Kaffka Margit: Az asszony ügye című művében úgy fogalmaz, hogy a nő, kiváltképp, ha író, „tudjon elmenni - túlnőni, felegyenesedni - súlypontját és értékmérőjét önmagába helyezni, nemcsak a férfi tetszésébe.
Tanuljon szolidáris lenni; de nemcsak férfiakkal és nemcsak a többi nők ellen. És mindenekfelett próbáljon közeledni önmagához és kibányászni, felhozni magából azokat a nagy, eltemetett, rég pihenő, teremtő értékeket, amelyekkel adós a világnak, s amelyek nélkül bizonyosan hiányosabb és csúnyább ez a világ.Több lehetőséget - pályák, munkák, szerelem, alkotás, harc, cselekvés és tanulás irányában!”
Bódis Kriszta /író, dokumentumfilmes/ és Gordon Agáta /író/ indították be az Irodalmi Centrifugát: első vendégeik Lángh Júlia /író/ és Palya Bea /énekes/ voltak.
A kéthetente jelentkező Irodalmi Centrifuga célja volt, s maradt, hogy kiteregesse a nőirodalmat: felhívja a közönség és az irodalmi elit figyelmét arra a tendenciára, hogy kitapintható egy új irodalmi irányzat, amit elsősorban női irányzatnak kell neveznünk.
Gordon Agáta elhozza azokat a műveket, amelyek - alkotójuk nemétől függetlenül- értéket jelentenek, de a nők társadalmi helyzete miatt, az emancipáció elhúzódó folyamatában kevesebb esélyt kaptak. A megidézett szerzők mellé meghív kortárs írókat, illetve irodalomtörténészeket.
Bódis Kriszta írónőkkel beszélget és hív más műfajban alkotókat, akiknek munkája vagy személyisége valamilyen módon rokon a meghívottéval. Kritikusokat, írókat kér fel arra, hogy méltassák az általuk legkitűnőbbnek tartott kortárs női szerzőt és munkáit.
Rendhagyó irodalmi játékra invitálják a résztvevőket. Ezekhez a játékokhoz nem szükséges lexikális tudás, inkább felfedező és kísérletező kedv. Az esemény utáni Törzsasztaluknál - az Irodalmi Centrifuga műhelyében - minden alkalommal szeretettel várják az érdeklődőket és az érintetteket. Kéthetente az Irodalmi Centrifugából kiemelik a forgás középpontjától eltávolodott „női holmit” és a Centrál Kávéházban a lényeg felé forgó közös irodalmi tengelybe állítják.
Tanuljon szolidáris lenni; de nemcsak férfiakkal és nemcsak a többi nők ellen. És mindenekfelett próbáljon közeledni önmagához és kibányászni, felhozni magából azokat a nagy, eltemetett, rég pihenő, teremtő értékeket, amelyekkel adós a világnak, s amelyek nélkül bizonyosan hiányosabb és csúnyább ez a világ.Több lehetőséget - pályák, munkák, szerelem, alkotás, harc, cselekvés és tanulás irányában!”
Bódis Kriszta /író, dokumentumfilmes/ és Gordon Agáta /író/ indították be az Irodalmi Centrifugát: első vendégeik Lángh Júlia /író/ és Palya Bea /énekes/ voltak.
A kéthetente jelentkező Irodalmi Centrifuga célja volt, s maradt, hogy kiteregesse a nőirodalmat: felhívja a közönség és az irodalmi elit figyelmét arra a tendenciára, hogy kitapintható egy új irodalmi irányzat, amit elsősorban női irányzatnak kell neveznünk.
Gordon Agáta elhozza azokat a műveket, amelyek - alkotójuk nemétől függetlenül- értéket jelentenek, de a nők társadalmi helyzete miatt, az emancipáció elhúzódó folyamatában kevesebb esélyt kaptak. A megidézett szerzők mellé meghív kortárs írókat, illetve irodalomtörténészeket.
Bódis Kriszta írónőkkel beszélget és hív más műfajban alkotókat, akiknek munkája vagy személyisége valamilyen módon rokon a meghívottéval. Kritikusokat, írókat kér fel arra, hogy méltassák az általuk legkitűnőbbnek tartott kortárs női szerzőt és munkáit.
Rendhagyó irodalmi játékra invitálják a résztvevőket. Ezekhez a játékokhoz nem szükséges lexikális tudás, inkább felfedező és kísérletező kedv. Az esemény utáni Törzsasztaluknál - az Irodalmi Centrifuga műhelyében - minden alkalommal szeretettel várják az érdeklődőket és az érintetteket. Kéthetente az Irodalmi Centrifugából kiemelik a forgás középpontjától eltávolodott „női holmit” és a Centrál Kávéházban a lényeg felé forgó közös irodalmi tengelybe állítják.
