Mi az első kép, ami eszünkbe jut Hamupipőke történetéből? A cipellő? Egy seprű? A lépcső, a palota, szolgasors, varázslat, helyszínek, díszletek. Csupa tárgyi elem, kellékek, színházilag megjeleníthető fogalmak. Hogyan mondanád el a történetet színészek nélkül? 

El tudnád mesélni csak fénnyel?  Hanggal? Közérthető a színpad nyelve? Egyenrangú fél a színész?

Mi történik, ha kivesszük a színészt, az embert a színpadról, és rábízzuk a mesélő szerepét a színházi gépezetre? Képes-e a színházi eszköztár helyettesíteni az embert és önálló életre kelni?

Március 14-15-én 20.00 órai kezdettel a Trafóban a Táp Színház bemutatja a Temps d’image/ Képek ideje fesztivál 2012 keretében a HAMUPIPŐKE című előadást KÁLMÁN ESZTER rendezésében.

Eléri-e célját a technika, és rá tudja-e venni a nézőt, hogy más megközelítésből nézzen egy előadást?
Ez a Hamupipőke: színház. Egy színészek nélküli színház próbatétele, amelynek középpontjában mégis az ember áll. Hiánya a színpadon és jelenléte – mint néző, mint befogadó. Vajon rá tudja-e venni a néző saját érzékszerveit, hogy máshogy és másra figyeljen, mint szokott?
 

Szereplők:
NINCSENEK

Alkotók:
Videó: JUHÁSZ ANDRÁS
Díszlet: KÁLMÁN ESZTER
Jelmez: JUHÁSZ DÓRA
Kellék: NÉMETH FRUZSI
Zenei szerkesztő: VAJDAI VILMOS
Hang: BELÉNYESI ZOLTÁN
Fény: VÍGH PÉTER
Munkatársak: BÁLINT GÁBOR, BOTKA ZOLTÁN, FÁBIÁN GÁBOR ZOLTÁN
Grafika: LAKI ESZTER
Produkciós Manager: KULCSÁR VIKTÓRIA
Rendező munkatársa: FAZEKAS ANNA
Rendezte: KÁLMÁN ESZTER

Köszönet: Barda Bea, Dunai László, Gerlóczi Judit, Haraszti Zsolt, Karcis Gábor, Roder András, Rembeczki János, Sipos Krisztina, Vermes Kata és a teljes Trafó műszak...