A héten hirdették ki az idei Man Booker díj rövid listájára felkerült hat regényt: négyet írónőknek köszönhet az angol nyelvű irodalmi közeg. A 151 könyvből 6 kötetre szűkített listán sok minden helyet kapott, a 832 oldalas regénytől a 104 oldalasig írások Új-Zéland, Anglia, Kanada, Írország és Zimbabwe regényíróitól.
NoViolet Bulawayo zimbabwei írónő regénye, az Új neveket akarunk (We need new names) Kedves, a tízéves kislány és barátainak története - korábban mindegyiküknek volt saját, rendes otthona, bútorokkal, szobákkal - ma mindannyian, Kedves, Stina, Isttudja, Sbho és Szenya egy Paradicsom névre keresztelt viskóban élnek. Napjaik java részében guavát lopnak, beszélgetnek és próbálják kitalálni, hogyan jön majd elő a baba Chipo hasából.
Eleanor Catton még csak 28 esztendős, az Égitestek (The Luminaries) a második regénye - amit nem fogott rövidre. A 823 oldalas regény cselekménye 1886-ban indul, mikor Walter Moody szerencsét próbán az új-zélandi aranymezőkön. Érkeztekor egy tucatnyi izgatott helyire bukkan, akik épp titkos találkán igyekeznek kibogozni néhány megoldatlan bűntényt: egy gazdag ember eltűnt; egy kurva megpróbálta megölni magát; egy reménytelen alkoholista otthonát hihetetlen szerencsére érte - Walter Moody hamarosan részesévé válik a rejtélyeknek, s a szerencse és szerencsétlenség egymásba bogozódó hálója épp olyan jól eltervezett mintázatú és legalább annyira bonyolult, mint az éjszakai ég csillagképei.
A 2000-ben Pulitzer-díjjal kitüntetett indiai származású angol írónő, Jhumpa Lahiri (Beceneve Gogol című regénye Rákócza Richárd fordításában jelent meg az Ilia & Co. Könyvkiadónál 2007-ben) új könyve is szerepel a rövid listán: a Lowland (Mélyföld) egy fú testvérpár életének eseményein kalauzol végig - míg gyermekkorukban együtt járták Kalkuttát, a környékük utcáit, és szinte összenőttek, később Udayan és Subash sorsa másképp alakul.
1967-ben járunk. Udayan a fegyveres Naxalite kommunista mozgalom tagja lesz Nyugat-Bengálban. Közben Kalkutta utcáin demonstrációk folynak, a helyi egyetemi hallgatói közösséget is eléri a forradalom, elhagyják, bojkottálják vizsgáikat, míg a közvetlen család, az otthon világát Udayan távolléte határozza meg. Subhash, a bátyja elnyer egy ösztöndíjat az Egyesült Államokba és Rhode Island-re költözik azzal a szándékkal, hogy soha többé nem tér vissza Indiába. Elköltözése azonban nem szakítja el a szálakat: a radikális szélsőbaloldali kommunizmus eszméjében mélyen hívő öccse élete befolyásolja a család összes tagjának életét. Udayan mindent felad azért, amiben hisz, s ezzel mindazok életét átalakítja, akik a legkedvesebbek számára, így frissen elvett, terhes felesége sorsát és apja, anyja, bátyja sorsát éppúgy, mint a család későbbi generációiét.
Ruth Ozeki: A most meséje (A tale for the Time Being) című regényében Ruth egy naplóra lel egy Hello Kittys uzsonnás dobozban, amit tengerparti otthonuk mellett sodor ki a víz. Hamar rájön, hogy a dobozban lévő napló valószínűleg a 2011-es cunami eredményeképp vált tenger sodorta törmelékké. A napló lapjain egy kis Tokyoi kávéházban ücsörgő tizenhat éves lány története bontakozik ki a szemünk előtt, Nao Yasutani, a kislány igyekszik megtalálni a saját hangját és ügyesen manőverezni a modern élet kihívásai között, a cyberzaklatás, egy 104 éves buddhista szerzetesnő és üknagymama rejtélye, és a családban megélt örömök és szívszakadások közepette. Keresi a helyét és a hangját, s abban reménykedik, hogy a naplója végül oylan olvasóra talál, aki megérti őt.
Jim Crane a mezőny legidősebbjeként indul Aratás (Harvest) vímű regényével. Egy nyárutón három különös idegen érkezik a faluba az erdő felől: két férfi és egy veszélyesen vonzó nő. Felállítanak egy kis menedéket. Ugyanezen az éjszakán a falusi tanácsháza kigyullad. Egyetlen hét leforgása alatt Walter Tisk aratása félelembe és füstbe burkolózik, az újonnan érkezőket kegyetlenül megbüntetik, a szomszédait pedig boszorkányság gyanújával fogva tartják, de valami sokkal mélyebb és sötétebb dolog húzódik meg a történések mélyén, amiről egyedül ő tudhat számot adni.
Colm Tóibín a mezőny legrövidebb regényét tudhatja magáénak, mely a biblia korába és tájaira kalauzol: a 104 oldalas Mária testamentuma Jézud anyjának szavaival beszéli el Jézus történetét: ki is volt ő valójában, Mária szerint, kik vették körül, milyen világban élt és mi vezetett brutális halálához.
