A test ápoltságához nemcsak az tartozik, hogy tiszta légy. Arra is törekedj, hogy bájos, kecses, ügyes, rugalmas legyen minden mozdulatod és kidolgozott minden izmod. Az elpuhult testet, a petyhüdt izmokat szépnek mondani nem igen lehet.

Sportolj!

A sport nem csak a testet fejleszti. A lelket is. Bátorságunkat, önbizalmunkat, higgadtságunkat fokozza. elhatározóképességünket növeli. Mindegy, mivel foglalkozol: vívsz e, avagy tornázol, teniszt játszol-e avagy pólót, korcsolyázol-e vagy sízel, evezel-e vagy úszol. Csak egy a fontos: minden izmodat egyenletesen, rendszeresen foglalkoztassad.  

106. § És sohase felejtsd el, hogy minden rekordhajhász stb. szinte az illendőség rovására is megy. Minden sportnak megvannak a maga külön szabályai, de minden sportra áll a fair play általános törvénye. A legnagyobb sportnemzetnek: az angoloknak ez a kifejezése szó szerint nem fordítható le magyarra. 107. § Azt jelenti, hogy sportbéli ellenfelünkön csak a sport megengedett eszközeivel szabad győzedelmeskedni, akár ember legyen az ellenfél, akár állat (pl. a vadászatban); 108. § hogy ellenfelünket megbecsüljük s mindig lovagiasan bánunk vele; 

109. § hogy a küzdelemben nem vezet sem anyagi, sem érzelmi érdek, hogy minden alkalmat megadunk ellenfelünknek arra, hogy tudását, képességeit velünk szemben szabadon kifejtse.
110. § A vívók és a teniszezők az assaut (asszó) vagy a játék végén kezet szorítanak egymással. 
111. § Szép jelképe ez annak a sportszellemnek, amelyet a fair play szavakkal fejezünk ki. 

Ezért mondják, teljes joggal, hogy a sport nemcsak test-, de jellemfejlesztő is. Önuralmadat, akaraterődet éppúgy acélozza, mint izmaidat. Külön megemlíthetjük az az esetet, amikor hölgyek együtt sportolnak férfiakkal. 113. § A hölgyekkel szemben kötelező udvariasság ilyenkor is kötelez, viszont nem szabad a sport rovására mennie. Így pl. egy vegyes páros teniszmérkőzésnél rosszul értelmezné az udvariasságot az a férfi, aki a szembenálló nőnek kevésbé éles labdákat adogatna, vagy vele szemben készakarva ügyetlenkedék. A játékforma már maga kiegyensúlyozza  férfi és női erők közötti egyenletlenséget és saját nőpartnere iránt udvariatlan az, aki a szembenálló hölgy kedvéért lanyhábban játszik. 

112. § Aki vereségén bosszankodik a helyett, hogy ellenfele fölényét őszintén elismerné, vagy aki bosszankodásának még kifejezést is ad, az nem való sportra

114. § Befejezésül: egy szó azokhoz, akik úgy érzik, hogy a természet igazságtalan volt hozzájuk.

Lehet: túlságosan alacsony termetű vagy, gyenge és szíved mélyéből irigyled barátodat, akinek olyan a termete, mint valami szálfa. Lehet, úgy érzed, csúnya vagy és magadban ezerszer kívántad már, bár cserélhetnél barátnőddel, akit udvarlók raja vesz körül. Talán nemcsak képzeled, hanem valóban van valami testi hibád, amellyel nehéz kibékülni. Ha így lenne: akkor is ápold és erősítsd magadat.

115. § És ne engedd, hogy elhatalmasodjék rajtad az irigység érzése. Gondolj arra, hogy a szíves mosoly még a csúnya arcot is megszépíti, írigység viszont a leggyönyörűbb vonásokat is eltorzítja. Természetesen, csak akkor, ha ez a mosoly tiszta és mély lélekből fakad és nem merev, nem erőltetett. A lelkes, kifejezéssel teljes arc mindig szép. S aki szavát megérti, az még testi hibákról is meg tud feledkezni a kedvéért.

Mile de la Velliére, aki a Napkirályt minden nő közül a leghosszabb ideig tudta lekötni: kicsi volt, sovány, szeplős és bicegett. De olyan bájos és szeretetreméltó tudott lenni, hogy külső fogyatkozásait nem vették észre az emberek.

 • A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •