A kézimunka, mint ajándéktárgy
879. § Minden alkalomra megfelelő ajándék az ízléses kézimunka, minthogy magad készíted, személyes vonatkozási is vannak. Lehet nagyon egyszerű, lehet nagyon díszes, lehet nagyon értékes és lehet nagyon igénytelen is.

Virág
880. § Ha nem tudtad kideríteni, hogy mivel szerezhetnél örömet annak, akit meg akarsz ajándékozni, végy virágot. Aki virágot küld, az rosszul sosem jár. Ha maradandó ajándékot akarsz adni: küldd a virágot művészi virágtartóban.

Férfi nőnek
881. § Férfi nőnek első ajándékként csak virágot küldhet. Később meglepheti csokoládéval, illatszerrel, olyan könyvvel, amelyet olvasott és megszeretett, esetleg valami műtárggyal, iparművészeti munkával. Ékszerrel már kevésbé. Gyakorlati célt szolgáló tárgyat pedig ne vegyen neki. Ez a tanács természetesen jegyesekre nem vonatkozik. Ők jól teszik, ha olyan ajándékokkal lepik meg egymást, amelyek egykor majd kellemesebbé és kényelmesebbé fogják tenni otthonukat. Ruhaneműt azonban még a vőlegény se ajándékozzon menyasszonyának.

Nő férfinak
882. § A nő férfiismerősét kézimunkával, könyvvel, képpel, írószerekkel, lámpaernyővel, dohányzófelszereléssel ajándékozhatja meg.

Szegényebbeknek
883. § Ha olyan embereknek veszünk ajándékot, akik nyomasztó anyagi viszonyok között élnek, vegyünk nekik lehetőleg olyasmit, aminek hasznát látják, de arra is legyünk figyelemmel, hogy ajándékunkat ne érezhessék támogatásnak vagy épp alamizsnának.

Az ajándékozás módja
884. § Annál, hogy mit adsz, fontosabb: hogyan adod. Megtörténhet, hogy remekül választottál, mégsem fogadják az ajándékokat olyan örömmel, mint ahogy gondoltad. Bizonyosan nem tudtad megfelelő módon átadni. Talán az, akit meg akartál lepni vele, észrevette, hogy csak azért adtad, amit adtál, mert kötelességnek érezted. Vagy talán azt is megérezte, hogy magadban bosszankodol, mert az ajándék aránylag sok pénzbe került. Esetleg gőgös mozdulattal nyújtottad át annak tudatában, hogy drága és értékes holmi. Jóérzésű ember akkor sem tud az ajándéknak örülni, ha úgy érzi, hogy az ajándékozónak anyagilag nagyon meg kellett magát erőltetnie.

A vándor ajándéka
885. § Olyan ember pedig egy sincs a világon, akinek a kedvét ne rontaná el az, ha valaki úgynevezett „vándorajándékkal” lepi meg őt. Hogy mi a vándorajándék? Olyan ízléstelen, céltalan, hasznavehetetlen, ostoba lom, amelyet mindenki tovább ad, vagy legalább is szeretne továbbadni, meg meg akar szabadulni tőle.
Ilyen ajándékot adni kétszeres tapintatlanság. 887. § Tapintatlanság azért, mert nem szabad olyasmit ajándékozni, aminek az értéktelenségéről mi magunk is meg vagyunk győződve, másodszor azért, mert nem szabad ajándékba adni olyasmit, amit mi magunk is ajándékba kaptunk.
888. § Ha ugyanis örömet okozott nekünk valamikor az ajándék, csúf dolog, sőt hálátlanság, ha megválunk tőle. 889. § Ha viszont bosszankodunk rajta, helyezzük nyugalomba a szekrény mélyére és ne bosszantsunk vele másokat.

____________________________________________________

• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •