George R. R. Martin 1996-ban jelentette meg A tűz és jég dala c. hét részesre tervezett fantasy regényciklusának első kötetét, a Trónok harcát (A Game of Thrones). A szerző eddig öt könyvet publikált a sorozatból, a Királyok csatáját (A Clash of Kings, 1998), a Kardok viharát (A Storm of Swords, 2000), a Varjak lakomáját (A Feast for Crows, 2005) és a Sárkányok táncát (A Dance with Dragons, 2011), (a) The Winds of Winter, illetve (a) A Dream of Spring egyelőre várat magára. Emellett, számtalan a sorozathoz kapcsolódó, annak világában játszódó, vagy a Hét Királyság korábbi eseményeit bemutató regényt és novellát (The Hedge Knight 1998, The Sworn Sword 2003, The Mystery Knight 2010, The Princess and the Queen 2013, The Rouge Princess 2014, The Ice Dragon 2014), egy idézetgyűjteményt (The Wit and Wisdom of Tyrion Lannister, 2013), egy Westeros történetét feldolgozó referencia-könyvet (Elio M. Garcíával és Linda Antonssonnal közösen: The World of Ice and Fire / A tűz és jég világa - A Trónok harca és Westeros ismeretlen históriája, 2014), valamint egy, „kiegészítő” történeteket tartalmazó, gyűjteményes kötetet is közrebocsátott (A Knight of the Seven Kingdoms / A hét királyság lovagja – Történetek A tűz és jég dala világából, 2014).


A tűz és jég dalának korábban is számtalan rajongója volt, a 2011-ben indult HBO-adaptáció azonban még jobban fellendítette népszerűségét. Az Alexandra Kiadó 2014-ben ismét kiadta a „Trónok harca” öt, eddig megjelent, magyar nyelven nehezen hozzáférhető kötetét, és turbógyorsasággal elkészült Martin két, a sorozathoz kapcsolódó, legújabb könyvének a fordítása.
A szerző számtalan díjat nyert A tűz és jég dalával (Hugo-díj – Legjobb novella: Blood of the Dragon 1997, A legjobb dráma-adaptáció: Game of Thrones HBO sorozat, 1. évad 2012 és A legjobb forgatókönyv: Game of Thrones 2. évad Blackwater epizód 2013; Ignotus-díj – Legjobb külföldi regény: A Game of Thrones 2003, A Clash of Kings 2004, A Storm of Swords 2006; Locus-díj – A legjobb fantasy regény: A Storm of Swords 2003 és (a) A Dance with Dragons 2012; World Fantasy Award – Eddigi írói tevékenységéért). Továbbá, sikerét bizonyítja, hogy számos számítógépes, kártya- és táblás játék, figurális és egyéb termék készült a könyv- és a tévésorozat ihletésére.

Cédák, maflák, spílerek

A tűz és jég dala cselekménye kitalált helyszínen játszódik, és a fantasy-elemeket leszámítva akár klasszikus lovagregény-sorozat is lehetne, hiszen középkori viszonyok közé, lovagok, királyok, királykisasszonyok, hűbérurak és dalnokok világába csöppenünk. Martin rendkívül érzékletesen jeleníti meg a korabeli viszonyokat, öltözeteket, helyszíneket, étkezési szokásokat, harcmodort és illemszabályokat, műve kiválóságát azonban nem csak ez adja, hanem a zseniális karakterábrázolás és a lebilincselő történetszövés, kimeríthetetlen fantáziája és műfajmegújító képessége, melynek köszönhetően az olvasó szinte képtelen letenni regényeit, egy percig sem unatkozik. Az Alexandra kiadó ajánlásában az olvasható, hogy a szerző „(…) legnagyobb erőssége, hogy (…) élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett.” Bár többen A Gyűrűk Ura trilógiához hasonlítják Martin művét, igazából egyedülálló a maga kategóriájában, írója ugyanis nem retten vissza a vulgáris témáktól, a szexualitás nyílt, olykor a perverzió határát súroló ábrázolásától és az emberi gonoszság végletekig fokozásától, még a pszichopata szereplők kegyetlen tetteinek részletekbe menő bemutatásától sem. Martin sohasem finomkodik, ettől lesz hiteles, műve pedig életszagú. Karakterei nem a megtestesült jóság vagy az elvetemült gonoszság képviselői, nem „fehérek” vagy „feketék”, esetleg tévedhetetlenek, nagyon is összetett figurák, éppen ezért képesek nekünk időről időre meglepetést okozni. Nem véletlen, hogy Szűcs Gyula a következőképpen ír Meddig él a Trónok harca kanos törpéje? c. cikkében: „(…) Martin nem egyszerűen csak kibújt a modern fantasy irodalmat megteremtő Tolkien köpönyegéből: triplaszaltóval ugrott elő.”1 


