fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

X-MAN: NEMES Z. MÁRIÓ III.

2014.11.26. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: irodalom költészet szürreál centrifuga nemes z márió xman fantasztikum fenyvesi orsolya bach máté andré breton tzvetan todorov

Nemes Z. Márió fantasztikus költészetéről Fenyvesi Orsolya írt.

NZM Bach Mate fotoja.jpgBach Máté felvétele

 


Fantasztikus költészet





Nemes Z. Márió költészete iránti büszke elfogultságom legfőbb oka, hogy azt érzem, Márió hagy engem, mint befogadót, lélegezni. Ez egy szabadságharcos oroszlán szempontjából, aki azt hiszi, ádázul megfosztották sörényétől, pedig csak nőstény, nagyon fontos megállapítás. A versek – nem nagylelkűségből, inkább tiszteletből – engedik, hogy én töltsem ki a szusszanásnyi kis időközöket betűi, szavai, mondatai közt. Nem telepednek rám, nem jönnek elviselhetetlenül közel, hanem megteremtik azt a jól belátható távolságot, aminek csak a képzeletem szab határt. Mint a leginkább eldöntendő kérdések, hagyják, hogy mindig mást gondoljak róluk. Mert függetlenül alkotójuk eltéveszthetetlen retorikájától, az irodalom lényegi hitétől és hitetlenségétől, ami a valóságot illeti, függetlenül az ész és a szív hanyatló összetartozásától, Márió versei az olvasó habozására bízzák a kérdést: csak képzeletről adatott szó, vagy megtapasztaltuk a lehetetlent, ismeretlenül állunk-e az ismert világ előtt?
1970-ben Tzvetan Todorov így definiálta a fantasztikumot: ”A fantasztikum annak a bizonytalanságnak az idejét tölti ki, hogy egy esemény, tárgy, jelenség az érzékek csalódása, a képzelet munkája-e (és a világ törvényei változatlanul maradnak), vagy hogy a dolog valóban végbement, a világunkat ismeretlen törvények szabályozzák.”1 A fantasztikus művészet fogalmát egyébként a new yorki Museum of Modern Artban rendezett, 1936. december 9-én nyílt, Fantastic Art, Dada, Surrealism című kiállítás vezette be, ugyanaz a kiállítás, ami a szürrealizmust és a dadaizmust a művészettörténetbe emelte és kijelölte helyüket a modern mozgalmak történetében. Innentől datálhatjuk a fantasztikum elméleti és tudománytörténeti, múltra is visszavonatkoztató kutatásainak kezdetét, melyek egy olyan vonulatot rajzolnak ki a művészetben, mely társadalmi válságok, aktuális bizonytalanság vagy más mélyre ható feszültségek kifejeződéseként különböző korokban különböző formát ölt: gondoljunk csak Bosch, a manieristák, a romanticizmus, a szürrealisták stb. művészetének különböző, mégis egymással összefüggő esztétikai-tartalmi rendszerére. A fantasztikum feltűnése általában azt jelzi, hogy tudatunk lázad a korszak magáról alkotott, túlságosan egyszerű, bizonyosságként elfogadott képe ellen – épp ezért a fantasztikus művészet mindig konfrontálódik a korízléssel, anakronisztikus és/vagy látomásos jellegű. Mert megkérdőjelezi a világ magától értetődőségét, sosem lehet egy kor hivatalos művészete.

NZM csutak Gabi fotoja_felolvasas a berlini Rumbalotte irodalmi kocsmaban, 2014.jpgCsutak Gabi fotója, felolvasás a berlini Rumbalotte irodalmi kocsmában, 2014

A fantasztikum teljes esztétikája a fantázia pszichológiáján alapul. A fantasztikum szakítás a természetes renddel, az események logikus lefolyásával, ugyanígy saját szokásainkkal és irracionális sejtelmeinkkel is. Egy racionális bírálatot feltételez, melyet egy nem várt dolog észlelése vált ki. Előtérbe kerülése társadalmilag determinált: az értelem nyugtalansága nemz csak szörnyeket, és a társadalom fenyegetettsége és az általános korhangulat meghatározóbb a fantasztikum felszínre törése szempontjából, mint a művészegyéniségek saját, zárt világa. André Breton ugyanakkor a jelenséget az egyéni érzékenységgel is összekötötte: ”A fantasztikum nem minden korban azonos; valamiféle általános, de homályos kinyilatkoztatásra emlékeztet, amely csak részleteiben tárul fel előttünk: például a romantikus romok vagy a modern próbabábu, illetve minden más jelkép, amely képes bizonyos időre felbolygatni az emberi érzékenységet. E kereteken belül, noha csak mosolyogni tudunk rajtuk, mégis a lebírhatatlan emberi nyugtalanság jelentkezik (…).”2
A művészi fantasztikum folyamatosan változott, szorosan őrizve az emberi gondolkodás gyökereit, tükrözve annak evolúcióját és metamorfózisát, segítve az Idő bús gyermekeinek a lélek vizsgálatában, olykor szélsőséges, túlzó formát öltve, kiegészítve a racionális és analizáló tendenciákat, a szellemi struktúrába beépült, kritika és közönség által elfogadott művészetet.
Nemes Z. Márió költészete számomra itt kapcsolódik be csöppet sem mindennapi módon a világirodalomba és egyben az egyetemes művészetelméletbe. Márió esetében a fantasztikum esztétikai és logikai minőségének határozott jelenlétét vélem felfedezni. ”Lassan hullik a holdból / sok kicsi kéz” – írja Kéz című kétsorosában, és ami engem illet, alig várom, mi mindent ragad majd meg ez a sok kicsi kéz! André Breton így fogalmazott helyettem: ”Igazán nem fogjuk félárbocra engedni a képzelet zászlaját, csak azért, mert félünk, hogy megbolondulunk.”

Fenyvesi Orsolya


1 Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba, ford. Gelléri Gábor, Budapest, Napvilág Kiadó, 2002, 25. (ered. Todorov, Tzvetan: Introduction à la littérature fantastique, Paris, Le Seuil, 1970

2  Breton, André: A szürrealizmus kiáltványa, (1924), in: A szürrealizmus, szerk. Bajomi Lázár Endre, Budapest, Gondolat Kiadó, 1979 (2. kiad.), 170.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr366921529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása