S most beszéljünk a divatról. 143. § A mai divat kétségtelenül szép, a célnak megfelelő, egészséges. Túlzásoktól természetesen ez a mai divat sem mentes, de azokra ízléses ember úgysem vet ügyet. a divat szeszélyes és változó. Követni drága mulatság. Rengeteg pénzbe, időbe és fáradságba kerül. Életedet ezerszerte kellemesebb, ha függetleníteni tudod magadat a divattól, mintha rabszolgája vagy. 144. § Abban a pillanatban azonban, amikor hadat üzensz neki, társasági tekintélyed csökkenni fog: a társaság minden különcködést gyűlöl.

Ne légy tehát a divat rabszolgája, bolondja, ne kövessed minden hóbortját, – ha követnéd, nem egy esetben még a jó erkölcs ellen is vétenél, – de annyira mégis kövessed előírásait, hogy ne öltözködj úgy, mint régi, szép idők bús emléke lennél. A divatot tehát bizonyos fokig kénytelen vagy követni. Olyan forradalom a női divat terén, amilyen 1929-ben volt, hála Istennek, ritkán akad. De ha a párizsi szabók már rákényszerítették a nőkre a hosszú ruhát, ha már a nők nem voltak elég erősek ahhoz, hogy szembeszáljanak velük – akkor lássa be asszonyom, hogy ön egymagában hiába lázadoznék a divat ellen. Ha tizenöt hosszúruhás nő között ön a tavalyi bokorugró szoknyájában jelennék meg, nevetséges lenne. Véleményét kifejtheti. De ha nem akar úszni az árral, ne fogadja el a meghívást, hanem maradjon szépen otthon.

Hogy nem megy el valahová, azért senki sem dobhat önre követ. De kínos feltűnést kelteni nem szabad sem divatjamúlt, sem túlzottan divatos ruhával. 145. § Ha a divat adta keretből kilépsz, feltűnsz. Úriember és úrihölgy viszont – ezt jól jegyezd meg – soha, de sohasem feltűnő.

Ne érts félre! Ezzel nem azt mondtam, hogy az egyéniség jegye hiányozzék ruháid stílusából. Az egyéni stílus megkülönböztet a tömegtől, tehát megbecsülést érdemel és meg is becsülik. De nagy általánosságban, elvekben, ha teheted, alkalmazkodj a divat előírásaihoz. 146. § A férfiak, divat dolgában, még a nőknél is elővigyázatosabbak legyenek. Igazi férfi és gigerli: ellentétes fogalmak.
147. § Fehér bokavédő, monokli (kivéve, ha olvasáskor használod), araszos váll – vattából, rikítószínű nyakkendő, túl bő nadrág, az olcsó divathősködés e holmik nevetségessé teszik viselőiket. 

Az ékszer
148. § A nő takarékosan éljen vele. 149. § A férfi csak annyit viseljen belőle, amennyi elkerülhetetlen. 150. § Karkötőt legfeljebb diák tűr meg csuklóján: férfi soha. Sok gyűrűt pedig csak vidéki hentesmesterek viselnek, de ők is csak a régi vicclapok karikatúráin. 
151. § A nyakkendőtűd, ha nagyon ragaszkodol a viseléséhez, soha feltűnő ne legyen.
152. § Ne hamis gyöngyből készült inggombokat tégy a frakkingedbe, hanem gyöngyházgombokat.
153. § A nők valamivel több ékszert viselhetnek, de sohase aggassák magukra ékszerdobozuk egész tartalmát. Minél fiatalabb valaki, annál vonzóbb ékszer nélkül.
154. § A „valódi” parfüm, mely élővirágból készül, igen drága. Drágasága miatt sokan olcsó illatszerekkel élnek, gondolván, hogy azok is megteszik. Tévednek. Ha nem telik valódi parfümre, s ha az illatszerről nem akarsz teljesen lemondani, ajánlom: végy valami jómárkájú kölni-, levendula- vagy narancs-vizet. Aránylag kevésbé kerül és jobb, mint a hamisított parfüm. 155. § A parfümmel – a valódival is – légy takarékos. Ne takarékos légy! fösvény! Csak közönséges nőt kísér illatfelhő. a parfümöt csak sejtetni szabad. Épp ezért ne akkor cseppentsd ruhádra, ha elmégy hazulról, hanem akkor, ha ruhádat a szekrénybe akasztod. Ott majd beveszi magát az illat minden holmidba s amikor kiárad belőlük, sejtelmessé halkult.

156. § Az elmodottakból következik, hogy használd mindig ugyanazt a parfümöt, nehogy szekrényedben többféle szag keveredjék.
157. § A lenge finom anyagból készült ruhának csak szegélyét hintsd be illatszerrel, ily módon elkerülheted a foltokat.
158. § Férfi kölnivízen kívül, más illatszert ne használjon. Ha használ, parfümje legyen fanyar, kesernyés.

Folytatjuk.

• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •