"Mi jár egy 11 éves lány fejében, akit az édesanyja naponta bezár a konyhába, hogy egy tűzforró kővel égesse és nyomja vissza a lánya bimbózó melleit?
A fájdalom és az örökös félelem válnak mindennapjaiban társaivá. Arra kényszerül, hogy elhiggye, szégyen, ha melleket növeszt. Képzeld el őt élete egy későbbi pillanatában, mikor nem képes megszoptatni a gyermekét, mert a tejcsatornákat tönkretette ez a gyakorlat; vagy mikor képtelen élvezni a szexualitását, mert az érzőidegeket az anyja a védelmezés nevében kiölte a melleiből."
Mai cikkünkben Chi Yvonne Leina kameruni újságíró és nőjogi aktivista, a Gender Danger szervezet alapítójának és szervezőjének sorait olvashatod, aki elkötelezetten küzd azért, hogy Kamerunban megszűnjön a mellvasalás gyakorlata.
"Ez négymillió kameruni lánynak a mindennapi valóság, mert édesanyjuk a félelemtől vezérelve nőiségük első jeleinek eltűntetéséhez folyamodik, nehogy lányaik felkeltsék a szexuális ragadozók figyelmét.
Hosszú, fekete hajával, vékony testalkatával, ébeszín bőrével az unokatestvérem, Aliane szépsége megkérdőjelezhetetlen tény volt. Szép volt és intelligens.
Épp betöltötte a tizenkettőt, és nagymama figyelemmel kísérte szépségének és melleinek fejlődését. Mondogatta, hogy Aliane hamarosan tetszeni fog a férfiaknak és hamar teherbe esik, ha nem csinálnak valamit a melleivel.
Egy napon, amikor felkerestem nagymama kalyibáját, szokatlanul nagy volt a csend - csak a madárcsicsegést és a közeli folyó hangjait lehetett hallani. Nagyi kunyhója zárva volt. Aztán egy másik hangot is hallottam: Aline volt, aki nyöszörgött fájdalmában! Bekukucskáltam a kunyhó falán lévő kis lyukon: ott volt nagymama, Aliane melleire szorított őrlőkővel a kezében! Istenem! Miért tette? Meg kellett értenem, mitől változott meg egyszerre teljesen az én gyönyörű unokanővérem; mert a nagyi 'fixálta' őt!
Aline állandóan szomorú volt és a karjait mellei előtt keresztbe fűzve járt; egykor ragyogó szépsége fokozatosan elhalványult. Ugyanebben az évben elhagyta az iskolát, és végül csak jópár év múlva esett teherbe.
Gyerekek a Gender Danger által szervezett kampány egyik állomásán
Néhány hónappal ez után az eset után a nagymama odahívott és azt mondta, vegyem le az ingem, hogy megnézhessen és 'fixáljon'. Tiltakoztam, és azzal fenyegetőztem, hogy szólok a szomszédoknak. és elmondom anyukámnak is, ha meg meri tenni.
Nem voltam felkészülve rá, hogy bárki is megégessen vagy a 'fixálásom' nevében nyomja vissza fejlődésben lévő melleimet. A félelmei megmaradtak ugyan, de Nagyi feladta. Aggódva figyelte fejlődésemet, minden pillanatban a legrosszabbra számítva.
Attól a perctől kezdve megtanultam, hogy fontos kibeszélnünk, témává tennünk a nehézségeket. Sajnos ott, ahol én élek, sok nő és lány nem kap lehetőséget rá, hogy ezt megtegye.
Egy felmérés szerint, melyet az ENSZ Népesedési Alapja és a Német Fejlesztési Együttműködés 2006-ban hozott nyilvánosságra, Kamerunban minden negyedik lány mellét nyomták vagy verték forró eszközökkel, rendszerint a saját édesanyjuk, hogy megvédjék őket a testük túl korainak tartott fejlődésétől.
Kamerun minden régiójában gyakorlat ez, a mellvasalás célja, hogy megvédjék a lányokat attól, hogy fiatalon elbűvölik a férfiakat. Ennek a különösen fájdalmas gyakorlatnak egészségügyi és pszichológiai következményei is vannak, s szerepet játszik abban, hogy a kameruni lányok olyan nagy számban lépnek ki az iskolákból.
Egészségügyi szakértők és személyes tapasztalataim szerint, melyeket az évek során szemtanúként szereztem, a ciszták, az emlőgyulladás, az egyik vagy mindkétt mell teljes eltűnése, a mellszövet-megnagyobbodás, a rák vagy a depresszió csak néhány azok közül a fájdalmas következmények közül, amikkel a mellvasalás kapcsán számolniuk kell a nőknek.
Kamerunban minden 4. nő érintett - Nők a Gender Danger által szervezett beszélgetések egyikén
Attól a naptól kezdve, hogy éppen hogy megúsztam a mellvasalást, a szívem mélyén elhatároztam, hogy én leszek azoknak a lányoknak a hangja, akik nem tudnak kiállni önmagukért. Ez volt az az ok, ami az újságírói pályára vezetett.
