Kalapos Éva Veronika szakmai bemutatását Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa írta.
Ha jobban utánaszámolok, csaknem egy évtizede figyelem Kalapos Éva munkáit; az egy évtized az életművön belül önálló korszak. Ahhoz, hogy írói korszakról beszélhessünk, persze nem csupán az írói pálya egy lezárt szakasza szükségeltetik, de valamiféle egységesség, kohézió is, és Kalapos Éva írásaiban műnemtől, műfajtól függetlenül megvan ez a kohézió. Az az egységesség, amit identikus szerzői hangnak nevezünk; fiatal szerzők esetében talán a legnagyobb bók, Kalapos Éva nem epigonja senkinek.
Ha általánosságban próbálnánk meghatározni, mi jellemzi ezt az egyéni hangot, valószínűleg arra jutnánk, hogy a Kalapos-szöveg legkönnyebben felismerhető tulajdonsága az empátia. Egy olyan beszédpozíció, amely mindig a gyenge, mindig az elesett, mindig a kiszolgáltatott fél érdekeit képviseli (legyen az illető homoszexuális, leányanya vagy egy a közösségen belül a perifériára szorult iskolás) és teszi ezt anélkül, hogy patetikussá vagy didaktikussá válna. Nem könnyű mutatvány, keveseknek sikerül: magabiztos íráskészség, mértéktartás és főleg jó ízlés szükséges hozzá. Kalapos Éva első írói korszakát ez a három tényező emeli az átlag fölé, és teszi líráját elgondolkodtatóvá, drámáit megrázóvá, prózáit pedig szórakoztatóvá. Érdeklődve várjuk, mit hoznak a következő korszakok.
Mészáros Márton
Meleg szemmel 80. - A boxer
A kisfilm forgatókönyve Kalapos Éva Veronika novellája alapján készült.