Müesser Yeniay gondolatai a török költőnőkről és a női érzékenységről.

A török “nőköltészet”

Törökországban a női költészet mindig is a női érzékenység megnyilvánulásának az elsődleges tere volt. Az Oszmán Birodalom korában a költőnők gazdag, művelt családok tagjai voltak. Általában nem direkt formában, inkább csak csak kevésbé tudatosan reflektáltak a nőiségükre, a művészetükre. Köztudott, hogy a meséket és a bölcsődalokat nők írták. A Török Köztársaság megalakítása után a költőnők beemelték művészetükbe a női lét(ezés) problematikáját és kialakítottak egy új nyelvezetet. Ennek az időszaknak a legjelesebb alakjai Gülten Akın, Melisa Gürpınar, Sennur Sezer és Gülseli voltak. Ma ez a fajta nyelvi érzékenység még mindig él és folyton tökéletesedik. Az új generáció egyik kiemelkedő és sikeres fiatal költője Müesser Yeniay.

Fotó: Metin Cengiz

Néhány gondolat a női érzékenységről

Olvastam egy cikket egy magazinban, melyben egy költő a “női érzékenységről” írt. Nem értettem egyet vele, így hát számba vettem azokat az állításokat, melyeket felvetett, és elkezdtem intellektuálisan analizálni a témát. A következőket fogalmaztam meg azzal kapcsolatban, hogy mit jelent számomra a nőiség:


• A csecsemők szoptatása, a gyermekekkel való törődés. A mások irányában tanúsított érzékenység. Természetes tudásvágy a többi emberrel kapcsolatban.

• Testünk megosztása, használata mások örömére, a más emberek iránti jóságunkból fakadóan. Táplálék (anyatej) előállítása mások számára.

• Szeretet és lemondás. A vágy, hogy befogadjunk valakit a testünkbe, hogy nyitott térré váljunk mások létezése számára, és ennek tudatos megélése. Befogadni és körbezárni más létezését, helyet adni számára a testünkben.

• A táplálás és az ételkészítés vágya. A létfontosságú terek tökéletesítése.

• A családi és a társadalmi kapcsolatok ápolása. Kötelező “béke-politika”.

• A nő olyan test tulajdonosa, amely a titkok háza is. Életet ad, ami az emberi létezés legnagyobb rejtélye. Tudatában van annak, hogy emberi lény, és többnyire számolnia kell ezzel.

• Büszke a fizikai gyengeségére, törékenységére. A teste “egy meghívó”.

• Az anyaság értelmet ad a létezésének. Anyaként elkezdi megszeretni a világot, a valóság gyönyörűvé válik a számára.

• Sosem folyamodik erőszakhoz. A világ többi rokonlelkének barátja, virágok, állatok barátja. Meglágyítja és megnyugtatja a világot.

• A nő érzékenysége egyenletesen oszlik el. Az öröm tere, létezése körbeöleli a testét. Olyan, mint egy tengerben úszó hal, törekszik a mélység, a mély érzelmek megélésére, a tág terek, jelentések megértésére.

• Mindig másokra gondol, tervezgeti az életüket, ami álmodozóvá teszi.

• Létezésének legtraumatikusabb állapota a mások iránti vágyakozás, a “hiány” megélése.

• Amikor életet ad, előbb testén, majd anyanyelvén keresztül lép kapcsolatba egy másik személlyel. Tökéletesítenie kell a verbális érzékenységét.

• Megérti, hogy létezése az életadásra rendezkedett be, ezáltal támogatja az emberiséget, megfenyegeti a halált és elfogadja ezt a világot, mint létezése helyét.
                                                                                                       

Müesser Yeniay

Fordította: Debreceni Boglárka