Az Egyetemen újsáírást tanultam és hallgattam Nő- és Gender-tudományokat is. Már öt éve dolgoztam újságíróként Kamerunban, de még mindig nem tudtam annyira hangot adni a néma asszonyoknak,a mennyire szerettem volna, egészen addig, míg nem csatlakoztam 2010-ben a World Pulse (Lüktető Világ) nevű szervezethez. Mikor ebben a szervezetben beszéltem a mellvasalásról, az világszerte nagy médiavisszhangot váltott ki.
Boldog voltam, hogy emg tudtam törni a csendet, de a szívem mélyén mélyebb átalakuklásra, nagyobb változásra vágytam. 2012 elején összehívtam egy kisebb tömeget, arra késztetve Kamerun északnyugati régiójának női vezetőit, hogy hozzuk létre közösen a Gender Danger nevű szervezetet, amely ma azért működik, hogy felszámolja ezt a gyakorlatot.
A mellvasalás rendszerint egy mélyen titkolt dolog, amiről csak anya és lánya tudnak. A Gender Danger elkötelezett abban, hogy megtörje ezt a csendet, bemutassa e gyakrolat veszélyeit és javaslatot tegyen arra, hogy véget vessünk ennek.
A mellvasalás veszélyeinek üzenetével elérünk minden templomi közösséget, a nők kulturális csoportjait, a fodrászszalonokat és minden olyan helyet, ahol nők gyűlhetnek össze.
Kamerun északnyugati régiójában azóta 15000 nőt értünk el és tettünk fogékonnyá üzenetünkre. A Gender Danger most épp a Nő- és Családvédelmi Minisztérium Északnyugati Delegációjával dolgozik partneri viszonyban.
A kampány során az áldozatok és az elkövetők elmondják személyes történeteiket. A beszélgetés rendszerint nagyon sok érzelmet hoz felszínre, melynek során a nők együtt sírnak és gyógyítják mélyre nyomott fájdalmukat, ígéretet téve rá, hogy nem teszik majd meg ugyanezt a lányaikkal és terjeszteni fogják az üzenetünket másoknak is.
Épp azon dolgozunk, hogy a kampányt kiterjesszük Kamerun többi kilenc régiójára is, és hogy mell-problémák gyógyulásának elősegítését egészségügyi felmérésekkel és orvosi ellátással is segítsük, különösen a vidéki területeken.
Szeretnék minél több együttműködést kialakítani, hogy ezt a munkát kiteljesíthessem."
Chi Yvonne Leina kameruni újságíró és nőjogi aktivista, sorait olvashattad, aki a World Pulse tudósítójaként részt vett az ENSZ Nők helyzetével foglalkozó Bizottságának New York-i ülésén is, hogy felhívja a figyelmet a mellvasalás kameruni gyakorlatára és partnerkapcsolatokat keressen, melyek segíthetik Gender Danger nevű civil szervezetét munkájuk kiterjesztésében. Leina egy médiaközpontot is alapított, ahol a digitális média használatára tanítja meg a nőket és lányokat, hogy így tanuljanak, növeljék tudatosságukat és átalakítsák a társadalmat.
"Rájöttem, mennyire fontos, hogy a nők beszéljenek, hangot adjanak aggodalmaiknak és félelmeiknek. Fontos, hogy mindenkit figyelmeztessenek a veszélyre, amikor erőszakot tapasztalnak. Épp ezért kezdett érdekelni, hogy beszélgessek azokkal a nőkkel, akik maguktól nem beszélnek." - mondta a Nobel Womens Initiative honlapján 2012 novemberében megjelent videójában.
Leina a kameruni privát TV-csatorna, az Equinoxe Television bemondó-riportereként is dolgozott, s egyike országa leghatásosabb nőjogi aktivistáinak. Célja a mellvasalás gyakorlatának és az anyák félelmeinek megszüntetése, hiszen a gyakorlat abból ered, hogy tartanak lányaik megerőszakolásától, illetve a család hírnevének csorbulásától, ha házasságon kívüli gyermek születne a koraérett lányokkal létesített partnerkapcsolatokból. Munkája során a nők önismeretét és önbecsülését igyekszik növelni.
2007-ben a kameruni bábák tanácsa kitüntetést adományozott neki az anya és gyermek egészségét érintő cikkeiért. A Women Have Wings szervezet Bátorság Díjával is elismerték munkáját.
Leina házasságban él, két gyermek édesanyja. A Wonder Woman szervezet nagykövete. Született vezető, akit a világ jobbá tételének célja vezérel. "Az az álmom, hogy egy napon sok nőt láthatunk majd a világ vezetői között, döntési pozíciókban, akik megváltoztatják a világot. Ez az álmom, és ez az, amiért büszke vagyok arra, amit teszek." - mondja a lenti videointerjúban.