem."
Folytatjuk.
• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •
