Balogh Boglárka tanulmányait az ELTE jogi karán végezte. Hat éve utazik és ír a világ különböző tájairól, ahol önkéntesként tevékenykedik árvaházakban, valamint civil szervezeteknél. Járt a Kenya és Szomália, valamint a Thaiföld és Burma határán létrehozott menekülttáborokban, dolgozott Afrikában, Közép-Amerikában, Ázsiában, Indiában, Indonéziában.
Rendszeresen jelennek meg írásai a Szabad Föld, valamint az Élet és Tudomány című lapokban. Első könyve 2010-ben látott napvilágot A belém fagyott tenger címmel. Új könyve, a Love Commando az indiai becsületgyilkosságokkal és azzal az aktivistacsoporttal foglalkozik, amely felkarolta a szerelmespárok ügyét.

Fotó: Kálló Péter

Leírás:

Bűnösök szerelem vétségében. Büntetésük: halál. Hogy ezt elkerüljék, menekülniük és bujkálniuk kell. Mindez nem utópia, hanem az ősi kasztrendszer hagyományainak ellenszegülve szerelembe eső indiai fiatalok sorsa, akiknek egybekelése olykor akciófilmekbe illő haditervet kíván. A kétségbeesett szerelmespárok az egymásért vívott harcban csak a Love Commandóra számíthatnak.
A megtörtént eseményeken alapuló regény szívbe markolóan meséli el az indiai fiatalok reménytelennek tűnő küzdelmét választottjukért egy olyan világban, ahol a szerelem nem érzés, hanem származás, vagyon és hatalom kérdése.
Indiában ma is több mint 1000 becsületgyilkosság történik évente. Áldozataik fiatal lányok és fiúk, akiknek egyetlen bűnük, hogy választottjuk más kaszthoz vagy más valláshoz tartozik. Elkövetőik a szerelmesek családtagjai, akik a kasztokon és vallásokon átívelő házasság lehetőségét az évezredes szokásrendszer szerint a család becsületén esett foltként élik meg, amelyet csak vérontással moshatnak le magukról. A halálra ítélt szerelmek ügyét a 2010-ben alakult aktivistacsoport, a Love Commando karolta fel, amelynek tagjai a jogi mellett fizikai és lelki segítséget is nyújtanak a bosszúra szomjazó rokonok, falutanácsok és korrupt rendőrök által üldözött, hozzájuk forduló pároknak.
A szerelmi házasság brutális megtorlásait feldolgozó, megrázóan igaz történeteken keresztül az az India tárul fel előttünk, amelyben a modern világ az ősi tradíciókkal néz farkasszemet. Arya és Bogi európai utazóként próbálja megérteni ezt az egyszerre csodás és kegyetlen kultúrát, miközben megismerkednek Hartival, a családja haragja elől Delhibe menekülő fiatal lánnyal. Csakhamar maguk is a Love Commando segítőivé és a bujkáló párok igaz barátaivá válnak, és megdöbbentő sorsokat ismernek meg. Az emberkereskedők markából szabadult, szüleik kínzásai és az idegenekkel kötendő kényszerházasságok elől menekülő lányok és a párjukért harcolva egész addigi életüket feladó fiúk életútja túlmutat a romantikus szerelmi drámákon, és valós társadalmi kérdéseket is felvet. Kinek van joga a szerelmi házassághoz? Győzelmet arathat-e a tiszta szerelem az évezredes társadalmi szokások felett? Elkerülhetik-e sorsukat a szerelmespárok?

Részlet a könyvből:

 – Vedd el a szülőtől a becsületet, ami a legfontosabb neki, tedd őt reménytelenné, és készen is a bosszú.Vedd el a gyermektől a lehetőséget, hogy azt válassza, akihez a szíve húzza, és készen is van a szenvedés. Merj szembeszállni a közösséggel, rúgd fel a szabályokat, szökj el, és kész is a valódi háború. Jól mondják, hogy a becsületen nyugszik a családi békesség.

Szandzsoj az asztalhoz intette a pincért. Két csájt rendelt, majd hindire váltott, és  beszélgetni kezdtek. Az étterem lassan kezdett megtelni, fiatalok jöttek-mentek, családok érkeztek sivalkodó gyerekekkel. Mikor a pincér elment, megkérdeztem Szandzsojt, van-e valami szerepe a vallásnak az erőszaktevésekben. A férfi először csak mormogott, majd helyeslően bólintott néhányszor, úgy tűnt, mint aki elégedett a felvetett gondolattal, de csak sokára válaszolt.

 – Ez fontos kérdés, mert túl sok a félreértés körülötte. Sokan úgy hiszik, hogy mivel a  jelenleg ismert esetek többsége (de korántsem az összes) a muszlim kultúrákban és szubkultúrákban merül fel, kell lennie valamiféle írásos anyagnak, ami ezeket a gyilkosságokat vallás által támogatott, netán biztatott cselekedetnek tekinti. Én mondom, hogy maga a Korán nem támogatja a becsület alapú erőszakot, ahogy a hindu, a szikh, a drúz és a keresztény társadalom szent szövegei sem. Azt viszont be kell látnunk, hogy a vallás  bizonyos értelmezéseit a fennálló gyakorlat igazolására használják, és ezek beépülnek azokba a becsület alapú kultúrákba is, ahol az erőszak vagy az ölés vallásilag tiltott. A vallási fundamentalizmus szélsőséges formáinak gyakoribbá válása úgy tekinthető, mint egyfajta ellenhatás a nők egyre növekvő autonómiaigényével és emberi jogaival szemben.

 Az étterem lassan megtelt. A lábamnál valami furcsa kaparászás hallatszott, és olyan gyorsan fordítottam a hang irányába a fejemet, hogy a fájdalom a nyakamba hasított. Egy egér rágta a földön a maradékokat, de ahogy megmozdultam, riadtan a nyitott ajtó felé szaladt. Utánanéztem a fénybe, és az a képtelen gondolatom támadt, hogy Indiában az ember nem, csak az egér szabad. A nap hidegen sütött odakint, és ebben a ridegségben volt valami árulás.

 –  A háborús konfliktus –  Szandzsoj szava visszahúzott a jelenbe – a társadalmi felfordulás pedig szinte mindig negatív hatással van a nők életére és helyzetére. Úgy tűnik, a nőkön sem a  béke, sem a háború nem segít. A tragédiákat mi itt nem írjuk, hanem átéljük. Imádjuk az isteneinket, de megöljük a lányainkat, szabaddá tesszük a szellemünket, de rabszolgává alacsonyítjuk az asszonyainkat. India kegyetlen, mégis csodás ország. Nekünk, itt élő embereknek a feladatunk a szerelem fogalmát megtisztítani, a széthullott kultúrákat eggyé forrasztani, és a bosszúállókat megbékíteni, vagy e nélkül az erőfeszítés nélkül India lelke soha nem lesz szabad.