Moramee Das kedvenc indiai szerzők által írt, avagy Indiához kötődő olvasmányait ajánlja.

Shashi Tharoor: A nagy indiaregény c. könyve szatirikus prózai mű. Thadoor kitalált történetét a Mahabharatába helyezi, amely a hindu mitológia eposza. A szerző átdolgozta, majd az indiai függetlenségi mozgalom és a függetlenné válás első három évtizedébe helyezte a történetet, az indiai mitológia szereplőiből alakította ki az indiai történelem alakjait, és india mítikus történetét úgy mesélte el, mint az indiai függetlenség és a rá következő időszak történelmét, egészen az 1980-as évekig. Én azt szeretem ebben a regényben, hogy a történet mindkét vonulata humoros, szatirikus elemekkel keveredik, és írója fenn tudja tartani az olvasók érdeklődését egészen a könyv végéig.

Vikram Seth: A Mennyország tavából
“A sokoldalú Vikram Seth egyik legnagyrabecsültebb műve. A Mennyország tavából végigköveti a stoppolásért rajongó, friss diplomás író és utazó útját Kínától Indiáig, Sinkiangon és Tibeten át.” Ám a regény több, mint úti beszámoló, bár aki ismeri valamennyire Seth sokszínű munkásságát, nem számít kevesebbre. Seth, miután befejezte tanulmányait a Nanjing Egyetemen Kínában úgy döntött, hogy stoppal tér vissza szülővárosába, Delhibe. A szerző az úton számos érdekes, társadalmilag releváns és színes egyéniséggel találkozott. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy olyan jellegű úti beszámoló jöhessen létre, amilyenre más útikönyvek nem képesek. (A szerzőnek a Két élet c. könyve jelent meg magyar nyelven – General Press, 2007.)

Osho: Nők könyve (Amrita Kiadó, 2008). Osho széles körben ismert mondása, hogy “A nőt szeretni kell, nem megérteni”. Ebben a könyvében megpróbálja megfejteni a nő rejtélyét (habár nem teljesen sikerül neki), oly módon, ahogyan csak ő tudja. A nőiesség, a báj, a szexualitás, az aspiráció, az anatómia, az álmok, a női elme és a női szabadságtörekvések kérdéseit is érinti. Kiváló könyv, csak ajánlani tudom, annak ellenére, hogy szerzőjének vannak olyan állításai, melyekkel nem értek egyet.

Ruth Prawer Jhabvala: Hőség és por. Jhabvala műve egy szerteágazó elbeszélés, melyben két történet fut egymással párhuzamosan. A narrátor Indiába érkezik, hogy mostoha nagyanyja, Olivia botrányos múltjára fényt derítsen. Az elbeszélő élete a gyarmati uralom utáni időszakban zajlik, míg Olivia élete a brit uralom idején játszódik. Olivia házassága a narrátor nagyapjával, Douglas-szel a brit uralom időszakában köttetett. A nő fulladozott a brit társadalmi korlátozásoktól, szabadságra vágyott, ezért elcsábította Khatm fejedelmét, akivel szenvedélyes viszonyt folytatott. Nagy izgalmat okozott Satipurban, amikor teherbe esett, a fejedelem gyermekét várta. Az elbeszélő megpróbálja megérteni az Olivia cselekedetei mögött rejlő motivációkat, és úgy rakja össze Olivia életének részeit, hogy hasznosítja Indiában szerzett tapasztalatait. Mindkét történet más időszakban játszódik, és nagy hatást gyakorol az olvasóra, hogy a szerző mind Indiát, mind pedig a karaktereket hűen festi le. A könyv alapján film is készült, melyet 1983-ban mutattak be. A film nagy sikert aratott.

Heat and Dust (1983) - trailer:

Salman Rushide: A firenzei varázslónő (Ulpius-Ház, 2011) egy rejtélyes nő története, egy rendkívüli szépségé, akiről azt tartották, hogy rendelkezik a varázslás és a boszorkányság képességével, s ezek segítségével irányítja a sorsát a férfiak világában. Ugyanakkor két, ereje teljében lévő város története is, a hedonista mogul fővárosé, ahol a csodálatos Akbar császárnak (Akbar a “Nagyszerű”) nap mint nap meg kell birkóznia a hit, a vágy kérdéseivel és fiai árulásával, valamint a hasonlóan érzéki Firenzéé, az érett reneszánsz városé, ahol Niccolò Machiavelli veszi át a vezető szerepet, hogy megtapasztalja a hatalom nyers brutalitását.
Mélységesen megindító történet, a világ egyik legfontosabb női írójának csodákkal teli, káprázatos műve, amely magával ragadja az olvasót.