Csapatunk lassan szerveződik, mintha nem is venné komolyan a feladatot: gólt lőni a pályán túlról. Kevés a biztatás, a meccs tétje kicsi vagy a foci tud csak ennyit kihozni ICA csapatából: ezek a kérdések. [...] A szélsőségek meccse következik: a melegek játszanak a magyarokkal, büszkebuzi kontra szittyamagyar. Ragyamattyisz. Ugye milyen bután hangzik? Pedig csak tükörbe nézett a szittyamagyar. Izubekszüb.” − Gordon Agáta szpíkerként és/vagy rutinos edzőként értékel a még befejezetlen első ICAfoci-mérkőzésen, s kihasználva helyzetét tovább alakítja a szabályokat: vajon mi lesz ebből avagy micafoci ICAfoci?
Csapatunk lassan szerveződik, mintha nem is venné komolyan a feladatot: gólt lőni a pályán túlról. Kevés a biztatás, a meccs tétje kicsi vagy a foci tud csak ennyit kihozni ICA csapatából: ezek a kérdések.
De nem sokáig kérdezősködünk, nyitott csapatunk még szerveződik, helyet hagy új játékosoknak, tartalékosoknak és megrögzött kispadosoknak, beállóknak. Várja a kapusát, a csatárját, az edzőjét a gyúróját és a szertárosát. Az átlövőjét, az aranylábúját, a szélsőjét és a kapitányát, támogatóit, kitartó olvasóit és szurkolókórusát. Meg a kihívásokat.
Nem lesz csapat építés nélkül, ezt látom, és hogy kell. Születni egy csapatnak.
Lássuk.
Idáig játszott Cilin, Pálfi Balázs, Kiss Noémi, Györe Gabi, Bódis, Gordon, Telkes Margit, Gubicskó Ágnes, Lovas Anna.
Kicsi csapat, néhány passz, momentán még bemelegítés
Alakul a helyzet, nézegetem a szövegeket. Milyen szép munka, látom az ambíciót Cilin és Pálfi Balázs szövegeiben, mintha összedolgoznának. Felépítik, átlövik, kapura törnek. Meghatározzák magukat és a focit. Személyesek, érzéseket és dinamikát szemérmesen mutatnak fel. Tiszta szenvedély, basszameg, ez Cilin üzenete, meg az, hogy akarjátok! Jobban, mint bármit az életben!
Akarjuk.
Kétezer medve otthona Pálfiéké, és különösen a lesérülteké, a kicsit törötteké, akik közül csak kevesen fociznak. De a vérmacsó meccsnézést és szőkenőzést is mellőzik, van ilyen hely a városban és a férfiszívekben. Akarjuk.
Sokféle a női szurkolókórus, kétségtelenül. Aki itt focizik az ott kórista.
A szenvedély dobol, a focit, a jól szervezett férfias eleganciának ezt a csúcsteljesítményét nőként is muszáj méltányolni. A játékot ÉS a játékosokat, mint Györe Gabi, a gólt ÉS a védést, mint Telkes Margit, az összjáték erejét ÉS erotikáját, ahogy Bódis Kriszta, a sportszerűségét ÉS a nemzeti komplexusait, ahogy Kiss Noémi.
Györe Gabi enciklopédikus érdeklődése A Férfi iránt egészen rajongó és elfogult tud lenni, ez a hang ritkán szólal meg a nőtudatú oldalon, mert mindenütt máshol irányadó. Hálás hangfekvés, a legtöbb (férfi)hozzászólót vonzotta.
Telkes Margit anyaian elnéző az egyszerű jószág iránt, aki csak áll a lábán, néz a szemével és mégis rávetődik a labdára, és mégis elkapja, ahogy a vizsla az apportfát. Igen, nagy bölcsesség ilyen tisztán érteni ellenkező nemű fajtársaink rugóit és szeretni őket érte.
Gubicskót nem a meccs érdekli, hanem a közönsége. A fociból levonható végső következtetésekig jut el, amíg az osztrák-német meccs bécsi drukkereit szemléli. Kicsit lehangoló, kicsit elképesztő ennek a jelenségnek a primitívsége, atavisztikus egyszerűsége. Kína felől nézve a hímeurópa törzsi táncát: ezen tényleg csak röhögni lehet.
A futball (és nézője) homofób és homoszociális egyszerre. Durva meghasonlása ez a rejtelmes férfiléleknek, amely ritkán tárja fel ilyen egyértelműen fájdalmas hasítását. Úgy tűnik, a foci fontos mentális csatorna a férfiak számára: itt tudnak megélni érzéseket. Ezen az áttéten keresztül szivárog be a csalódottságuk, izgalmuk vagy bénító bűntudatuk és megfeleléskényszerük a tudatukba, és engedi átérezni magát.
Hagyjuk magukra őket az érzéseikkel.
Nézzük inkább a csapatot. Érdekes lehet a viszonyuk a blogolóknak ICÁhoz vagy Icáékhoz, illetve egymáshoz, ez a szempont is érdekes lehetőséget adna az elemzésre.
Ki hogyan került ide, ebbe a csapatba, és miért? Mi a feladata, mi a karaktere? Mennyi az ideje? Erre is gondolhatnának a játékosok, miközben dobnak még egyet az eb-ről.
Nos. Egyvalaki mindent tud, ő pedig maga ICA Kollektív Tudatfolyam. Tudatfolyóirat.
Az élőfolyóiratba ömlő üzeneteit mediálja: GA
A szélsőségéről ismerem a focit: a részeg verekedő drukkerrel azonosítom. Előítéletes vagyok, de ez egy népszerűtlen álláspont, nem mondhatom ki nyíltan.
Mutogatósbácsikkal és kurvának öltözött férfiakkal azonosítják a melegeket. Ez előítélet, ráadásul népszerű álláspont, ritkán lépek fel ellene.
A szélsőségek meccse következik: a melegek játszanak a magyarokkal, büszkebuzi kontra szittyamagyar. Ragyamattyisz. Ugye milyen bután hangzik? Pedig csak tükörbe nézett a szittyamagyar. Izubekszüb.
Ugye milyen irritáló? A legdurvább előítéletek egymás ellen.
A többség elfordul, félrenéz. És vannak, szurkolók, szimpatizánsok, felvilágosultak és szabadok, akik figyelik a játékot, számolják a helyzeteket és megvizsgálják a közösség − a nemzet – érzelmi állapotát. A kollektív tudattalanunkat.
Ez júliusi sorozatunk témája lesz − hozzászólásoddal te is bejuthatsz a csapatba!
Csapatunk lassan szerveződik, mintha nem is venné komolyan a feladatot: gólt lőni a pályán túlról. Kevés a biztatás, a meccs tétje kicsi vagy a foci tud csak ennyit kihozni ICA csapatából: ezek a kérdések.
De nem sokáig kérdezősködünk, nyitott csapatunk még szerveződik, helyet hagy új játékosoknak, tartalékosoknak és megrögzött kispadosoknak, beállóknak. Várja a kapusát, a csatárját, az edzőjét a gyúróját és a szertárosát. Az átlövőjét, az aranylábúját, a szélsőjét és a kapitányát, támogatóit, kitartó olvasóit és szurkolókórusát. Meg a kihívásokat.
Nem lesz csapat építés nélkül, ezt látom, és hogy kell. Születni egy csapatnak.
Lássuk.
Idáig játszott Cilin, Pálfi Balázs, Kiss Noémi, Györe Gabi, Bódis, Gordon, Telkes Margit, Gubicskó Ágnes, Lovas Anna.
Kicsi csapat, néhány passz, momentán még bemelegítés
Alakul a helyzet, nézegetem a szövegeket. Milyen szép munka, látom az ambíciót Cilin és Pálfi Balázs szövegeiben, mintha összedolgoznának. Felépítik, átlövik, kapura törnek. Meghatározzák magukat és a focit. Személyesek, érzéseket és dinamikát szemérmesen mutatnak fel. Tiszta szenvedély, basszameg, ez Cilin üzenete, meg az, hogy akarjátok! Jobban, mint bármit az életben!
Akarjuk.
Kétezer medve otthona Pálfiéké, és különösen a lesérülteké, a kicsit törötteké, akik közül csak kevesen fociznak. De a vérmacsó meccsnézést és szőkenőzést is mellőzik, van ilyen hely a városban és a férfiszívekben. Akarjuk.
Sokféle a női szurkolókórus, kétségtelenül. Aki itt focizik az ott kórista.
A szenvedély dobol, a focit, a jól szervezett férfias eleganciának ezt a csúcsteljesítményét nőként is muszáj méltányolni. A játékot ÉS a játékosokat, mint Györe Gabi, a gólt ÉS a védést, mint Telkes Margit, az összjáték erejét ÉS erotikáját, ahogy Bódis Kriszta, a sportszerűségét ÉS a nemzeti komplexusait, ahogy Kiss Noémi.
Györe Gabi enciklopédikus érdeklődése A Férfi iránt egészen rajongó és elfogult tud lenni, ez a hang ritkán szólal meg a nőtudatú oldalon, mert mindenütt máshol irányadó. Hálás hangfekvés, a legtöbb (férfi)hozzászólót vonzotta.
Telkes Margit anyaian elnéző az egyszerű jószág iránt, aki csak áll a lábán, néz a szemével és mégis rávetődik a labdára, és mégis elkapja, ahogy a vizsla az apportfát. Igen, nagy bölcsesség ilyen tisztán érteni ellenkező nemű fajtársaink rugóit és szeretni őket érte.
Gubicskót nem a meccs érdekli, hanem a közönsége. A fociból levonható végső következtetésekig jut el, amíg az osztrák-német meccs bécsi drukkereit szemléli. Kicsit lehangoló, kicsit elképesztő ennek a jelenségnek a primitívsége, atavisztikus egyszerűsége. Kína felől nézve a hímeurópa törzsi táncát: ezen tényleg csak röhögni lehet.
A futball (és nézője) homofób és homoszociális egyszerre. Durva meghasonlása ez a rejtelmes férfiléleknek, amely ritkán tárja fel ilyen egyértelműen fájdalmas hasítását. Úgy tűnik, a foci fontos mentális csatorna a férfiak számára: itt tudnak megélni érzéseket. Ezen az áttéten keresztül szivárog be a csalódottságuk, izgalmuk vagy bénító bűntudatuk és megfeleléskényszerük a tudatukba, és engedi átérezni magát.
Hagyjuk magukra őket az érzéseikkel.
Nézzük inkább a csapatot. Érdekes lehet a viszonyuk a blogolóknak ICÁhoz vagy Icáékhoz, illetve egymáshoz, ez a szempont is érdekes lehetőséget adna az elemzésre.
Ki hogyan került ide, ebbe a csapatba, és miért? Mi a feladata, mi a karaktere? Mennyi az ideje? Erre is gondolhatnának a játékosok, miközben dobnak még egyet az eb-ről.
Nos. Egyvalaki mindent tud, ő pedig maga ICA Kollektív Tudatfolyam. Tudatfolyóirat.
Az élőfolyóiratba ömlő üzeneteit mediálja: GA
A szélsőségéről ismerem a focit: a részeg verekedő drukkerrel azonosítom. Előítéletes vagyok, de ez egy népszerűtlen álláspont, nem mondhatom ki nyíltan.
Mutogatósbácsikkal és kurvának öltözött férfiakkal azonosítják a melegeket. Ez előítélet, ráadásul népszerű álláspont, ritkán lépek fel ellene.
A szélsőségek meccse következik: a melegek játszanak a magyarokkal, büszkebuzi kontra szittyamagyar. Ragyamattyisz. Ugye milyen bután hangzik? Pedig csak tükörbe nézett a szittyamagyar. Izubekszüb.
Ugye milyen irritáló? A legdurvább előítéletek egymás ellen.
A többség elfordul, félrenéz. És vannak, szurkolók, szimpatizánsok, felvilágosultak és szabadok, akik figyelik a játékot, számolják a helyzeteket és megvizsgálják a közösség − a nemzet – érzelmi állapotát. A kollektív tudattalanunkat.
Ez júliusi sorozatunk témája lesz − hozzászólásoddal te is bejuthatsz a csapatba!