Hányféle identitás létezik? Az identitás személyes vagy közösségi ügy? Ki határoz meg minket: saját magunk vagy mások? 2013. május 3-án szombaton a Néprajzi Múzeum (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.), a Centropa Magyarország, a Haver és az Uccu Alapítvány közös, egész napos ingyenes rendezvényén, a Tolerancia Napon ezekre a kérdésekre segítenek válaszokat találni. A résztvevők az identitás gondolatköréhez és a múzeumi kiállításokhoz kapcsolódva a romákról, zsidókról és más etnikumokról bennük élő képpel dolgoznak. A délelőtti programokra elsősorban fiatalokat, a délutániakra a felnőtteket várják, bár mindegyik mindenki számára nyitott.
A Néprajzi Múzeum szeptember 8-ig látogatható kiállítása, a Véménd 1916-1920 – egy falusi tanító fotográfiái a Baranya megyei falu, Véménd 20. század eleji társadalmán keresztül mutatja be, hogyan éltek együtt németek, szerbek, magyarok, zsidók és cigányok. A madridi Cigány Kultúra Intézetének vendégkiállítása a Vidas Gitanas, melyről bővebben itt olvashatsz, a sztereotípiák által elhomályosított roma történelmet és a mai valóságot tárja a közönség elé. A két kiállítást a Tolerancia napon két tárlat egészíti ki: a Történetek egy családi albumból a Centrópa Magyarország fotókiállítása, s Cernov Mircea Én Te Mi X 2. című fotókiállítása.
középiskolásoknak szervezett foglalkozás a Haver Alapítvánnyal
10 órától délután háromig a Tolerancia vásáron a Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány, a Centropa Magyarország és az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány szervez műhelyfoglalkozásokat, beszélgetéseket – ezekre középiskolai csoportok előzetesen tudnak regisztrálni Tordai Bencénél (Haver Alapítvány, tordai.bence@haver.hu), Flóra Lászlónál (Uccu Alapítvány, flora.laszlo@gmail.com) illetve a Centropa Alapítványnál (czingel@externet.hu).
az Uccu Alapítvány informális tantermi projektje
A Haver Alapítvány rendezvényének célja, hogy különböző aspektusok bemutatásával képet adjon Magyarország egykori és mai zsidó közösségi életéről s a diákok a tankönyvi adatok mögött húzódó emberi sorsokat is megismerjék. A szituációs játékok, gondolatébresztő gyakorlatok, moderált vita és videofilmek közelítik egymáshoz a résztvevőket és a témát – az Alapítvány 10.15-től és 11.45-től szervez egyórás foglalkozásokat a Véménd kiállítás terében. (Regisztráció: tordai.bence@haver.hu)
Az Uccu Roma Oktatási Alapítvány két, egyenként másfél órás foglalkozása a Vidas Gitanas kiállításon 10.30-tól és 12.00-től roma és nem roma fiatalok párbeszédét célozza – a középiskolák 90 perces, a roma társadalommal kapcsolatos, az informális oktatás módszereire épülő programon vehetnek részt. A foglalkozásokat roma fiatalok tartják, önkéntes alapon. (Regisztráció: flora.laszlo@gmail.com)
A Centropa Magyarország szintén két másfél órás foglalkozással és egy külön fotókiállítással készül 10.30-tól és 12.00-től: a „Történetek egy családi albumból” című időszaki vándorkiállítás célja a zsidó hagyományok, a közösség két világháború közötti mindennapjainak bemutatása. Kik voltak és hogyan éltek? A gyermekkorról, az iskoláról, a szerelmekről, családi nyaralásokról, a munkáról, a vallásosságról és az ünnepekről készült fotók az interjúalanyok saját elbeszéléseivel, történetmeséléseivel kiegészülve alkotják a foglalkozás alapját. (Regisztráció: czingel@externet.hu)
A délelőtti, előzetes regisztrációhoz kötött műhelyfoglalkozások után 12.45-től a Véménd 1916 és 1920 közötti éltét bemutató kiállításban a két kurátor, Bata Tímea és Csorba Judit tartanak rendhagyó tárlatvezetést.
13.30-tól 14.30-ig Závada Pállal és Szále Lászlóval Szuhay Péter néprajzkutató beszélget az Egy sor cigány című könyvről. Korniss Péter és Závada Pál könyve, az Egy sor cigány - Huszonnégy mai magyar roma portrékat mutat be.
„Amikor roma honfitársaink portréit ezzel a címmel tárjuk közönségünk elé, azt mondjuk, tessék, ez a mi cigányaink listája és fényképsorozata, sorban arcról arcra, szeretnivaló büszkeségeink mindnyájan, mind ez a huszonnégy mai magyar. Mert ugyan ki vonhatná kétségbe a magyarságukat? De címválasztásunknak oka az a közös szégyen is, amely elöntött bennünket korunk talán legiszonyatosabb magyar rigmusa hallatán. Nemrégiben bukkant föl ez a népünk ajkán termett mondóka: "Egy sor akác, / egy sor fűz, / egy sor cigány, / egy sortűz." Azt mondtuk, ha ilyen korban élünk, akkor legyen merszünk szembesülni ezekkel a sorokkal, és szegezzük velük szembe huszonnégy kortársunkat, honfitársunkat meg saját magunkat.” – írja a könyvről Závada Pál.
Délután háromtól fél ötig az Athena Intézet munkáját ismerheted meg Domina Kristóf segítségével. Az Athena Intézet az emberi méltóság és a legsebezhetőbb közösségek védelmére jött létre. Az angolszász világban elterjedt független kutatóintézetek hagyományaira támaszkodva, egy magánalapítvány keretei között működik, tevékenysége pártpolitika-semleges. Függetlenségének fenntartása érdekében az Intézet a magyar állami költségvetésből származó forrásokra nem pályázik, illetve olyat nem fogad el. Domina Kristóf igazgató és Berecz Tamás vezető elemző mellett Meszerics Tamás, Szelényi Zsuzsanna és Gyarmati István az Intézet munkatársai. Az Intézet 2009 óta gyűjti adatbázisba a Magyarországon elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket. 2009 óta átlagosan harminc ilyen típusú bűncselekményt regisztrálnak évente. Mivel Magyarországon az Athena Intézet az egyetlen szervezet, amely átfogóan jelent ezekről az incidensekről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felé, így annak adatai jelentik nemzetközileg Magyarország gyűlölet-bűncselekmény statisztikáját. A munka során elkészült a magyarországi gyűlöletcsoportok térképe, s az Intézet tényfeltáró munkát is folytat.
Fél öttől fél hatig Borgula András, a Gólem Színház vezetője mesél a Lefitymálva című Vinnai András-darabról Politikai korrektség vagy tolerancia? címmel.
„A színdarab egyszerre szimpatizál és gyűlölködik minden szélsőséggel, miközben önmagának is folytonosan gáncsot vet. Bevállaltan antiszemita és zsidóbérenc, egyértelműen antinacionalista és fajvédő. Egyszerre holokauszt-tagadó és tartja a holokausztot az aduásznak, amit bármikor elő lehet rántani a pakliból. Addig szeretnénk püfölni a fogalmakat és a kategóriákat, a félelmeket és a fájdalmakat, amíg azok teljesen el nem veszítik eredeti jelentésüket és funkciójukat." - írja a szerző Vinnai András. Az előadás Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőnek és Fekete György MMA elnök nyilatkozatainak köszönhetően ismét újabb jelentésréteggel gazdagodott – a szövegíró az előítéleteket, az antiszemita, holokauszttagadó blog- és facebook-posztokat, illetve a zsidóság túlzásait, negatívumait gyúrta össze fergeteges vígjátékká, melyben Bánki Gergely, Schmied Zoltán, Tamási Zoltán, Nagy Mari és Stefanovics Angéla játszanak.
Hogyan lehet a színház eszközeivel elérni, hogy a zsidóság megjelenítéséhez kapcsolódó félelmek oldódjanak? Hogy bátran merjünk szólni a zsidó témáról, hogy ne óvatoskodjunk? A Lefitymálva ebben segít, míg rávilágít arra is, hogy a zsidó kultúra, vallás és az emberek miben hasonlatosak más kultúrákhoz, vallásokhoz, emberekhez: például abban, hogy éppúgy bennük rejlik a komédia és a tragédia is.
