"forrongások s az éhínség miatt
a Názáreti családot elküldik a befogadó helyek."
Ha Takács Zsuzsa verseskötettel jelentkezik, mindig nagy öröm, s a kiadói ajánló szerint gazdag tónusú lírájának minden hangja megszólal a mostani kötetben. Tisztelgés a mesterek előtt, egy haldokló rokon búcsúztatása, álomversek, vallomások Kalkuttai Szent Teréz bőrébe bújva - életteli arcok és álarcok, amelyek sosem merevednek halotti maszkká, s mindeközben leheletfinom humor és irónia oldja az elégikus hangvételt.
"Két vonását emelném ki: hangjának tisztaságát s egyfajta tétovaságát, mely azonban végül sose hagyja eltéríteni magát, s épp bolyongó, kereső célba találásával, megérkezéseivel tölti be sajátos feladatát, térképezi fel a számára rendelt tájakat, másokénál talán omlékonyabb külső és belső vidékeit" - írta Takács Zsuzsa első verseiről Pilinszky János. Most is igen találó ez a jellemzés, de közben érezzük a megtett út minden tapasztalatát, súlyát és örömét. A 96 oldalnyi versből most A vendég monológja címűt olvashatod, egyúttal figyelmedbe ajánlunk két régi, de ma is aktuális beszélgetést a költőnővel. A kötetet 2290 Ft-ért vásárolhatod meg.
A vendég monológja
Molyrágta kosztümgallérom sebei
lüktetnek a kopott szőrmeboa alatt.
A család egy évben egyszer,
karácsonyestére befogad, de nem
hagy időt a melegedésre. Lehet, hogy
hideg? És így szeret? Vendégnek
lenni talpig feketében, akit a háziasszony
a főhelyre ültet, mivelhogy
ő a legidősebb rokon. A szemek
kereszttüzében rögvest elhanyatlom.
De nem adom ilyen olcsón magamat,
előbb még elmosogatom a konyhának
nevezett jégveremben az odaégett
serpenyőket, a vaníliakrémtől csúszós
ólomüveg készletet. Kis porciókra
osztom és felcímkézem a sültet,
a köretet. Emlékezzenek rám, hiszen
jövőre én már nem leszek. Behúzom
magam mögött az ajtót. Hallom még
a lépcsőn lefelé az üdvrivalgást, a nagyszájú
kamaszlány s az ájtatos szülők
egymás nyakába borulnak. Az ünnep
folytatódik immár nélkülem.
Levelek Takács Zsuzsához
(Ambrus Judit fiktív levélváltás-sorozata a Beszélőben)
"Egy idő után tizenkét soros álmaim voltak"
Egy interjú 2008-ból Takács Zsuzsával
