"Jó zömök kötetek, a történet széles és mély, az író nő felbontása nagyobb mint egy űrteleszkópé: az elárvult libapásztorlánykák minden csepp könnyét látjuk, pendelyét, vackát, odavetett ételét, virágzását, gyermekeik sorsát. Áttekintjük a férfigazdálkodás háborús üzemmódját töröktől labancig, fillérre látjuk a népességszabályozás hadisarcát, a területi, vallási alkukat, amelyek minden esetben a férfiak vagyonáról szóltak."

Kosáryné Réz Lola tetralógiájának első részéről Gordon Agáta írását adjuk közre.

Világ Tanítónői - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

KOSÁRYNÉ RÉZ LOLA 1792-1984, Kosáry Domokos történész édesanyja, ifjúsági regények termékeny szerzője és fordítója - írja wiki. Nem ismerhettem Kosáryné úrasszonyt mert nem tanították irodalomból és nem adták ki a könyveit vagy hatvan évig, csak a fiát ismerhettem meg a történelem tanszéken, de nem említette, mely fának gyümölcse ő, és honnan hullott az országló sötétbe. Ez azért fáj. Nagyszerű lett volna olvasni és tanulni KRL-tól az egyetemen, most tudom, mennyire. Nem adták ki és nem volt aki hírt adjon róla, aki olvasta sem merte tudhatni, hogy mit tart a kezében.
Kosáryné úrasszony főműve az Asszonybeszéd, 4 kötet, magyar női történelem, a magas spirituális nőiségtől az árva kolduló kislánysorsig. Főmű, maga mondja, annak szánja és írja, 4 kötet, kettőt olvashatunk máris, Asszonybeszéd, Perceg a szú, előkészületben a Vaskalitka, Por és hamu. (Kráter kiadó Pomáz, 2. kiadások.)
Jó zömök kötetek, a történet széles és mély, az író nő felbontása nagyobb mint egy űrteleszkópé: az elárvult libapásztorlánykák minden csepp könnyét látjuk, pendelyét, vackát, odavetett ételét, virágzását, gyermekeik sorsát. Áttekintjük a férfigazdálkodás háborús üzemmódját töröktől labancig, fillérre látjuk a népességszabályozás hadisarcát, a területi, vallási alkukat, amelyek minden esetben a férfiak vagyonáról szóltak.
Pontosan tudjuk milyen eszközkészlettel gazdálkodik egy asszony egy jobbágykunyhóban vagy egy váracskában, hogyan utazik asszonyanyánk, hány szekér kíséri milyen rakománnyal, és ha faluhoz ér a büszke úrasszony, bársonyruhájában lóra száll, maga előtt tartja hajnalszín köpenykébe burkolt kicsiny leányunokáját, és úgy vonul végig a magyar történelmen.
Kezdődnek nagy művek a biztos tudás birtokában, ilyen például a Gulág bevezetője Szolzsenyicintől. Egy tudományos hír a teljes épségben jégbe záródott százezer éves szibériai őshalakról - melyeket felfaltak a felbecsülhetetlen értékű leletre bukkanó szibériai száműzöttek. Ez párszázezer év ősök és utódok nyomában, a földön túli évszakok telében.
K. R. L. bevezetője néhány sornyi csak: "Nagyon régi álmom volt már: a magyar asszonyok útját felkutatni a török időktől mostanáig. A sötét messziségben a mesemondás mécsese világított, a sok halott adat és évszám között.  Tudom, hogy az út mindig meredekebb és nehezebb lesz, amint közelebb jut a nappali világossághoz, de nagyon szeretném végigjárni. Ez a könyv az első száz esztendő."
A szerző főművének tekinti az Asszonybeszéddel kezdődő 4 kötetet, melyeket 1942-től 47-ig írt. 350 év magyar történetét fogta át, a történelminek nevezett eseményekkel szinkronban, ám rendhagyó és példátlan módon női sorsokba rendezetten.
K. R. L., mint megannyi író, médium volt. "Virrasztó éjszakákon hangot véltem hallani a múltból, mintha valami vízbefúlónak a hangja lett volna, aki a szakadékos part szélébe kapaszkodik", írja. "Néhány fekete betűt adj virág helyett, valamit ami az enyém, amiről rám ismernek még itt, Európa közepén, a Duna viharoktól védett völgyében. Szenvedtem és vergődtem, meghaltam és életet adtam, de mi az, amit rólam tudnak? Csak amit a hatalmasok láttak vagy látni véltek, s amit a férfiak tudni kívántak, semmi más." Hívja egy hang Kosáryné úrasszonyt.
Ő pedig hozzálátott és naponta hajnali négytől reggelig dolgozott, hallgatta a hangot és írta, sóhajtoztak és sírtak, közben járt a kezük és gondolkodtak, menekültek és csapdába estek, alkudoztak és imádkoztak együtt, anyaszellem és médiuma.
Ez a könyv az első száz esztendő, mondja szerényen és magabiztosan Kosáryné úrasszony anyánk, és egy vérből való nőkre osztja ennek a száz évnek a történetét, húsz év egy nemzedék, egy asszony életéből elindult távoli jövendő élete új asszonyoknak. Anyajogon számoljuk ezt a száz évet, az anyák lányok, árvák, özvegyek, szüzek, látók, nemesek, boszorkányok, gyógyítók és túlélők az anyaevolúció mindennél hatalmasabb áramlásában.
... patócsy KATALIN dabasy KRISZTINA muner ANNA dóczy MARGIT árva KATI ficfa ANNA ...
A nevekből sejthető, hogy ez a női ág ebben a száz évben nehezen él, az utolsóknak már apai név sem jut, csak ragadvány, jel, hogy szabad préda, zsákmány ez a női lény, és mégis, újra, a legázolt, porba taposott, halálra szánt nemzeti test pici hajtása új erőre kap, és néhány év vagy évtized múlva mégis újra terem.
Egy korán özvegységre jutott nemes magyar asszony, Perényi Mária vett magához bükki várába árva leányokat Mohács után pár évtizeddel, amikor az ország 19 szandzsákból állott, az igaz magyar büszkén dacolt az adócsökkentést ígérgető török közigazgatással és a népességszabályozást végző bármely nemzetiségű katonasággal. Az ellenálló férfiak számos generációját élteti a háborús pszichózis, 150 év hosszú idő a szeszélyes dunamenti klímában.
Özvegy Perényi Mária egyetlen fia is jó katona, vitéz lovag és törökverő, ritkán látogat haza. Az úrasszony jól gazdálkodik emberrel, vagyonnal, épülettel, 3 jobbágyfaluval, és a befogadott 12 árva leánnyal. Biztonságot, öntudatot, nemességet és női tudást kapnak, a hat éves Bebek Orsikától a tizennégy éves Patócsy Katalinig, akit aztán vitéz fiához ad feleségül Perényi Mária úrasszony a halála előtt. Ez a leányág lesz a megtestesülése Mária anyaúrasszony szellemiségének, mely az erdőkkel egyidős.
Ezzel az örökséggel indul a regény sodra.
Sűrű szövésű a szöveg, mert rengeteg családiasan ismétlődő szálát és motívumát mintázza sorról sorra a női sorsoknak, egyik fejezettől a másikig jutva elvétjük a történet kacskaringóit, a szereplők nevét, a gyermekek számát, és a sors csapásait. De van egy világos és erős szál, ami végigránt a szenvedéstörténeteken, ez az anyaság, az anya-gyerek duálunió, az anyai regresszió, a folyamatos születés misztériuma.
Csak képzelem, milyen lehetett ezt megírni, hajnalonta fürgén kopogni az írógépen, és elmerülni, belefeledkezni, látni a múltat. Ráismerek Fanni hagyományaira, Rakovszkyra, A kígyó árnyékára, Orsicskája rokona K. R. L. leányainak, Szabó Magdára, Mollinári Gizellára, Tormay Cecile-re, Árva Mariskára, a funtineli boszorkányra, Galgóczyra, József Etellára, hosszan sorolhatnám, végül a nagyanyámra, négy lányára, a magyar anya lelkiségére.
Mint műalkotás, megalomán férfisorozatok legnagyobbjaihoz ér fel az Asszonybeszéd, egy József és testvérei méretű művet szül Kosáryné anyaúr, mondhatjuk hogy emberfeletti erővel menti, összegzi ez a világháborúkat túlélő asszony a női tudást, a magyar asszony lelkét.
1942-ben jelent meg az első kötet, soha jobbkor, óriási vigasz lehetett a veszteségek, gyász és testi-lelki kiszolgáltatottság súlyos éveiben ez a történelmi lányregény az olvasónak. Ahová férfiszellem már nem láthat el, ott kezdődik a női tudás, az első osztódó sejttől való érzelmi tapasztalatok összessége. Ebben a tudatállapotban az összetartozó sejtek léten túli sejtései virágoznak újra meg újra. ( flow és hit )

További motívumok: gyógyítás - boszorkányság - hit: anyahit, őshit, spiritualitás; női rontás, férfierő; házasságok: jó, rossz, és természeti csapás; szépség; család; "asszonybeszéd" - alkuk; testi önrendelkezés;  mesék...

Gordon Agáta