Martin pozitív tulajdonságai közé sorolható továbbá, hogy „elvetemült gyilkosnak” tekinthető, mivel képes kinyírni a legszimpatikusabb vagy a legártatlanabb, olykor a történet főszereplőjének vagy kulcsfigurájának gondolt személyeket is. Belátja, hogy a legváratlanabb fordulatok adnak igazi lendületet a folytatáshoz, a váratlan eseményeknek köszönhetően kerülhető el, hogy átlagossá váljon, ellaposodjon a történet. Nem könnyű feladat több ezer oldalon keresztül fenntartani az olvasóközönség érdeklődését és az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, hiszen a mérce az első kötet megjelenését követően igencsak magasra került. A terjedelem mellett bizonyára az aprólékos kutatómunkának, a cselekmény részletes kidolgozásának vonzata, hogy (több millió rajongó nagy bánatára) egy-egy újabb kötet megjelenése éveket várat magára. Ugyanakkor elmondható, hogy Martin történetvezetése sem hagyományos. A regény egyes szám harmadik személyben íródik, azonban a főbb szereplők aspektusából. Az egyes fejezetekben tehát egy adott szereplő szemszögéből láthatjuk az eseményeket, ismerhetünk meg embereket, helyzeteket, ennek következtében egyáltalán nem biztos, nem kézenfekvő, hogy első ránézésre átlátunk minden helyzetet, hogy teljes bizonyossággal megállapíthatjuk, mi is történt valójában. Mégis hajlamosak vagyunk olykor messzemenő következtetéseket levonni, ezért sokszor utólag döbbenünk rá tévedéseinkre. Eme szerkesztési technikának köszönhetően az „igazságnak” folyamatosan újabb és újabb rétegei tárulnak fel előttünk, így nem ritka, hogy megváltoztatjuk az egyes szereplőkről alkotott véleményünket, és akár egy egész könyvet végigolvasva sem jövünk rá bizonyos összefüggésekre, ami bár felettébb bosszantó, izgalmassá teszi a várakozást.   


Martin bevallja, hogy ihletet a „rózsák háborújából”, a York- és a Lancaster-ház 15. század második felében zajló viszálykodásából merített, és számtalan népmesei, ha úgy tetszik fantasy-elem (sárkányok, faemberek, óriások, alakváltók, törpék) jelenik meg munkájában, ráadásul az ismét divatos zombi témát is beépítette művébe (élőholtak), ám olyan ügyesen vegyíti a különböző műfaji elemeket, hogy hihető, intrikákkal és élettel teli, lenyűgöző világot teremt. A „Trónok harcát” következésképpen a legjobb könyvsorozatok között tartom számon, és jó szívvel ajánlom mindenki figyelmébe. Az igényes tv-sorozatok kedvelői is nyugodtan választhatják a Game of Thrones-t, előbb azonban javasolnám, ha eddig nem tették, feltétlenül olvassák el a „Tűz és jég”-könyveket!

Debreceni Boglárka

1 Meddig él a Trónok harca kanos törpéje? Index, 2012. 06. 23.
http://index.hu/kultur/2012/06/23/tronok_harca_5/

Book Trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=FH_kVUTPZ1o

Trónok harca – magyar előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=d5ABuckM_ic

Rajongói oldal:
http://tronokharca.fan-site.hu/

A Game of Thrones - Comic Book Series:
https://www.youtube.com/watch?v=YM02227xgwk

Video Game:
https://www.youtube.com/watch?v=h-p4SzIyEG8

Facebook:
https://www.facebook.com/GameOfThrones (tv-sorozat)
https://www.facebook.com/agameofthronesbooks (könyv)
https://www.facebook.com/pages/Tr%C3%B3nok-Harca-T%C3%A1rsasj%C3%A1t%C3%A9k/129158930499675 (társasjáték)

Kapcsolódó bejegyzések:

http://centrifuga.blog.hu/2014/08/27/konyvsorozatok_alkonyat

http://centrifuga.blog.hu/2014/07/16/konyvsorozatok_az_ehezok_viadala