1972-ben születtem egy három gyerekes Beás cigány középső gyermekeként. Már kicsi koromban meg kellett tanulnom a szegénységgel, az agresszióval és az alkoholizmussal járó nagyon nehéz élethelyzeteket, a megkülönböztetést, azt hogy igenis számít, ki hova születik, mert az esély egyenlőséget nem nagyon érezzük mi romák a bőrünkön. 

 

Az általános iskolát Pécsen az Uránvárosi Bánki Donát Általános iskolában végeztem el, Pécsváradon baromfi hús feldolgozó szakmát tanultam. Ebben az iskolában tanultam meg élni mint cigány lány és nem hagyni többé magam bántani. 

 

Tovább tanulási szándékomban nagy hatással voltak rám a szüleim, akikre nem akartam hasonlítani (3 és 5 elemi) és a nővérem, aki már előttem jelentkezett a Pécsi Dolgozók Önálló Gimnáziumában. Én is felvételt nyertem esti tagozatra és különbözeti vizsgával utol értem az egy évvel idősebb nővéremet.

 

A szakmunkás tanulmányaim végén ismertem meg két gyermekem apját, akivel megkezdtük a házasságunk és gyermekeink nevelését, nagyon nehéz körülmények között. Nemsokára munkát találtam a Pécsi Bőrgyárban  a cseres műhelyben, hasító gépen, és stuccolóként.

 

Elvégeztem a Média gyakornoki Programot, de mivel nem tudtak anyagi fedezet biztosítani és nem volt igazi támogatónk, ott kellett hagynom a Roma Sajtóközpontot. A Dunántúli Naplóban jelent meg egy pár írásom. Tovább tanultam a Veszprémi Államigazgatási Főiskola levelező tagozatán. Nagyon nagy erőfeszítést tettem én is és a férjem is hogy kicsit kimozduljunk a generációs szegénységünkből.

 

2000-ben Kanadába mentünk, ahol szerencsére az élet megtanított minket arra, hogy nem vagyunk kevesebbek vagy többek mint mások, és hogy munkával ott mennyivel optimistábban vághat bele az életbe még egy cigány is. (lásd:Mese ország a tengerentúlon, Gyarmati család tv2 napló, 2003, velünk készült riport mindezt bemutatja az érdeklődőknek.) Kanadában kezdtem el rajzolni és festeni és itt született 2003-ban második lányom Catherine, itt tanultam meg beszélni Angolul.  

2004 márciusában visszajöttünk Magyarországra, 4 órás postai kézbesítő lettem Mánfán, ahol vettünk egy családi házat a Kanadában megdolgozott pénzünkből. Mánfán lakni keserédes, az emberek itt kedvesek, itt már nyoma sem volt a diszkriminációnak. Ebben az 1000 fős településben megtaláltuk az otthont, de a banki hitelek miatt újra útnak indultunk. 2009-ben Angliába jöttünk, azóta is élünk és dolgozzuk vissza a banki hiteleket, amelyeket kénytelenek voltunk felvenni, hogy lakhatóvá tegyük a mánfai házunkat.

 

Jelenleg itt élek Angliában, Batley-ben a férjemmel és két lányommal, szerencsére most már kiegyensúlyozott körülmények között. Mind a hárman dolgozunk, a kisebb lányom muszlim iskolába jár(mert ez van a közelünkbe, és szeret idejárni). Egy angol iskolában dolgozom mint tanár, segéd-tolmács, itt több mint 20 magyar gyerek tanul. Fantasztikus élmény gyerekekkel dolgozni, legyen az magyar, angol, arab… A szemükben a csillogás és a bizalom kárpótol engem a saját rossz élményeimért.

 

Verseim nagyon nehéz témákat említenek, aki beleolvas észreveszi hogy nem vagyok profi író, és nem tanultam a versírást. Ennek ellenére remélem, az írásommal üzenetet tudok közvetíteni a jelen és a jövő gyermekeinek. Verseimben az esélytelenség, a szegénység, az fizikai erőszak, a bántalmazás, a lelki terror, a pici remény és a küzdeni akarás tárházat találja majd az olvasó. 

 

bántalmazott gyerekekhez,

bántalmazott nőkhöz,

anyaotthonokba

nevelőintézetekbe

depresszióban szenvedőkhöz

börtönben lévőkhöz

cigánynőkhöz

cigánygyerekekhez.

 

Ha látják azt hogy van egy nő aki cigány, és hasonló dolgokon ment át mint ők, most talán sikerül átértékelniük az esélyeiket, mert nekem sikerült átélnem és túlélnem. Szeretném felrázni főképp a női olvasókat, hogy nem természetes érzés az agresszió eltűrése, még ha a mi cigány férjeink nagy része - tisztelet a kivételnek - ezt annak is tartja. Szerencsésnek érzem magam, hogy nehéz életem meg tudom osztani másokkal.

 

Mostanában a szabad időm egy részét arra fordítom, hogy  feldolgozom a verseimet hangos verssé és feltöltöm a YouTube-ra,  annamanna orsos néven találhatóak. 2010-ben jelent meg 2. könyvem, mesekönyv, színes képekkel, Állatmesék a címe. Az 5 mesét tartalmazó könyvből van fent már 2 hangos mese a Youtube-on is.

 

 

A NaNE honlapján megrendelhető könyve: Megtört hangok 

 

Film:
A róka aki túl sokat járt lopni